Két órára megbénították a Chinoint a sztrájkolók

Publikálás dátuma
2019.04.09. 16:42

Fotó: Vajda János / MTI
Kétórás figyelmeztetősztrájkot tartottak kedden 13-15 óra között a Chinoin dolgozói. A csaknem 2000 főt foglalkoztató Sanofi magyarországi leányvállalatának mindhárom telephelyén – Budapesten, Csanyikvölgyben és Veresegyházon is - lényegében leállt a termelés erre a két órára. A műszak dolgozóinak több mint 98 százaléka letette ugyanis a munkát – tudtuk meg Székely Tamástól, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökétől, akit a cégvezetéssel folytatott tárgyalás szünetében értünk utol telefonon. A tárgyalásokat késő délután is folytatják. A szakszervezeti vezető érdeklődésünkre úgy fogalmazott: a dolgozók komoly erőt és elszántságot mutattak fel a figyelmeztető sztrájk során, így bízik abban, hogy mihamarabb sikerül tető alá hozni a megállapodást.  A sztrájkolók a sztrájktörvényt betartva, rendzavarás nélkül, fegyelmezetten vettek részt a két órás demonstrációban közölte kora este a Chinoin Zrt. A VDSZ és a cég vezetése közötti a tárgyalás jelenleg is tart.    A VDSZ múlt héten alakította meg a sztrájkbizottságot a Sanofi magyarországi leányvállalatánál. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis a munkáltató egyoldalú, 3 százalékos differenciált béremelését. Székely Tamás szerint ez párszáz és néhány ezer forint közötti keresetnövekedést jelentett a dolgozóknak, a VDSZ azonban minden munkavállaló számára egységesen és fixen 30 ezer forintos béremlést követel. A Sanofi hétfőn azt közölte: vállalat a figyelmeztető sztrájkot tudomásul vette, a sztrájktörvényt minden tekintetben tiszteletben tartja, a Chinoin vezetősége számára pedig fontos a munkavállalók elégedettsége és megtartása. Ennek érdekében már február elején lépéseket tettek a vállalatcsoport felsővezetése felé a 2019. évi bérek további emelése érdekében. 
Szerző
Frissítve: 2019.04.09. 18:27

A szociális segélyekért is lehajolnak a magyar gazdagok

Publikálás dátuma
2019.04.09. 15:04

Fotó: Shutterstock
Jelentősen nőtt a magyar háztartások vagyona, ami főként az ingatlandrágulásnak köszönhető. Kötvényekkel, részvényekkel és állampapírokkal csak a leggazdagabbak rendelkeznek, akik tetemes vagyonuk ellenére a szociális segélyeket sem vetik meg.
Bár az ingatlanárak emelkedésének köszönhetően a magyar háztartások nettó vagyona jelentősen növekedett 2014 és 2017 között, a gazdagabb és a szegényebb rétegek közötti szakadék továbbra is óriási – derül ki „Miből élünk?” címet viselő háztartási vagyonfelmérés kedden ismertetett első eredményeiből. A háztartások leggazdagabb tíz százalékának tulajdonában van ugyanis a teljes háztartási vagyon 60 százaléka, a legszegényebbek „vagyona” eközben – az adósságok miatt – a negatív tartományban mozog. A hatalmas különbségeket jól mutatja, hogy a háztartások szegényebb fele a teljes háztartási vagyonnak mindössze a 9 százalékát birtokolja. 

Mi ez a felmérés?

A "Miből élünk?" az Európai Központi Bank által koordinált háztartási vagyonfelmérés (Household Finance and Consumption Survey – HFCS) része. A felvétel célja, hogy az Európai Unió tagállamaiban összehasonlítható, részletes adatok álljanak rendelkezésre a háztartások vagyonáról, annak jellemzőiről, eloszlásáról, az ezeket befolyásoló jövedelmi, fogyasztási és egyéb körülményekről. A felmérés 2011-ben indult és 3 évente megismétlik. Magyarországon a felmérést az MNB koordinálja, az adatfelvételt és az adatok feldolgozását a Központi Statisztikai Hivatal végzi. Magyarország első alkalommal a felmérés 2014-es hullámában vett részt, így a 2017 végén lezajlott újabb adatfelvétel után e két időpont adatait lehet összehasonlítani. A felmérésben 2014-ben és 2017-ben érintett háztartások között nincs átfedés, de a kérdőívekben szereplő kérdések, illetve az adatfelvétel módszerei alapvetően ugyanazok voltak, így az eredmények összehasonlíthatók. A 2017-es magyarországi felmérés során a körülbelül 4 millió hazai háztartás közül a kérdezőbiztosok 15 ezer háztartást kerestek föl, amelyek közül csaknem 6 ezer válaszolt önkéntes alapon a kérdésekre.  

