Génekbe ágyazódik a szegénység

Publikálás dátuma
2019.04.09. 09:09

Fotó: Népszava
A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulinrezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
Az amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a szegénység beágyazódik a genomba. Felfedezték, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS-metilációval - a DNS kémiai módosulásával - több mint 1500 génben, több mint 2500 helyen. Más szóval a szegénység az örökítőanyag génjeinek mintegy tíz százalékában nyomot hagy. Thomas McDade, a tanulmány vezető szerzője szerint ez két okból is fontos felismerés. 
"Egyrészt régóta tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági státus az egészség fontos meghatározója, de nem ismertek azok az alapmechanizmusok, amelyek segítségével testünk +emlékszik+ a szegénység élményére"

- mondta McDade, az Északnyugati Egyetem antropológusa.

 A kutatás szerint a DNS-metiláció játszhat ebben fontos szerepet. 
"Másrészt a fejlődés során megtapasztaltak testet öltenek a genomban, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit"

- mondta McDade.

McDade elmondta, meglepődött azon, hogy ilyen sok a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státus és a DNS-metiláció között, ilyen nagyszámú génben. 
"Ez a mintázat felhívja a figyelmet egy potenciális mechanizmusra, amely által a szegénységnek hosszantartó hatása lehet fiziológiai rendszerek és folyamatok széles körére"

- emelte ki.

Szerző
Frissítve: 2019.04.09. 09:20

Szeizmikus morajlást észleltek a Marson

Publikálás dátuma
2019.04.08. 10:10
Illusztráció
Fotó: HO / NASA/JPL-CALTECH / AFP / AFP
Működésének megkezdése után szinte azonnal mikrorengéseket észlelt az InSight leszállóegysége a Marson.
Több hónapos finom manőverezés után sikeresen telepítette a Marsra a szeizmométerét a NASA InSight leszállóegysége. Az eszközt a bolygó belső szerkezetének megismerésére tervezték úgy, hogy úgynevezett marsrengéseket és ezek kísérő jeleit keresse. Működésének megkezdése után pár héttel az autó nagyságú leszállóegység azonban vörös bolygón folyamatosan kavargó remegést észlelt - számolt be a Csillagászat.hu
Az első jel a szeizmométer védőpajzsának felhelyezése után azonnal, február elején jelent meg - mondta Philippe Lognonné, a párizsi Diderot Egyetem bolygókutató szeizmológusa.
„Úgy gondoljuk, hogy ezek a jelek a Marsról érkező hullámokból származnak.”

Hozzátette, első alkalommal észleltek ilyen mikrorengéseket más bolygón. A Földön ezek mindenütt jelen vannak, főleg a tengeri viharok és hullámverések miatt. A Marson viszont valószínűleg a felszínt rázó atmoszférikus szelekből származó, alacsony frekvenciájú nyomáshullámokból ered.
A mikrorengések azt jelzik, az egység szeizmométere a vártnak megfelelően működik. Az inSight küldetésén dolgozó kutatók a fő attrakciót, a marsrengéseket várják. 
Szerző
Témák
Mars InSight
Frissítve: 2019.04.08. 10:19

Nem gondolná, hogy mekkora a meseolvasás szókincsbővítő hatása

Publikálás dátuma
2019.04.06. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pexels
Mintegy 1,4 millióval több szót hallanak ötéves korukig azok a gyerekek, akiknek szülei naponta öt könyvet is elolvasnak nekik, mint azok, akiknek szülei soha nem olvasnak mesét - állapították meg az Ohiói Egyetem kutatói.
A gyermekkönyvek nemrégiben tartott világnapján megírtuk, a mesék gazdagítják a fantáziát, segítenek a félelmek feldolgozásában és hozzájárulnak az érzelmi intelligencia fejlődéséhez. A mesemondás minőségi együtt töltött idő, amely segíti a szülő és a gyermek egymásra hangolódását, megerősíti és elmélyíti a kapcsolatukat. A mesét olvasó szülő és az azt hallgató gyermek között „virtuális” köldökzsinór alakul ki. Amerikai kutatók most azt is kiszámolták, hogy azok a gyerekek, akiknek csak napi egyetlen könyvet olvasnak, mintegy 290 ezerrel több szót hallanak ötéves korukra, mint azok, akiknek szülei, gondozói nem olvasnak rendszeresen nekik. 
"A több szóval megismerkedő gyerekek jobban fel lesznek készülve arra, hogy ezeket nyomtatásban lássák, amikor iskolába kerülnek. Ezeknek a gyereknek az olvasási készsége gyorsabban és könnyebben fejlődik"

- magyarázta Jessica Logan adjunktus, a Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics című folyóirat online kiadásában közzétett tanulmány vezető szerzője.

A kutatás gondolata abból a korábbi tanulmányból eredt, amely kimutatta hogy az amerikai gyerekek negyedének soha nem olvastak mesét, másik negyedüknek pedig csak nagyon ritkán: hetente egyszer, kétszer.
A kutatók együttműködtek a columbusi városi könyvtárral, hogy azonosítsák a 100 legkedveltebb gyermekkönyvet, majd két korcsoportnak szóló 30-30 könyv szavait egyszerűen megszámolták. A leporellók átlagosan 140 szót tartalmaztak, a gyerek képeskönyvek 228-at. Ebből számolták ki, hogy mekkora szókinccsel ismerkedhetnek meg a gyerekek születésüktől ötéves korukig, feltételezve, hogy hároméves korig leporellókat olvasnak nekik, utána képeskönyveket, és minden meséléskor egy könyvet olvasnak el nekik szüleik. 
Számításaik szerint azok a gyerekek, akiknek nem olvasnak szüleik, 4662 szót ismernek meg, a heti egy-két alkalommal mesét hallgatók 63 570-et, a heti 3-5 alkalommal mesét hallgatók 169 520, a naponta olvasásban részesülők 296 660-at és 1 483 300 szót azok, akiknek naponta ötször olvasnak.
"Ez nem a mindennapos kommunikációról szól. Azok a szavak, amelyeket a könyvekből ismernek meg, jóval összetettebbek, mint amelyeket a szülőktől tanulnak"

- magyarázta a kutató.

Egy gyermekkönyv, ha például az antarktiszi pingvinekről szól, olyan szavakat és fogalmakat ismertet meg, amelyek a mindennapos beszélgetésben nem jönnek elő, de különösen fontosak lehetnek az olvasás megtanulásában - idézte Logant a Science Daily tudományos honlap.
Szerző
Témák
mese olvasás
Frissítve: 2019.04.06. 10:23