„Megpróbáltam megérteni a rejtélyt” – Orbánnal kávézott francia kritikusa

Publikálás dátuma
2019.04.08. 20:05
Bernard-Henri Lévy
Fotó: PHILIPPE LOPEZ / AFP
„Hosszú beszélgetés volt, a vitás kérdések mélyére hatoltunk” – mondta Bernard-Henri Lévy.
Budapestre érkezett Bernard-Henri Lévy monodrámája, a Keressük Európát bemutatójára. A liberális francia filozófus és politikai aktivista februárban élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnök és pártja politikáját. Később Orbán levélben invitálta egy kávéra, Lévy pedig elfogadta a meghívást, amire hétfőn került sor. A filozófus – miután kijött a karmelita kolostorból, a miniszterelnök új irodájából – az Index tudósítása szerint azt mondta:
„hosszú beszélgetés volt, a vitás kérdések mélyére hatoltunk”.

Lévy korábban a portálnak adott interjúban egyebek mellett pestisnek nevezte az illiberalizmust, és arról beszélt, hogy Magyarország előbb-utóbb talán a rubelzónához fog csatlakozni. Többek között azt is kijelentette: „Az az Orbán, akivel 30 éve találkoztam, nagyon más volt, mint a mai. Akkor még egy igazi liberális volt. Egyébként szívesen találkoznék vele újra, hogy ennyi idő után megkérdezzem tőle: egyike voltál azoknak, akik kihúzták Magyarországot a KGB markából; akkor hogy árusíthatod ki most az országot, még ha nem is szándékosan, az FSZB-nek? Mi történt veled?” 
A találkozó után rákérdeztek, feltette-e ezt a kérdést is a miniszterelnöknek. Lévy azt válaszolta:
„Megpróbáltam megérteni a rejtélyt, és most már világosabban látok. Az egy másik korszak volt: először harminc éve, a rendszerváltás után találkoztunk. Most, azt hiszem, részben megértettem, mi történt, de persze nem teljesen: minden ember rejtély. De azt legalább egyértelművé tettem számára, hogy én mit is támogatok.”

Majd rámutatott a mellkasára tűzött, az Magyar Tudományos Akadémiát támogató, More Than Academy feliratú kitűzőre. Arról is beszélt: 
„Nem értünk egyet a liberalizmus, a nacionalizmus és Európa fogalmának kérdésében, sem pedig abban, milyen politikát folytat Magyarország a migránsokkal kapcsolatban. De annyi bizonyos, hogy a miniszterelnök legalább rászánta az időt, és minden olyan kérdésemre válaszolt, amelyet a magyar civil szervezetek és a CEU vezetőivel való találkozóim során gyűjtöttem össze. Más a véleményünk, de legalább tudunk vitatkozni: nagyon civilizált módon beszéltük végig a vitás kérdéseket.”

A filozófus azt mondta, hogy részletes véleményét majd egy holnapi sajtótájékoztatón mondja el. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.08. 20:44

Uniós zászlóval borították be a megszállási emlékművet

Publikálás dátuma
2019.04.08. 19:28

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Öt évvel ezelőtt kezdték építeni az emlékművet, azóta folyamatos a tiltakozás a történelemhamisítás jelképének tekintett sasos-arkangyalos emlékmű ellen
Más népek feldolgozták a múltat, meg tudták tisztítani magukat – hangsúlyozta Mécs Imre volt országgyűlési képviselő, 56-os halálraítélt a TÉR-KÖZ Társaság rendezvényén, a Szabadság téren. Öt évvel ezelőtt, április 8-án, rögtön az újabb fideszes parlamenti kétharmadot hozó 2014-es választás után kezdték el építeni az úgynevezett német megszállási emlékművet. Orbán Viktor miniszterelnök előzőleg azt ígérte, hogy egyeztetni fog a vitás emlékezetpolitikai kérdésekről – így a Szabadság téri emlékműről is –, szavát azonban nem tartotta be. Korábban is voltak tüntetések, de öt év óta folyamatosak a tiltakozások a történelemhamisítás jelképének tekintett sasos-arkangyalos emlékmű ellen. A kompozíció szimbólumrendszere szerint ugyanis a vészkorszakért csak a náci Németországot terheli felelősség, a magyar államot nem. A szobrot jókora késéssel, az éj leple alatt állították fel, a hivatalos avatóünnepség elmaradt. Az Eleven Emlékmű kezdeményezésére a helyszínen az emlékezés köveiből és személyes tárgyakból új kegyeleti hely született. A szoborépítés elleni „aktív ellenállást” – többek között Mécs Imre közreműködésével – a Tiszta emlékezettel a szabadságért, demokráciáért nevű csoport szervezte. A tüntetők később két másik csoportot alakítottak: a Szabadságszínpadot és a TÉR-KÖZ Társaságot. A demonstrálók által gyakran „izének” nevezett szobornál hétfő délután Groó Rudolf, az egyik civil aktivista kijelentette, hogy az emlékmű kegyeletet sért, hazugság az egész: akár holokauszttagadásnak is beillik, nem áll messze tőle. Remélte, eljön majd az a boldogabb idő, amikor arról fognak vitatkozni, hogy mi legyen a szobor sorsa. Az ötéves évfordulón a Szabadságszínpad is rendezvényt tartott a téren. A csoport ellenzéki politikusokat hívott: többek között a szocialista Kunhalmi Ágnes, a momentumos Cseh Katalin és a párbeszédes Tordai Bence vett részt az eseményen. A megszállási emlékművet az aktivisták hatalmas uniós zászlóval borították be.
Szerző

