Előfizetés

Génekbe ágyazódik a szegénység

MTI
Publikálás dátuma
2019.04.09. 09:09

Fotó: Népszava
A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulinrezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
Az amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a szegénység beágyazódik a genomba. Felfedezték, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS-metilációval - a DNS kémiai módosulásával - több mint 1500 génben, több mint 2500 helyen. Más szóval a szegénység az örökítőanyag génjeinek mintegy tíz százalékában nyomot hagy. Thomas McDade, a tanulmány vezető szerzője szerint ez két okból is fontos felismerés. 
"Egyrészt régóta tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági státus az egészség fontos meghatározója, de nem ismertek azok az alapmechanizmusok, amelyek segítségével testünk +emlékszik+ a szegénység élményére"

- mondta McDade, az Északnyugati Egyetem antropológusa.

 A kutatás szerint a DNS-metiláció játszhat ebben fontos szerepet. 
"Másrészt a fejlődés során megtapasztaltak testet öltenek a genomban, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit"

- mondta McDade.

McDade elmondta, meglepődött azon, hogy ilyen sok a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státus és a DNS-metiláció között, ilyen nagyszámú génben. 
"Ez a mintázat felhívja a figyelmet egy potenciális mechanizmusra, amely által a szegénységnek hosszantartó hatása lehet fiziológiai rendszerek és folyamatok széles körére"

- emelte ki.

Jobban teljesít, aki reggelizik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.08. 16:16
Illusztráció
Fotó: Hal Gatewood / Unsplash
Azoknál a gyermekeknél, akik nem reggeliznek, nagyobb a túlsúly és elhízás aránya, pedig a nap első, minőségi étkezése az iskolai teljesítményt is javítja.
Az európai 13 évesek közel 40, a 15 éveseknek pedig a 45 százaléka nem reggelizik. Számos vizsgálat kimutatta, hogy azoknál a gyermekeknél, akik a nap első étkezését kihagyják, nagyobb a túlsúly és elhízás aránya – derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírleveléből.

Mi a reggeli?

Bár egyértelműnek tűnik, hogy mit értünk reggelizés alatt, mégsem olyan egyszerű pontosan meghatározni a fogalmát. A 10 órakor, munka közben bekapott pogácsa és a 8 órakor, asztalnál elfogyasztott rántotta között ugyanis időben és összetételben is nagy a különbség. Az évek folyamán a reggelizést kutató szakemberek több meghatározást is megfogalmaztak, amelyek vagy annak helyszínére összpontosítottak és csak az „otthon elfogyasztott reggeli táplálékot” tekintették reggelinek, vagy annak időpontja alapján a „felkeléstől számított 2 órán belüli étkezést” számították reggelizésnek, ami hétvégén 11 óráig is kitolódhat. A reggeli szerepét és minőségét legrészletesebben leíró meghatározásnak a következő bizonyult: „A nap első étkezése, amely az éjszakai alvásból adódó nem evés időszakát szakítja meg, a felkelést követő 2-3 órán belül bárhol elfogyasztásra kerülhet, és olyan ételből vagy italból áll, amely legalább egy élelmiszercsoportot lefed”. Ez alapján a 10 órakor elfogyasztott pogácsa a későn kelők reggelije lehet, ám ebben az esetben nehéz a szervezet által ajánlott napi ötszöri étkezési tartani.

Világszerte probléma

Hazánkban a 7-14 éves gyermekek egyharmada reggeli nélkül ül az iskolapadba, és a helyzet az életkor előrehaladtával tovább romlik, ugyanis a 15-16 évesek csak kevesebb mint fele fogyaszt minden hétköznap reggelit. Ennek okai között leggyakrabban az idő és az éhség hiányát említik, amelyek azonban hozzászoktatással könnyen orvosolhatóak lennének. Az európai átlagot nézve is hasonlóak az eredmények: egy 39 országában végzett, az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását vizsgáló felmérés összesítése szerint a 13 évesek 39 százaléka, míg a 15 évesek 45 százaléka hagyja el a reggeli étkezést. A felnőtt lakosságra vonatkozó reggelizési adatok online felméréséből pedig az derül ki, hogy 30 százalékos a reggeli kihagyásának aránya.

Kitekintő

Az Egyesült Királyságban felmért brit 11-18 éves gyermekek 17 százaléka egyáltalán nem, 52 százaléka csupán 1-3 nap eszik reggelit egy héten, ami jóval rosszabb, mint az európai átlag. A kontinensen túlról azonban kedvezőbb adatokkal is találkozhatunk. A brazil 10-19 évesek 7 százaléka egyáltalán nem, 12 százaléka pedig alkalmanként indítja csak a napot reggelivel. Kanada és Ausztrália pozitív példának tekinthető: a felmért kanadai 4-18 éves gyermekek csupán 10 százaléka, míg az ausztrál 2-18 évesek 9 százaléka tartozott a reggelit elhagyók csoportjába. 

Mi legyen a reggeli?

Egy ideális reggeli napi energiabevitelünk 20-25 százalékát teszi ki, és az alábbi élelmiszercsoportokat tartalmazza: 1. Gabonaféle, ami lehet teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó vagy korpás kenyér, péksütemény, illetve teljes értékű gabonát tartalmazó gabonapehely, müzli is. Az energiát adó keményítőtartalmán kívül többek között B-vitaminokban is gazdag. A teljes értékű gabonából, illetve teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérféléket válasszuk, ezek, a Magyar Dietetikusok Szövetsége szerint a jelentős élelmirost-tartalmuk miatt fontosak. A hazai táplálékbeviteli felmérések azt mutatják, a magyar gyermekek és felnőttek egyértelműen a finomított lisztes termékeket esznek.

Kitekintő

A Brit Dietetikusok Szövetségének (BDA) reggeli ajánlásában egyéb, nagy keményítőtartalmú élelmiszerek - rizs, burgonya - is szerepel. Az ázsiai származású gyermekeknél és felnőtteknél mindennapos a reggeli rizs fogyasztása. Az Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok napindító ajánlásai között is kiemelt helyet foglalnak el a gyorsan elkészíthető zabkásák, gabonapelyhek, amelyeknél szintén fontos szempont a nagy élelmirost- és kis cukortartalom. 

2. A teljes értékű fehérjeforrások sorában külön említést érdemelnek a tej és egyéb tejtermékek a nagy kalciumtartalmuk miatt. A tejtermékek végtelen kínálatából - sajtok, túrók, joghurtok, kefir - az alacsonyabb zsír- és cukortartalmú típusokat javasolt előnyben részesíteni. A kis zsírtartalmú felvágottak, mint például a csirkemellsonka, illetve a főtt vagy kevés olajon sütött tojás szintén ideális választás lehet a reggeli szendvicsben.

Kitekintő

Ahogy a hazai OKOSTÁNYÉR®, más országok táplálkozási ajánlásai is külön figyelmet szentelnek a tejnek és tejtermékeknek, amelyből a magyar gyermekek sem fogyasztanak eleget. Mexikóban például a nagy fehérjetartalmú bab is a reggeli szerves részét képezi. A babbal töltött tortilla az egyik legkedveltebb választás: amelyben a tészta kukoricája szerencsésen kiegészíti a bab fehérjéjét.

3. A zöldségek és gyümölcsök elengedhetetlen részei a reggelinek a nagy élelmirost-, vitamin- és víztartalmuknak köszönhetően. Zöldségeket fogyaszthatunk többek közt szendvics vagy rántotta mellé frissen, párolva vagy sütve; míg gyümölcsöt zabkása vagy más gabonapehely mellé.

Kitekintő

A zöldségekből és gyümölcsökből álló turmixok, vagy úgynevezett smoothiek egyre elterjedtebbek, így nem csoda, hogy az Egyesült Államok reggeli ajánlásaiban már találkozhatunk tejből, gyümölcsből és zabpehelyből álló itallal, amelyet ráadásul gyorsan el is lehet készíteni.

4. A folyadék nem maradhat ki a reggeliből. Legjobb esetben ez víz, ásványvíz, de a változatosság elvét szem előtt tartva tea, 100 százalékos gyümölcslé, tej, tejesital, például kakaó is lehet.

Kitekintő

A felnőttek gyakran kávéznak reggel, ami a hosszúságától függően hozzájárulhat a vízbevitelhez, ám javasolt étellel együtt fogyasztani. Az Egyesült Államokban felmért reggeliző felnőttek 15 százaléka kávét és nagy zsírtartalmú édességet fogyaszt ébredés után, ami nem javasolt párosítás.

