Szintet lépett a tankönyvszigor: "kifejezetten kérjük, hogy az engedélyekkel már nem rendelkező kiadóktól ne vásároljanak"

Publikálás dátuma
2019.04.10 06:00

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Levélben próbálja rávenni az oktatási államtitkárság az iskolákat: olyan kiadványokat rendeljenek, amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzéken. Azt is jelzik, ellenőrzést kaphatnak a nyakukba.
A tankönyvbeszerzés céljára kapott támogatás kizárólag a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő eszközök beszerzésére fordítható, a jogosulatlan felhasználást a Klebelsberg Központ ellenőrizni fogja, ezért kifejezetten kérjük, hogy az egyes, engedélyekkel már nem rendelkező kiadóktól ne vásároljanak – olvasható abban a lapunk birtokába került levélben, amit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár küldött szét a tankerületek igazgatóinak. Hangsúlyozta: a diákoktól és családjuktól az iskola nem szedhet be pénzt tankönyvek vásárlására, és nem kérheti meg őket arra, hogy saját maguk vegyenek tankönyveket. A levelet néhány nappal azután kapták meg a tankerületek, hogy a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) „alternatív tankönyvjegyzéket” tett közzé és küldött meg valamennyi iskolának, amelyről a tanárok a szülőkkel együttműködve továbbra is megrendelhetik azokat a jól bevált, népszerű köteteket, amiket a korábbi évtizedekben használtak – és amik most lekerültek a hivatalos tankönyvjegyzékről, mégpedig azért, mert nem állami, hanem magánkiadók fejlesztették őket. A kormány ugyanis úgy akarja helyzetbe hozni az állami fejlesztésű, sokszor kétes minőségű „újgenerációs” tankönyveket, hogy rendeletben tiltotta meg a magánkiadóknak köteteik engedélyének meghosszabbítását. Az idei tankönyvjegyzékről emiatt 625 magánkiadós cím tűnt el. Az állami tankönyvmonopólium ellen civil és szakmai szervezetek is tiltakoztak, köztük a Szülői Hang Közösség, amely kampányt is indított annak érdekében, hogy a szülők a pedagógusokkal összefogva közvetlenül a magánkiadóktól rendeljék meg azokat a tanulási, pedagógiai folytonossághoz szükséges, szakmailag elismert köteteket, amiket eddig használtak, de most a hivatalos jegyzékről eltűntek. – A szülőktől valóban nem lehet pénzt kérni, de ez csak a hivatalos jegyzéken szereplő tankönyvek esetében érvényes, amiket az államnak elvben ingyenesen kell biztosítania – nyilatkozta lapunknak Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója. Mint mondta, azt nem lehet vitatni, hogy az iskolák tankönyvtámogatásából csak a hivatalos jegyzéken szereplő köteteket rendelhessenek (nem is volt cél, hogy ettől eltérjenek), de a szöveg megfogalmazása félreértésekre adhat okot és elbizonytalaníthatja a szülő-tanár összefogást. Állítása szerint szervezetükhöz már érkeztek olyan visszajelzések pedagógusoktól, hogy „biztos, ami biztos” alapon inkább elállnak a szülői együttműködéstől. Mint fogalmazott, a tankerületeknek kiküldött levél egyfajta „pszichológiai hadviselés” a nem állami tankönyvek, és az azokat preferáló pedagógusok ellen. A TANOSZ alelnöke, Romankovics András szerint a levél egyértelműen burkolt fenyegetést jelent. Hangsúlyozta: nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírná, hogy csak a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadványokat lehetne alkalmazni fejlesztésre a tanítási órán. – A szülők természetesen nem kötelezhetők arra, hogy a térítésmentesen kapott tankönyveken kívül más nyomtatott tankönyvekért vagy kiegészítőkért fizessenek. Ám az nem szankcionálható, ha a pedagógusok és a szülők között a bizalom légkörében egyetértés jön létre arról, hogy például az eddig bevált tankönyvcsaládokkal szeretnék folytatni a tanulást, akár térítés ellenében – fogalmazott a TANOSZ alelnöke. Hozzátette: az elmúlt években már számos iskolában megállapodás született arról, hogy például a tankönyvkeretbe be nem férő angol vagy német kiadványok használatához a szülők anyagilag hozzájárulnak. Ráadásul az új Nemzeti alaptanterv bevezetésének elhalasztása miatt a 2019/2020-as tanévben még ugyanazok a kerettantervek lesznek érvényben, mint idén, így azok a tankönyvek, amelyek lekerültek a tankönyvjegyzékről, nem vesztették el a kerettanterveknek való megfelelőségüket. A TANOSZ közleményben is kiállt a szabad tankönyvválasztásért, s jelezte: „kedvezőtlen folyamatokat indíthat el, ha az eredményes tanulás érdekeit szabadon és felelősen képviselő iskolákat, pedagógusokat méltánytalan támadás, megfélemlítés érné.”

Történelemtanárok: ezután is a legjobb könyvből tanítsanak!

A Történelemtanárok Egylete azt javasolja tagjainak, hogy ezután is a szakmai meggyőződésük szerinti legjobb tankönyvből tanítsanak, amennyiben azok még elérhetőek – írta közleményében a tanári szervezet. Hozzátették: a szülőket – ha kérik – szintén tájékoztassák arról, mely tankönyveket tartják a gyermekek számára legalkalmasabbnak. Hangsúlyozták: a tankönyvjegyzéken levő könyvek megrendelése mellett továbbra is maradt lehetőség arra, hogy a tanulók számára megfelelő tankönyvet, illetve tananyagokat használhassanak a tanárok. Külön is felhívják a figyelmet: - az iskolai könyvtárban meglévő, az előző tanévekben bevált művek használatára; - az adott osztály szülőinek döntése eredményeként beszerzett, az osztályban minden diáknak biztosított (akár a tankönyvjegyzéken nem szereplő, de a tanításban jól alkalmazható) tankönyv használatára; - magasabb évfolyamokon a digitálisan elérhető, vagy iskolai szakmai közösségek által készített online-elérhető tananyagok felhasználására. „A Történelemtanárok Egylete nem feltételezi, hogy a szakmai munkáját felelősséggel végző, a legmegfelelőbb taneszközt alkalmazó tanárt retorzió érheti. Amennyiben egy-egy történelemtanár mégis ilyet tapasztal, kérjük, hogy jelezze a Történelemtanárok Egyletének. