Nyakunkon a kampány, hisztériából építenek migránskaravánt

Publikálás dátuma
2019.04.09. 07:10

Fotó: SAKIS MITROLIDIS / AFP
Rejtélyes csoportok hergelték a Görögországban veszteglő menekülteket, hogy induljanak Nyugatra. Végül - bár a kormánypárti sajtó mást terjesztett - pár százan próbálkoztak, de őket is feltartóztatták a görög rendőrök.
Hiába állította a kormány és a hozzá lojális média, hogy Görögországból „több ezres migránskaraván” tart Nyugat-Európa felé, információink szerint senki sem indult útnak a köztévében mutogatott táborokból. Mint megtudtuk, az évek óta ott veszteglő menekültek között hónapokkal ezelőtt kezdtek el terjedni azok az ismeretlen hátterű, arab nyelvű közösségi oldal-csoportok, amelyek arra hergelték a menekülteket, hogy április 4.-5. között lépjék át a határt illegálisan, és induljanak el Albánián, valamint Észak-Macedónián át Nyugat Európa felé. A görög migrációügyi miniszter Dimitris Vitsas szerint embercsempészek állnak a közösségi médiás csoportok mögött.
Ezekre az álhírekre repült rá a menekültellenes riogatásra építő magyar kormány is, csütörtökön ugyanis Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón úgy fogalmazott: titkosszolgálati adatok bizonyítják, hogy „van szerveződés” a migránsok között és fennáll a veszély, hogy akár több tízezer ember indul a magyar határok felé. Ezzel párhuzamosan a teljes Fidesz-média is "migránskaravánról" beszél már napok óta.
Végül egyébként mindössze pár száz menekült gyűlt össze a Thesszaloniki északnyugati részén lévő, Diavata tábor mellett, ám őket hamar körbevette a görög rohamrendőrség. A menekültek egy része összecsapott a rendőrökkel, akik könnygázt vetettek be. Érdeklődésünkre az ENSZ menekültügyi ügynöksége (UNHCR) leszögezte: Diavata tábor előtti pár száz emberen kívül nem tudnak semmiféle nagyobb vonulásról. Az ügynökség mellett a görög belügy is arra figyelmeztette a menekülteket, hogy ne üljenek fel az álhíreknek, a határok ugyanis továbbra is zárva vannak.
A 2014-15-ös menekültválság után egyébként több tízezer menekült maradt Görögország területén táborokba szétszórva. Ez a szám azóta sem nő, újabb menekülthullámra pedig nem kell számítani: az elmúlt hónapokban ugyanis inkább az a jellemző, hogy - az Iszlám Állam összeomlásával, majd a hadi események lecsendesülésével - sokan úton vannak hazafelé a szír-török határ térségében feltorlódott menekültek közül.
Fokasz Nikosz szociológus lapunknak elmondta: nemrégiben érkezett vissza Görögországból, ahol több menekülttábort is meglátogatott, járt például a Közel-keletről érkező menekültek számára „Görögország kapujának” számító Leszbosz szigetén is. Szerinte jelenleg átlagosan napi ötven menekült érkezik Leszboszra, miközben a menekültkrízis idején ez a szám napi öt-hatezer volt. Ugyanakkor a Görögországban rekedtek közül sokan évek óta egyesítésre várnak, mert a család egyik része más országban ragadt. A menekülteket hergelő anonim, arab nyelvű, Facebookon és más közösségi oldalakon létrejövő csoportok egyébként év elején alakultak. A Reménysugár karaván nevű csoport március 25-én délután javasolta azt, hogy április 4-5 között induljanak el együtt a Thesszaloniki mellett lévő táborból a határ felé. Az arab nyelvű Facebook-posztot rekordgyorsasággal kiszúrhatta a közpénzekkel kitömött Migrációkutató Intézet, amely 28-án már közleményt tett ki arról, hogy több ezres „migránskaraván” indulhat el Görögországból Magyarország felé, ám az állítást alátámasztó "bizonyítékok" csak az időközben részben eltüntetett, vagy továbbra is névtelenül szerkesztett Facebook-oldalak voltak. Az is különös, hogy mások nem osztották a fizetett hirdetésekben „migránskaravánról” értekező magyar kormány aggályait: így a görög és a térségi sajtóban is elenyésző mértékben számoltak be a Diavata tábornál történtekről, míg a „migránskaravánról” szinte egy szó sem esett.
Témák
EP-kampány
Frissítve: 2019.04.09. 07:48

