Elkerülhetetlen az áremelés sertéshús és húskészítmények körében, miután jelentősen drágult az alapanyag és az előállítás költségei is nőttek - derült ki a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) húsvét előtti sajtótájékoztatóján.
Hátrányosan érinti a hazai feldolgozókat, hogy majd’ egyharmadával emelkedett az unióban sertéshús, itthon az élősertések ára, a bérek több mint 10 százalékkal nőnek, és a csomagolóanyagok költségei is 10 százalékkal lesznek magasabbak a 2018-asnál. Ez a feldolgozóipar termelési költségeiben óhatatlanul megjelenik, s fogyasztói árak is jelentős mértékben följebb kúsznak majd. Nagy kérdés, hogy a feldolgozók milyen mértékben tudják elismertetni a költségnövekedésüket a kereskedelemmel, hiszen óriási a verseny, a magyar fogyasztó pedig nagyon árérzékeny.
A húsok, húskészítmények drágulásának mértékéről Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, de nem cáfolta, hogy az áremelés elkerülhetetlen. Ezzel az 5 százalékos kedvezményes áfa jelentette fogyasztói árcsökkenés amúgy is egyre inkább láthatatlanná váló hatása – legalábbis egy időre – a múlté lesz.
A sertéshúsárak emelkedésében nagy szerepet játszott, hogy a világ termelésének nagyjából felét adó Kínában is megjelent a sertéspestis és jelentős számú jószágot kényszerűségből levágtak. A hatalmas ázsiai ország amiatt elszívja a sertéshúst és -készítményeket a piacokról. Arra is volt példa, hogy német feldolgozók Magyarországon próbáltak alapanyagot vásárolni, ami azért megdöbbentő, mert Németországban évi 60 millió sertést vágnak a hazai 4,7 millióval szemben.
A hazai sertésállomány évek óta nem csökken és idén is stagnálni látszik a tavalyi 2,8 milliós állatlétszám. Már ez is eredmény- fogalmazott Éder Tamás. A sertéshúsra, majd a tőkehúsra bevezetett kedvezményes áfa viszont az ágazatban a feketepiac arányát a korábbi nagyjából 25-30 százalékról minimálisra szorította le. Az elmúlt 3-4 évben, évi 1 millióval több sertést vágtak le legálisan. Éder lapunknak megjegyezte, továbbra sem tettek le arról, hogy a teljes termékpályára kiterjesszék az 5 százalékos áfát. Az ágazat azt reméli, hogy a következő áfacsökkentési körben a húskészítmények is benne lesznek.
Az ÉFOSZ elnöke a Népszavának elmondta,: miközben az élősertés behozatal csökkent, a sertéshúsimport a 2017-es 150 ezer tonnáról tavaly 170 ezer tonnára nőtt. A legnagyobb sertéstartó Németországból is jelentős mennyiség érkezik, s az ottani árak, valamint a szállítási költségek emelik a feldolgozók alapanyagköltségét. Ráadásul a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása után 2018 volt az első teljes év, amikor érvényesültek a a készítmények összetételére, megnevezésére vonatkozó szigorítások, s a minőségi termékekben a magasabb hústartalom előírása is növelte a költségeket.
A sertéspestis tavalyi megjelenését követően több távol-keleti ország embargót vezetett be a magyar kivitelre is. Ennek a fontos piacnak az elvesztése 8,6 százalékos exportcsökkenést okozott. Igaz, az utolsó negyedévben az új piacoknak, mint a környező uniós országoknak, illetve néhány távol-keleti partnernek köszönhetően, amelyek feloldották az import tilalmat, az előző évi szintre emelkedett a kivitel. A mennyiség terv ugyan teljesült, de a korábbinál nyomottabb áron tudták a hazai feldolgozók értékesíteni a termékeiket.
A centralizáció elkerülhetetlen a versenyképesség javításához a húsiparban is, hiszen a hazai vágóhidak és feldolgozóüzemek jelenleg a régióban a legdrágábban állítják elő a termékeiket - hangzott el a tájékoztatón. A készítményekkel, vagy azokkal is foglalkozó vállalkozások minimális nyereséggel, stagnáló bevételekkel számolhatnak idén. A csak vágásra és értékesítésre specializálódott cégek viszont szinte biztosan veszteséggel számolhatnak, mivel a vágás Európában mindenhol koncentrálódik. A készítmények gyártása viszont a márkázott, speciális, helyi ízeket tartalmazó termékek miatt, a kisebb méret és magasabb költségek mellett is lehet nyereséges – mondta lapunknak Éder Tamás.
