Előfizetés

Fideszes galambok és héják az Alkotmány utca körül

Cz. G.
Publikálás dátuma
2019.04.09. 17:31

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A Fővárosi Törvényszék elutasította a Politikatörténeti Intézet perújrafelvételi kérelmét. De még nem dőlt el semmi.
Bármennyire is szövevényes az ügy, az alapképlet világos: az állam azt szeretné elérni, hogy a baloldali szellemiségű intézmény mindenfajta kompenzáció nélkül távozzon az évtizedek óta általa használt, több milliárdos értéket képviselő Alkotmány utcai ingatlanból. Míg a Politikatörténeti Intézet (PTI) csak megfelelő ellentételezés, „jogai és érdekei” tiszteletben tartása esetén hajlandó kiköltözni. A régóta húzódó eljárásában a bíróságok rendre a PTI javára ítéltek – egészen tavaly novemberig. Ekkor, ahogyan arról beszámoltunk, a Kúria felemás döntést hozott. Kimondta, hogy az intézet használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból, ugyanakkor megállapította, hogy a PTI jogszerűen használja az épületet. A Fővárosi Törvényszék kedden azt a perújrafelvételi kérelmet tárgyalta, amit a PTI nyújtott be a Kúria ítéletével szembeni jogorvoslat érdekében. Varga István, az államot képviselő ügyvéd azzal érvelt, hogy az intézet valójában a Kúria döntésének felülvizsgálatát szeretne elérni, amire a hivatkozott indokok alapján nincs lehetőség. A bíró neki adott igazat, és a perújrafelvételt – mint „érdemi tárgyalásra alkalmatlan” kérelmet – elutasította. Várható volt – nyilatkozta lapunknak Varga István, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingatlan kiürítéséről majd egy másik eljárásban születik döntés. Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója is egyetértett azzal, hogy ez utóbbi lesz az igazán fontos. Az intézetnek jók az esélyei, hiszen a Kúria is elismerte, hogy a PTI jogszerűen használja az épületet. Kérdésünkre, hogy folytak-e már tárgyalások az állam és az intézet között az esetleges ellentételezésről, Földes György elmondta: a közelmúltban voltak időszakok, amikor úgy érezték, hogy a kormánypárton belül a „galambok” kerekednek felül, akik készek tárgyalni a méltányos feltételekről. Ebből azonban semmi nem lett. Úgy látszik – tette hozzá az ügyvezető igazgató –, pillanatnyilag a fideszes „héják” az erősebbek, számukra az a cél, hogy egyetlen fillér nélkül utcára tegyék az intézet. Földes György ígérte, hogy a kormánypártnak nem lesz egyszerű dolga, a PTI az összes jogorvoslati lehetőséget igénybe foga venni.

Fáklyával ügyetlenkedett Juncker, az Origo lealkoholistázta

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.09. 16:22

Fotó: YASUYOSHI CHIBA / AFP
Épp csak elindult a Habony-féle londoni hírügynökség, hazai rokona, az Origo máris átvette tőlük a nap kiemeltnek érzett hírét.
Majdnem felgyújtotta a ruandai népirtás 25. évfordulójára emlékező delegációt az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker - írja a V4NA nemzetközi hírügynökségre hivatkozva az Origo.  
A hírportál részegesnek nevezi fáklyával ügyetlenül forduló Junckert, és arról értekezik, hogy Brüsszelben közismert az EB-elnök alkoholizmusa, ezt azonban hivatalosan az isiászával próbálják leplezni. (A fáklyás jelenetet a DailyNation videójában nézhetik meg.) 
Egy ilyen megállapítás általában személyiségi jogi pert von maga után, pláne hogy a portál semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá a szerinte közismert tényt – de számíthatnak rá, hogy Juncker nem foglalkozik a rágalmakkal; ha pedig mégis, hát legfeljebb veszítenek egy sajtópert és pár százezer forintot, ahogy annyi más esetben is történt.
Az nem egyértelmű, hogy a V4NA eredeti cikkében szerepelt-e a részeges, vagy alkoholista jelző, a londoni székhelyű, Habony Árpádhoz is köthető hírügynökség cikkei ugyanis csak előfizetéssel érhetőek el. Korábban lapunk is megírta, hogy viszonylag csendben indult útnak a magyar kormányt dicsérő ügynökség, melynek tulajdonosai között Habony mellett megtalálható még az Origo kiadója, és a londoni magyar nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Kristóf is.

7-es cikkely: Magyarország meghallgatását kezdeményezi a német-francia duó

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.04.09. 15:53

Fotó: Shutterstock
A magyarországi jogállam helyzetéről ismét vitát rendezett a tagállamok Európa-ügyi minisztereiből álló EU Tanács. Az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében zajlott keddi eszmecserén Németország és Franciaország közös nyilatkozatot tett.
Az alábbiakban ismertetjük a Népszava birtokába jutott nyilatkozat teljes szövegét. · Az uniós intézmények és a közös értékek tiszteletben tartása nem képezheti vita tárgyát. Ezért itt volt az ideje, hogy a magyar kormány beszüntesse a Bizottság tagjaival szemben indított lejárató kampányát. · Az európai parlamenti választások előtt a francia és a német állampolgárok — csakúgy mint minden tagállam polgárai — szoros figyelemmel kísérik a jogállamiság helyzetét az Európai Unióban. · Hét hónappal az Európai Parlament (7. cikkelyről szóló — a szerk.) állásfoglalása után készen állunk rá, hogy konstruktív és tartalmas párbeszédet folytassunk Magyarországgal. · Az Európai Parlament jelentése számos aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet: ilyenek az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a média szabadságával, a tanszabadsággal, a vallásszabadsággal, a szólásszabadsággal és a kisebbségek és a menekültek jogaival kapcsolatos aggodalmak. · Nem pusztán egyes törvényeket tartunk aggasztónak: az alapvető értékek tiszteletben tartásáról szóló EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó. · A tény, hogy nem kormányzati szervezetek és egyetemek kénytelenek elhagyni az országot a kormány által bevezetett korlátozó intézkedések miatt, mindannyiunk számára aggodalomra adnak okot. · Külön aggályokat vet fel a Közép-európai Egyetem (CEU) helyzete. Miközben a CEU még Budapesten működik, kénytelen volt néhány akadémiai programját elköltöztetni Magyarországról a felsőoktatási törvény 2017-ben elfogadott módosításai miatt. Úgy véljük, hogy ez jogos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e (Magyarországon) a tudományos és tanszabadságot az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően. Ezért a küszöbönálló meghallgatáson üdvözölnénk, ha Magyarország magyarázatot adna arra, hogy a hatóságok milyen konkrét intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy a CEU továbbra is folytathassa tevékenységét Budapesten. · A magyar média élénk és változatos volt, most azonban egyre egysíkúbbnak tűnik. A független újságírók egyre nehezebben tudnak érvényesülni a magyarországi médiában. Ezt is aggasztónak találjuk. · Ezért szükséges, hogy itt, a Tanácsban meghallgatásuk a magyar kormányt az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Támogatjuk azt az elképzelést, hogy júniusban, közvetlenül az európai választások után megrendezzük ezt a vitát. Egy ilyen meghallgatás lehetőséget nyújtana a parlament jelentésén alapuló konstruktív eszmecserére.