11 milliárd dolláros vámmal büntet Washington, ha az EU támogatja az Airbust

Publikálás dátuma
2019.04.09. 09:01

Fotó: PASCAL PAVANI / AFP
Míg az Egyesült Államok a Boeingnek nyújt támogatást, az unió kedvezményezettje a konkurens Airbus - ráadásul mindkét fél törvényellenesen jár el a Kereskedelmi Világszervezet szerint.
Washington 11 milliárd dollár értékű vámot kíván kivetni az Európai Uniós termékeire abban az esetben, ha az EU nem hagy fel az Airbus repülőgépgyártó vállalatnak nyújtott támogatással - jelentette be hétfő esti közleményében Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója. Az amerikai kormányzat nem sokkal azt követően hozta nyilvánosságra álláspontját, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) arra a következtetésre jutott, hogy
az Európai Unió törvényellenesen nyújt támogatást az Airbusnak és az Egyesült Államok pedig szintén törvényellenesen szubvencionálja a Boeing repülőgépgyártót.

Robert Lighthizer közölte: a vámtarifákat az 1974-es kereskedelmi törvény alapján vetnék ki. A Trump-adminisztráció ugyanezzel a törvénnyel indokolta tavaly a kínai importárukra kivetett vámokat is. A bejelentett intézkedés 14 oldalon sorolja fel a kivetendő vámokat: ezek az élelmiszerektől kezdve a sajtokon, olívaolajon, gyümölcsökön át a borokig és a ruhaipari termékekig, több tucatnyi uniós árut érintenének.
Az újonnan beígért vámtarifák hozzáadódnának az európai acél-, és alumíniumtermékekre már korábban kivetett importvámokhoz és az autóipari árukra szintén beígért, de még nem kivetett vámokhoz.

A Washington és Brüsszel között az Airbus és a Boeing támogatása miatti vitára utalva Lighthizer a közleményben leszögezte: "ez a vita már 14 éve tart, és eljött az idő a cselekvéshez. A kormányzat azonnali válaszra készül, amint a WTO nyilvánosságra hozza az Egyesült Államok ellenintézkedéseinek értékét". A kereskedelmi főtárgyaló hangsúlyozta: az amerikai kormányzat végső célja az, hogy "megegyezésre jusson az Európai Unióval és véget vessenek a nagy, polgári célú repülőgépeknek nyújtott, a WTO előírásaival is ellentétes szubvenciónak".
A bejelentésnek a Boeing jelenlegi mélyrepülése is aktualitást ad: az elmúlt fél évben két 737 Max repülő is lezuhant, a jelenlegi adatok alapján típushibáról lehet szó. A sok száz ember halálát okozó tragédiák nyomán nem kevés megrendelőt vesztett el a Boeing, és a cég tőzsdei értéke is komolyan csökkent.
Frissítve: 2019.04.09. 15:18

