Emberiesség elleni bűncselekményekért vádat emelt a román katonai ügyészség Ion Iliescu volt államfő ellen az 1989-es forradalom ügyében.
A forradalom dossziéjának bíróságra küldéséről a mandátuma végéhez közeledő Augustin Lazar legfőbb ügyész számolt be hétfőn.
Iliescut és két, még életben lévő feltételezett bűntársát 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében, rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket.
Iliescut és Gelu Voican Voiculescut, a CFSN kormányfő-helyettesét a televízió adásában és közleményeiken keresztül terjesztett – szándékos félretájékoztatással és rémhírkeltéssel, a Ceausescu házaspár kivégzéséhez vezető diverzió megszervezése miatt küldte bíróság elé az ügyészség.
A harmadik vádlott Iosif Rus, a légierő volt parancsnoka, aki a vádhatóság szerint az otopeni-i repülőtéren egymás ellen vezényelt katonák által rendezett, 48 ember halálát okozó vérfürdő kiprovokálásáért felelős.
A „forradalom perében” időközben bekövetkezett halála miatt nem lehet bíróság elé állítani Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátort, Iulian Vlad tábornokot, a hírhedt Securitate (a kommunista titkosszolgálat) utolsó parancsnokát, Vasile Milea, Nicolae Militaru és Victor Atanasie Stanculescu tábornokokat, akik az 1989-es sortüzek idején, illetve a forradalom napjaiban töltötték be a nemzetvédelmi miniszteri tisztséget – közölte a vádhatóság.
Petre Roman, a forradalom utáni első ideiglenes kormány 1989. december 26-án kinevezett volt miniszterelnöke ellen, aki tavaly még a gyanúsítottak listáján szerepelt, a katonai ügyészség ejtette az emberiesség elleni – elévülhetetlen – bűncselekmények vádját, mivel nem talált bűnösségét igazoló egyértelmű bizonyítékokat.
A vádhatóság szerint 1989. december 22-e (a diktátor menekülési kísérlete után) és 30-a között mintegy 12 millió 600 ezer töltényt lőttek ki Romániában. Augustin Lazar legfőbb ügyész elnézést kért, amiért csaknem három évtizednek kellett eltelnie a – 12 kötetre rúgó és 3280 lapot tartalmazó – vádirat véglegesítéséig.
A katonai ügyészek három éve porolták le az 1989-es aktákat, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
Korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a temesvári református parókia elől indult, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket, és 3138-an sebesültek meg. Túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy „terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceausescu hatalmának helyreállítása érdekében.
A 89 éves Iliescu ellen korábban már vádat emeltek a „bányászjárásként” elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében is. Ebben a perben még nem született elsőfokú ítélet. A jelenleg visszavonultan élő politikus, aki egy hete szívműtéten esett át, 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.
