7-es cikkely: Magyarország meghallgatását kezdeményezi a német-francia duó

Publikálás dátuma
2019.04.09. 15:53

Fotó: Shutterstock
A magyarországi jogállam helyzetéről ismét vitát rendezett a tagállamok Európa-ügyi minisztereiből álló EU Tanács. Az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében zajlott keddi eszmecserén Németország és Franciaország közös nyilatkozatot tett.
Az alábbiakban ismertetjük a Népszava birtokába jutott nyilatkozat teljes szövegét. · Az uniós intézmények és a közös értékek tiszteletben tartása nem képezheti vita tárgyát. Ezért itt volt az ideje, hogy a magyar kormány beszüntesse a Bizottság tagjaival szemben indított lejárató kampányát. · Az európai parlamenti választások előtt a francia és a német állampolgárok — csakúgy mint minden tagállam polgárai — szoros figyelemmel kísérik a jogállamiság helyzetét az Európai Unióban. · Hét hónappal az Európai Parlament (7. cikkelyről szóló — a szerk.) állásfoglalása után készen állunk rá, hogy konstruktív és tartalmas párbeszédet folytassunk Magyarországgal. · Az Európai Parlament jelentése számos aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet: ilyenek az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a média szabadságával, a tanszabadsággal, a vallásszabadsággal, a szólásszabadsággal és a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatos aggodalmak. · Nem pusztán egyes törvényeket tartunk aggasztónak: az alapvető értékek tiszteletben tartásáról szóló EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó. · A tény, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot a kormány által bevezetett korlátozó intézkedések miatt, mindannyiunk számára aggodalomra adnak okot. · Külön aggályokat vet fel a Közép-európai Egyetem (CEU) helyzete. Miközben a CEU még Budapesten működik, kénytelen volt néhány akadémiai programját elköltöztetni Magyarországról a felsőoktatási törvény 2017-ben elfogadott módosításai miatt. Úgy véljük, hogy ez jogos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e (Magyarországon) a tudományos és tanszabadságot az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően. Ezért a küszöbönálló meghallgatáson üdvözölnénk, ha Magyarország magyarázatot adna arra, hogy a hatóságok milyen konkrét intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a CEU továbbra is folytathassa tevékenységét Budapesten. · A magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni a magyarországi médiában. Ezt is aggasztónak találjuk. · Ezért szükséges, hogy itt, a Tanácsban meghallgatásuk a magyar kormányt az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy júniusban, közvetlenül az európai választások után megrendezzük ezt a vitát. Egy ilyen meghallgatás lehetőséget nyújtana a parlament jelentésén alapuló konstruktív eszmecserére.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Alkotmánybíróság döntése miatt az MSZP-Párbeszéd

Publikálás dátuma
2019.04.09. 15:05
AZ ellenzék már a törvény megszavazásakor is tiltakozott
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A fideszes pártkatonákkal feltöltött testület a munkavállalók ellenében döntött, már csak az európai intézményekben lehet bízni - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul jogorvoslatért az MSZP-Párbeszéd, miután az Alkotmánybíróság (Ab) érvényesnek találta a december 12-ei parlamenti törvénymódosításokat. Az Ab épülete előtt tartott keddi sajtótájékoztatón az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, hogy

"a fideszes pártkatonákkal feltöltött" Alkotmánybíróság megint a magyar emberekkel, a magyar munkavállalókkal szemben döntött, csak a kormányt szolgálja ki.

Az ellenzéki képviselő azt kérte, hogy a szavazók az EP-választáson vegyék figyelembe, kik azok, akik valóban a magyar munkaerőt képviselik. A Fidesz-KDNP képviselői csak magukért képesek kiállni, az emberekért nem - tette hozzá.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője tanulságosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság egy nappal azután hozta meg döntését, hogy az Európai Bizottság bejelentette, vizsgálni fogja a "rabszolgatörvényt". Az Ab döntése ráadásul "gyáva megoldás", mert

kettéválasztották az ellenzék beadványát és csak a decemberi szavazás közjogi érvényességét vitató részről hoztak döntést, a tartalmi kritikákat egyáltalán nem vitatták

- fogalmazott Tordai. Mint mondta, már csak az európai intézményekben bíznak, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a munka törvénykönyve és a a közigazgatási bíróságokról szóló törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, továbbá a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.

Közel 7000 embert érint: szerdán kiürítik a budapesti BAH csomópont környékét

Publikálás dátuma
2019.04.09. 14:36

Összesen hat robbanótestet találtak Dél-Budán, a legnagyobbak száz és ötven kilogrammosak. A repeszek miatt kell aggódni.
Szerda reggel nyolc órakor lezárják a BAH-csomópont környékét, megkezdődik a terület kiürítése, majd annak végeztével - várhatóan a reggeli, délelőtti óráktól kezdődően - csomóponton sem lehet majd áthaladni, ezért arra kérik a közlekedőket, hogy más irányból közelítsék meg úti céljaikat - figyelmeztet a XII. kerület polgármestere és rendőrkapitánya. A tervek szerint aznap, április 10-én hatástalanítják azokat a második világháborús robbanótesteket, amelyeket a Koltai Jenő Sportcentrum területén végzett építkezés során találtak korábban.

A kiürítés 2600 lakót és több mint 4000 dolgozót érint

A kiürítendő területen lakóingatlanok, irodaházak, bevásárlóközpont és szállodák is vannak.  A teljes zárást - mely részleteiről ebben a cikkben írtunk bővebben - a robbanótestek hatástalanítása után oldják majd fel.
Az M1-es és M7-es autópálya irányából érkezőknek azt javasolják, hogy a Nagyszőlős utca, a Petőfi híd irányába menjenek. További lehetőség lehet még a Villányi út használata, valamint az agglomerációból érkezőknek, ha a pesti oldalra tartanak, az M0-ás autóút igénybevétele. A hidak közül a Petőfi és a Rákóczi hidat javasolják a közlekedőknek.

6 bombát találtak

Debrődi Péter megbízott tűzszerész műveleti főnök elmondta, hogy a sportcentrum területén az építkezés során hat különböző robbanótest került elő. A két legnagyobb tömegűnek el kell távolítani a gyújtószerkezetét a biztonságos elszállításuk érdekében. Az egyik egy száz kilogrammos tüzérségi lövedék, a másik pedig egy ötven kilogrammos légibomba. A kiürítés szükségességéről szólva azt hangsúlyozta, hogy egy esetleges nem várt robbanás esetén a kijelölt területen belül a felrobbanó robbanótestek repeszei súlyos, vagy akár halálos sérüléseket is okozhatnak.