Izrael: ha kedd, akkor választás, ősi tradíciók alapján

Publikálás dátuma
2019.04.09. 09:00

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Ma választ Izrael, néhány érdekesség az ottani választási rendszerről.
A ma megrendezendő izraeli parlamenti választásokon, melyen a 21. Knesszet összetételére lehet szavazni, ősi tradíciók is érvényesülnek. A voksolás mindig keddi napon történik, ugyanis az Ószövetségben az Úr, a Teremtés (Genesis) során minden nap "eredményéről" azt mondta: "Jó lett." Egyedül a harmadik napról szólt kétszer így, s ez a kedd. Nem véletlenül 120 tagú, az egykamarás izraeli parlament, amelynek neve Knesszet Hagedolahból (Nagytanács) ered, a Gergely naptár szerinti időszámítás előtti ötödik században működött Jeruzsálemben, és éppen 120 tagú volt. Izrael egyetlen választókerület, csak a legfeljebb 120 nevet tartalmazó pártlistáról lehet szavazni, nincsenek egyéni képviselők, így nem is kötődnek egy-egy településhez, területhez. (A pártlistákat a nagyobb pártok előválasztások eredményeit figyelembe véve állítják össze.)  Azt a pártot, amelynek programjában rasszista nézetek szerepelnek vagy tagadja Izrael létjogosultságát, a választási bizottság kizárja. (Ez elsősorban a szélsőséges vallásos és egyes arab pártok indulását érinti.) A szavazólap akár egy kisregénynek is tűnhet, hiszen 39 párt listája szerepel rajta, közülük talán 12-14 reménykedik abban, hogy jelöltjei bejutnak a törvényhozásba. Hosszú a voksolásra szánt idő, hiszen reggel héttől este tízig lehet szavazni, a szavazólapoknak héber és arab nyelvű  része is van. (A diplomáciai testület tagjai külföldön már szavaztak, akárcsak a hadihajókon szolgálatot teljesítő tengerészek, míg a többi katonai szolgálatot teljesítő néhány napon belül voksol, s majd hozzáadják szavazataikat a többiekéhez.) A 18 éven felüliek voksolhatnak ugyan, de csak a 21. életévüket betöltöttek választhatóak. Most 5,8 millió szavazásra jogosult polgára van Izraelnek, több mint 400 ezerrel több, mint négy esztendeje. Sokáig Izraelben volt a legalacsonyabb parlamenti bejutási küszöb (1,5 százalék), több lépésben jutottak el 2014-ben a most is érvényes 3,25 százalékig. Vagyis bárhogyan alakul a mai választások eredménye, biztosan többpárti koalícióra kényszerül a majdani miniszterelnök. (Egyébként ismét napirenden van, hogy a bejutási küszöböt szállítsák majd le.) A koalíciós kényszer miatt előfordulhat, mint az 2009-ben is történt, hogy nem a legtöbb képviselői helyet szerzett párt vezetője alakíthat kormányt, hanem az, amelyik képes a parlamenti többséget biztosítani. A bejutási küszöb most minimálisan négy helyet garantál a 120-ból, de nagyon ritkán előfordul, hogy csak hármat. Az Izraeli Védelmi Erők közölte: le fogja zárni hétfő éjféltől kedd éjfélig az összes határátkelőt a Palesztin Hatósághoz tartozó területén (Ciszjordánia) és a Gázai övezethez vezet.
Szerző
Témák
Izrael

Kína megosztja az Európai Uniót, de az EU türelme sem véges

Publikálás dátuma
2019.04.09. 07:50

Fotó: WANG ZHAO / AFP
Kína mind nagyobb EU-s befolyásától tartanak Berlinben és Brüsszelben. A héten Peking kerül a középpontba a kontinensen.
Az Európai Unió és Kína kapcsolatairól lesz szó a héten Brüsszelben, majd Zágrábban. Kedden ugyanis az EU és Peking közötti csúcstalálkozót, majd csütörtökön a 16+1 formátumú, a dél-európai államokkal kiegészülő megbeszéléseket tartják meg. Az Unió vezetői, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke világos üzenetet kívánnak megfogalmazni Li Ko-csiang kínai kormányfő számára: az EU türelme nem véges, s ebben egységes is az Unió országainak véleménye – árulta el egy diplomata a német Handelsblattnak. Különösen Berlin elégedetlen azzal, hogy Kína nem éppen nyitja tágra kapuit az uniós befektetők, cégek előtt. A német gazdasági minisztérium azt hiányolja, hogy az európai vállalatokat nem ugyanabban a bánásmódban részesülnek, mint a helyiek. Mint az uniós diplomata fogalmazott, a keddi csúcstalálkozó annak lesz a próbája, milyen készséget mutat Peking piacának megnyitására. Vagyis mennyire lesz hajlandó befogadni az uniós cégeket. Szakértők ugyanakkor nem várnak semmiféle áttörést a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában. Már ha egyáltalán lesz. Erre azonban jelenleg igen csekély az esély.
 Mint több brüsszeli diplomata múlt héten jelezte:
olyan különbségek vannak az EU és Peking álláspontja között, hogy áthidalhatatlannak tűnnek az ellentétek függetlenül attól, a színfalak mögött már hónapok óta tartanak az egyeztetések a közös nyilatkozatról.