Nem állt le a keresztes hadjárat az oktatásban

Publikálás dátuma
2019.04.09. 06:00

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Az elmúlt években tovább nőtt az egyházi iskolák száma. Lassan már ugyanannyian tanulnak egyházi fenntartású intézményben, mint a szakképzésben.
Évről évre egyre több egyházi intézmény jelenik meg az oktatási statisztikákban, a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) legutóbbi, idén márciusban frissített adatai szerint összesen 654 oktatási intézményt (az összes hazai oktatási intézmény 11,1 százalékát) tart fenn „egyházi jogi személy”. Ez a szám 2010-ben még 369, 2016-ban 599 volt.
A növekedés még ennél is szembetűnőbb a feladat-ellátási helyek tekintetében: míg 2010-ben 572 helyen oktattak az egyházak, ez a szám a 2016/2017-es tanévben 1308-ra emelkedett, az idei tanévre pedig már 1536-ra nőtt. Ez az adat azért magasabb az előző, az oktatási intézményekre vonatkozó számoknál, mert egy iskolához több feladat-ellátási hely is tartozhat – például ha valamelyik egyház általános iskolai és gimnáziumi képzést is működtet ugyanabban az épületben, az egy iskolának, de két feladat-ellátási helynek minősül. Sőt gyakran előfordul, ha az egyház iskolát, óvodát vesz át az államtól, önkormányzattól, akkor nem önálló intézményként működteti tovább, hanem beolvasztja valamelyik, már meglévő oktatási intézményébe – így nem az intézményszám, hanem a feladat-ellátási helyek száma növekedik.
Ahogy az intézmények/feladat-ellátási helyek száma, úgy az oda járó gyermekek száma is növekedett – sőt 2010 óta megduplázódott. Kilenc éve még 112,5 ezer gyermek vett részt egyházi oktatásban, a 2016/2017-es tanévben már 207,8 ezer, az idei tanévben pedig 215,9 ezer – ez alig marad el a szakképzésben tanuló diákok számától: a szakképzési centrumokban a 2018/2019-es tanévben 217,6 ezer a tanulók létszáma.
Az oktatási intézményeket általános iskolákra és középiskolákra szűkítve még kiugróbb változásokat láthatunk. A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi, a Közoktatás indikátorrendszere 2017 című kiadványában rámutatott: 2001 és 2016 között az egyházi fenntartású általános iskolák aránya 5 százalékról 15,8 százalékra, a középiskoláké 8,2-ről 22,8 százalékra emelkedett. Hozzátették: a növekedés jórészt 2010 és 2015 között ment végbe. – Pontosan ebben az időszakban zajlottak az állami és önkormányzati fenntartóváltások – nyilatkozta lapunknak a Civil Közoktatási Platform szakértője, Ercse Kriszta. Mint mondta, ebben az időszakban gazdaságilag annyira kivéreztették az önkormányzatokat, hogy azok kénytelenek voltak új fenntartót találni iskoláiknak – sok esetben az egyház jobb választásnak tűnt az ugyancsak 2010 után induló központosított állami iskolafenntartásnál. A pedagógiai módszertan beszűkítése, a forrásmegvonás, a gazdasági és szakmai autonómia csökkenése nem érintette az egyházi intézményeket – sőt, az egyházi fenntartók mind a mai napig jelentős költségvetési támogatásban részesülnek, arányaiban több pénzt kapnak az államtól, mint az állami iskolák. 
Mindezért nemcsak az önkormányzatok, de a szülők számára is kívánatosabb az egyházi iskola, egyfajta menekülési útvonalat jelentve a „pusztuló” állami közoktatásból.

– Az egyházi iskoláknak ahhoz is joguk van, hogy szelektáljanak a tankönyvek és a gyerekek között, utóbbi az iskolai szegregáció erősödéséhez vezet – emlékeztetett Ercse Kriszta. Szerinte az egyházi iskolák térhódításával minden érintett településen bizonyítottan nőtt a szelekció, ezáltal a szegregáció. Jól látszik: a társadalom alsóbb és felsőbb rétegeiből származó diákok elkülönített oktatása ma a kormány és az egyház együtt- és közreműködésével zajlik.

A legnagyobb egyházi fenntartók

A legtöbb vallásos iskolát a Magyar Katolikus Egyház tartja fenn, a Katolikus Pedagógiai Intézet adatai alapján szám szerint 305-öt. A második a Magyar Református Egyház, 175 intézménnyel.

Szerző
Témák
egyház
Frissítve: 2019.04.09. 10:44

Elhunyt Somfai Sándor

Publikálás dátuma
2019.04.08. 21:13

Fotó: Shutterstock
A fotóriporter életének ötvenötödik évében, április 8-án halt meg.
Életének ötvenötödik évében, április 8-án elhunyt lapunk Somfai Sándor, a Demokrata fotósa – közölte a lap. Somfai Sándor a Nők Lapjánál kezdte szakmai pályafutását, majd az egykori Pesti Hírlapnál együtt dolgozott a Demokrata későbbi alapítóival. Másfél évtizede a Demokrata állandó munkatársa. „Akik ismerték, természetfotózás iránti szeretete, szakmai tehetsége mellett jellegzetes humora és rockzene iránti rajongása okán is emlékezhetnek rá” – teszi hozzá a lap. 
Szerző
Témák
Somfai Sándor