Tudomány;szegénység;kutatás;genetika;

- Génekbe ágyazódik a szegénység

A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint, amelynek eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést, miszerint azok az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a társadalmi-gazdasági státus erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberi populációra. Az alacsony képzettség és jövedelem megjósolhatóan együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével. Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulinrezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Az amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a szegénység beágyazódik a genomba. Felfedezték, hogy az alacsony társadalmi-gazdasági státus összefüggésben áll a DNS-metilációval - a DNS kémiai módosulásával - több mint 1500 génben, több mint 2500 helyen. Más szóval a szegénység az örökítőanyag génjeinek mintegy tíz százalékában nyomot hagy. Thomas McDade, a tanulmány vezető szerzője szerint ez két okból is fontos felismerés. 

"Egyrészt régóta tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági státus az egészség fontos meghatározója, de nem ismertek azok az alapmechanizmusok, amelyek segítségével testünk +emlékszik+ a szegénység élményére"- mondta McDade, az Északnyugati Egyetem antropológusa.

 A kutatás szerint a DNS-metiláció játszhat ebben fontos szerepet. 

"Másrészt a fejlődés során megtapasztaltak testet öltenek a genomban, szó szerint formálják szerkezetét és funkcióit"- mondta McDade.

McDade elmondta, meglepődött azon, hogy ilyen sok a kapcsolat a társadalmi-gazdasági státus és a DNS-metiláció között, ilyen nagyszámú génben. 

"Ez a mintázat felhívja a figyelmet egy potenciális mechanizmusra, amely által a szegénységnek hosszantartó hatása lehet fiziológiai rendszerek és folyamatok széles körére"- emelte ki.

Azoknál a gyermekeknél, akik nem reggeliznek, nagyobb a túlsúly és elhízás aránya, pedig a nap első, minőségi étkezése az iskolai teljesítményt is javítja.