 Az EU képviselői múlt pénteken tárgyaltak a zárónyilatkozat szövegéről, de arra jutottak, hogy az mostani formájában elfogadhatatlan számukra. Egy diplomata valószínűtlennek tartja az áttörést a csúcstalálkozó végéig, Kína aligha lesz hajlandó nagyobb engedményekre. A kudarc azonban mindkét fél számára roppant kínos lenne. Az EU azt szeretné, hogy Kína konkrét vállalásokat tegyen, s beruházási egyezményt írjon alá, amely előnyös lenne az európai cégek számára. Azt is követelik Pekingtől, ne részesítse jelentős állami támogatásban az európai porondon megjelent kínai cégeket. Kína azonban nem fogadta el az EU szövegtervezetét, jelentős módosításokat hajtott végre rajta. Az EU abban bízott, hogy Donald Trump Kínával szembeni fellépésével az uniós cégek jobb elbírálásra számíthatnak Kínában, ez a remény azonban lassacskán kezd szertefoszlani. Több uniós ország szerint Kína gazdasági szempontból túl agresszívan terjeszkedik Európában is. Akadnak azonban, akik nem temetik előre a csúcsot, s úgy vélik, hozhatnak még meglepetéseket Juncker, Tusk és Li Ko-csiang hatszemközti megbeszélései. 
Bár az EU azt kívánja sugallni, egységes a Kína-politikát illetően, nem kell visszamenni sokat a múltba, hogy erre ellenpéldát találjunk.

 A minap Hszi Csin-ping római látogatása során az olasz kormány szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben kifejti, részese kíván lenni a hatalmas összegeket felemésztő kínai befektetési programnak, az Új selyemútnak. A recesszióba került olasz gazdaság Pekingtől remél mentőövet, amire szüksége is lenne, hiszen beruházások százai állnak a pénzhiány miatt. Arra azért nem lehet mérget venni, hogy Kína valóban helyre hozná a populista olasz kormány gazdasági baklövéseit, de az tény, hogy Kína különleges érdeklődést mutat egyes olasz kikötők iránt. Olaszország volt a G7 államai közül az első, amely csatlakozott a politikai szempontból igencsak vitatható kezdeményezéshez. Li Ko-csiang kormányfő a Handelsblattban megjelent írásában cáfolta, hogy meg akarná osztani az EU-t, mint írta, hazája is egységes Unióban érdekelt. Az EU-Kína-csúcsot Washingtonban is aggodalommal szemlélik. Az Egyesült Államok már nem Oroszországot, hanem Kínát tartja a legnagyobb fenyegetésnek. Donald Trump adminisztrációjának célkeresztjébe az Új selyemút mellett a kínai Huawei cég került, amely Washington szerint a kínai kormánynak kémkedik, ezért arra intette európai partnereit: ne adjon megbízásokat a kínai vállalatnak a szupergyors 5G mobilinternet-rendszer kiépítésénél. Több uniós ország azonban nem kíván szakítani a Huawei-jel, amelyet Berlinben is olcsónak és megbízhatónak tartanak. Politikai, emberi jogi kérdésekről várhatóan nem sok szó esik függetlenül attól, hogy több országban számoltak be arról: Peking mind nagyobb politikai befolyásra törekszik, Ausztráliában és Új-Zélandon például a helyi kínai közösség befolyásolásával, televíziós csatornák megjelenésével. Csütörtökön, a horvát fővárosban, Zágrábban rendezik meg a 16+1 formátumú találkozót, amelyen a kínai kormányfő a közép- és dél-európai országok - köztük 11 uniós tagállam - vezetőivel cserél eszmét. Berlinben és Brüsszelben úgy vélik, a találkozó az EU minél nagyobb megosztását szolgálja. Ez részint sikerül is, többek között Magyarország segítségével. Amikor tavaly az uniós államok pekingi nagykövetei közös jelentésben támadtak neki az Új Selyemút kezdeményezésnek, a magyar nagykövet nem csatlakozott kollégáihoz, s nem írta alá a dokumentumot. Kína mind nagyobb befolyásra törekszik a Balkánon, Bosznia-Hercegovinában például 3,8 milliárd euró értékben támogat különféle fejlesztéseket, elsősorban az energiaszektorban.