Illusztráció
Fotó: Pixabay

A reggelizés pozitív hatásai

A kiegyensúlyozott – kiemelten a teljes értékű gabonát és tejtermékeket tartalmazó – reggeli étkezés hozzájárul a szükséges tápanyagok napi beviteléhez. Egyes vizsgálatok azt is bizonyították, hogy bizonyos mikrotápanyagokat a későbbi étkezésekkel már nem feltétlenül tudjuk fedezni. Számos betegség megelőzéséhez járulhatunk hozzá, ha nem mulasztjuk el a nap első étkezését.
Az elhízás megelőzésében és a sikeres testtömeg-csökkentésben is kiemelt jelentőségű a reggelizés. Számos vizsgálat kimutatta, hogy azoknak a gyermekeknek a körében, akik kihagyják a reggelit, magasabb a túlsúly és elhízás aránya. Ebben szerepet játszik az is, hogy aki reggelizik, egyéb kedvező életmódbeli szokással is rendelkezik, például rendszeresen mozog, változatosan étkezik, elegendő zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt. 
A reggeli kihagyása összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának növekedésével is. A rendszeres reggelizés szerepet játszik a glikémiás kontroll javításában, amennyiben az első étkezés nagy élelmirost-tartalmú összetevőket - teljes értékű gabonából készült ételeket, zöldséget, gyümölcsöt - és sok folyadékot tartalmaz. Ezek összességében elhúzódóbb vércukorszint emelkedést eredményeznek.  
Egyes vizsgálatok összehasonlították a reggelizők kardiovaszkuláris mutatóit a nem reggelizőkével, és csökkent szív- és érrendszeri kockázatot találtak az alacsony zsír-, ám nagy élelmirost-tartalmú reggelit fogyasztók javára. 
Gyermekek és serdülőkorúak körében pozitív összefüggést találtak a rendszeres reggelizés és a kognitív tevékenységek: tanulás, memória, figyelem, koncentráció és az iskolai teljesítmény között - olvasható a szervezet hírlevelében.

Csiszta és Fenyves, a hatalmas fonyódi nádastűz két szerencsés túlélője

Népszava
Publikálás dátuma
2019.04.08. 14:28

Fotó: Civilek az állatokért Egyesület
Önkéntes állatmentőknek köszönheti életét néhány béka, csiga, egy tojás és két vadmalac. Több százezer állat pusztult el a múlt heti fonyódi nádastűzben.
Szakértők szerint legalább 4-5 év szükséges, míg visszaáll a természet normális rendje a fonyódi berekben. Amint arról lapunk riportjában is beszámoltunk: több száz hektáros területen égett a nádas a Turul utca és az M7-es autópálya közötti szakaszon, amit csaknem 24 órán át tartó megfeszített munkával sikerült eloltani pénteken. Még vizsgálják, hogy mitől keletkezett a tűz, de az eddigi adatok arra utalnak, hogy szándékos gyújtogatás okozhatta a pusztítást. A tűzben több tíz- vagy százezres nagyságrendben pusztulhattak el az itt élő állatok. Az önkéntes állatmentőknek csupán néhány béka, csiga, egy tojás és két vadmalac köszönheti életét. A berektűz első napján a Civilek az állatokért Egyesület nevében jelent meg Papp Rita felhívása: önkéntesek jelentkezését várta. Az állatvédő aktivista szokva van az azonnali cselekvéshez, hiszen a mindennapokban is elkötelezetten segíti a bajba került állatokat. Ám ez a mostani helyzet még az ő számára is kemény lelki megpróbáltatásokkal járt. Önkénteseket toborzott, felvette a kapcsolatot a Katasztrófavédelemmel és a többi hatósággal, hogy minden szabályosan menjen, véletlenül se hátráltassák a többiek összehangolt munkáját. „Több százezer állat veszett oda. Túlélők után kutattunk, de mindenhol megégett, elszenesedett tetemeket találtunk. Első este mindösszesen egy élő állatot tudtunk sajnos felmutatni, egy kis leveli békát. Néhány fácánt, kacsát, talán egy szarvast is sikeresen megriasztottunk, így ők remélhetőleg nem váltak a lángok martalékává. Megrázó és fájdalmas érzés volt, de nem akartuk feladni. Számomra meglepő volt, hogy milyen sokan csatlakoztak a felhívásomhoz. Összesen húsznál is több személy vett részt a mentésben. Másnap találtunk egy vadmalacka párost, a lángok határolta területek melletti települések után Csiszta és Fenyves lett a nevük. A mamájuk kilétét homály fedi, az biztos, hogy a picik jó ideje nem jutottak megfelelő táplálékhoz, mielőtt megtaláltuk őket. Ki voltak száradva, a szopó reflexük is kezdte felmondani a szolgálatot, tudtuk, hogy mielőbb szakértő kezekbe kell kerülniük, így segítséget kértünk a neten. Széles összefogás jött létre, most már biztonságban vannak, talán megússzák. Szerdán remélhetőleg már elhagyhatják az állatkórházat. Találtunk még néhány leveli és varangyos békát, sok csigát, és egy ép tojást, amelyik már a keltetőben várja, hogy megmutathassa, ki is lesz ő valójában.”   
*** Akik támogatnák a mentett malackák felépülését, illetve az önkéntesek munkáját, az alábbi számon tehetik: Civilek az állatokért egyesület, Számlaszám: 10403947-50526889-80671009 Adószám: 19102485-1-14     
Kapcsolódó
Drámai fotókon a fonyódi nádastűz