Az egy háztartásra jutó vagyon az MNB adatai szerint 2014 és 2017 között 48 százalékkal nőtt, így a háztartásonkénti átlagos vagyon 2017 végére már 27 millió forintra rúgott. A vagyonnövekedés ugyanakkor jelentős részben annak tudható be, hogy az elmúlt években az ingatlanárak is jelentősen megugrottak - a fővárosban és a megyeszékhelyeken az elmúlt öt évben egyenesen megduplázódtak. Márpedig a háztartások 84 százalékának van valamilyen lakóingatlana. A jelentős vagyongyarapodás tehát statisztikailag kimutatható ugyan, ám a háztartások gazdasági jóléte szempontjából ez vajmi keveset jelent, ha az adott család továbbra is ugyanabban az ingatlanban él, és csak papíron lett gazdagabb. Huszár Gábor az MNB statisztikai igazgatóságának tanácsadója ezzel kapcsolatos felvetésünkre azt mondta: közgazdaságilag úgy helyes, ha a vagyongyarapodásba beleszámolják az ingatlan értékének növekedését is. Hozzátette: a vagyonnövekedési ütem a reáleszközök esetében - tehát például az ingatlanoknál – 44 százalék volt, ugyanakkor a pénzügyi eszközök - készpénz és betétek, állampapírok, kötvények, részvények - is 29 százalékkal nőttek, az adósságok pedig 12 százalékkal csökkentek. Hangsúlyozta: minden háztartási csoportban növekedett a vagyon, bár ez mást jelent a szegényebbeknél és a gazdagabbaknál. A legalsó vagyoni tizedbe tartozók esetében ugyanis az adósság csökkent, míg a felsőbb tizedeknél a részvények vagy az állampapírok értéke. A háztartások szegényebb felében a nettó vagyon növekedési üteme egyébként egy kicsit gyorsabb volt, mint a háztartások gazdagabb felénél. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy ez a gazdagabb 50 százalék birtokolja a teljes háztartási vagyon 91 százalékát, ez az arány pedig nem változott az évek során. A legmódosabb tíz százalék gazdagodásának üteme ráadásul átlagon felüli volt, a legfelső 1 százaléknál pedig több mint a másfélszeresére nőtt a nettó vagyon. Ez a 40 ezer háztartás így összesen több mint 27 ezer milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezik, miközben a 4 millió magyar háztartás összvagyona alig valamivel több, mint 108 ezer milliárd forint. Azaz a felső egy százalék birtokolja a teljes háztartási vagyon negyedét. Összehasonlításul: a háztartások szegényebbik felének együttvéve is alig 10 ezer milliárd forintnyi vagyona van.  

Vagyoni tizedek

A statisztikusok a háztartásokat a nettó vagyonuk alapján tizedekbe (decilisekbe) sorolták, és sorrendbe állították. A 4 magyar millió háztartással számolva ez tizedenként 400 ezer háztartást jelent. A vagyoni szakadékot jól mutatja, hogy a legfelső, tehát a leggazdagabb tizedik, és az utána következő kilencedik decilis közötti különbség lényegesen nagyobb, mint a kilencedik és az első, vagyis a legszegényebb tized közötti. 

Huszár Gábor szerint e vagyoni egyenlőtlenségek nem kirívóak nemzetközi viszonylatban, Magyarország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el. A vagyonmegoszlásra pedig általánosságban is igaz, hogy szélsőségesebb értékeket mutat, mint a jövedelmek eloszlása. Az MNB statisztikáiból ugyanakkor az is látszik, hogy míg ingatlana vagy autója - a legalsó 20 százalék kivételével – a háztartások jelentős részének van, addig részvényekkel, részesedéssel, állampapírokkal és kötvényekkel lényegében csak a háztartások legvagyonosabb ötöde rendelkezik. A vagyonfelmérés a szociális juttatások elosztásának visszásságára is rámutat. A leggazdagabb tizedbe tartozó háztartások ugyanis átlagon felüli mértékben vesznek igénybe olyan szociális juttatásokat, mint a családi pótlék, a gyes, a gyed, a különböző segélyek és állami ösztöndíjak. Miközben ugyanis a háztartások átlagosan 34 százaléka részesül ezekben, addig a legvagyonosabbak 43,a legszegényebbek 44 százaléka. Ezt azt jelenti, hogy a leggazdagabb 400 ezer háztartás úgy veszi igénybe ezeket a szociális támogatásokat, hogy közben 153 millió forintos vagyonon ül, a legszegényebb 400 ezer háztartás pedig úgy, hogy vagyon helyett 1,2 millió forint tartozása van. A leggazdagabb háztartások 3 százaléka eközben munkanélküli segélyt is fölvesz, a legszegényebbeknél az arány 8 százalék.        

Miből áll össze a vagyon?

A háztartások vagyonának összetevőit a háztartások vagyonmérlege mutatja. A háztartások eszközei a reáleszközökből (nem pénzügyi eszközökből) és a pénzügyi eszközökből állnak. Egy háztartás pénzügyi eszközei olyan követelések, amelyek valamely más gazdasági szereplő tartozásai is egyben. A reáleszközök pedig olyan vagyonelemek, amelyek nem képezik mások kötelezettségét. Ide tartoznak alapvetően az ingatlanok, az önálló vállalkozások termelőeszközei (gépek, járművek, készletek) és az értéktárgyak. A háztartások termelő tevékenységében szerepet nem játszó járműveket, tartós fogyasztási cikkeket a makrostatisztika fogyasztásként számolja el, így nem részei a vagyonnak, azonban a felmérés rákérdez a járművek értékére is. A reáleszközök és a pénzügyi eszközök együttesen alkotják a háztartások bruttó vagyonát. A háztartások mérlegének kötelezettség oldalán szerepelnek a háztartások különféle tartozásai. A tartozások döntő részét a pénzügyi intézményektől felvett hitelek teszik ki, de a hitelek közé számítanak a munkáltatóktól és más háztartásoktól felvett hitelek is. Az egyéb tartozások az eredményszemléletű elszámolásból következő, elsősorban adójellegű vagy közüzemi tartozások. A bruttó vagyon és a tartozások különbsége adja ki a nettó vagyont.       

Szerző

321,13 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.09. 08:32
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint jegyzése kedd reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben hétfő estéhez képest.
Az euró árfolyama a hétfő esti 321,46 forintról 321,13 forintra gyengült reggel hét óra körül.
A dollárt a hétfő esti 285,32 forint után 285,03 forinton, a frankot pedig 285,61 forintot követően 285,39 forinton jegyezték kedden reggel.
Az euró árfolyama nem változott érdemben a dollárral szemben, hétfő este 1,1265 dolláron, kedden kora reggel 1,1267 dolláron jegyezték.
Szerző