Kevés figyelem jut a pszichiátriákra, jól mutatja ezt a mostani tragédia is

Publikálás dátuma
2019.04.08. 18:37

Fotó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
A megfelelő eszközök és a személyzet is hiányzik a pszichiátriákról, ezért történhet tragédia az egyik budapesti kórházban.
Újabb eset világított rá arra, hogy a pszichiátria mennyire elhanyagolt területe a hazai betegellátásnak. Bár azt egyelőre pontosan nem tudni, hogy mi történt abban a fővárosi kórházban, ahol a lekötözött beteg reggelre virradóra megfulladt, de az bizonyos, hogy a magyar intézmények nem rendelkeznek egy sor olyan eszközzel, amire a zavart betegek ellátásához szükség lenne. - Tragikus, ha egy ilyen megtörténik – reagált lapunknak Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, hozzátéve, hogy a konkrét esetről nem tud nyilatkozni. Szerinte minden ilyen eset arra hívja fel a figyelmet, hogy a veszélyeztető magatartású betegek ellátáshoz megfelelő eszközökre és kellő számú személyzetre van szükség. Arra a kérdésünkre, hogy évente hány hasonló balesetet regisztrálnak a hazai pszichiátriákon, Molnár Károly azt felelte: nem tudni, erről nincsenek adataik, de abban egészen biztos, hogy csak elvétve fordulhat elő. A zavart, olykor önmagára vagy társaira is veszélyes beteg gyógyszeres, illetve fizikai korlátozásáról külön jogszabály rendelkezik. A fizikai korlátozást a legszükségesebb ideig szabad csak fönntartani. Ez idő alatt a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését. S mindezt dokumentálni is szükséges. A szakmai ajánlások szerint már a rögzítéshez is 4-5 fős személyzetre lenne szükség, és emellett javasolt korszerű betegrögzítő hevederek használata is. A hazai intézményekben viszont nem ritka, hogy a korszerű hevederek helyett lepedőt, pizsamát használnak e célra. További fontos szabálya ennek az eljárásnak, hogy a rögzített páciensnek „szem előtt” kell lennie, azaz a betegnek is látnia kell a személyzetet, emellett rendszeres ellenőrzésére is szükség van. Ennek része, hogy az ápolónak 15 percenként, az orvosnak két óránként meg kell néznie és dokumentálnia a beteg állapotát. Lapunk egyébként úgy tudja: a mostani halálesetnél az ápolónő éjjel kettőkor még nem látott semmi problémát, csak hajnali négykor, amikor a vérvételeket készítette elő, észlelte, hogy már nagy a baj. Szakemberek szerint viszont a hazai ellátórendszerben hiányoznak a 24 órás megfigyelés feltételei is. Nincs elég orvos, sem ápoló, valamint az infrastruktúra sem megfelelő. Csak az elmúlt hét évben harmadára csökkent a közellátásban dolgozó pszichiáter szakorvosok száma. És nincs elég gondozó, szakrendelő, kórházi ágy sem. Egy ombudsmani jelentés szerint a jogszabályokban előirányzott reformok lassúak, némelyik pénz híján leállt, az ellátásban dolgozó személyzet hiánya miatt mind több osztály ürül ki.
Szerző
Frissítve: 2019.04.08. 19:53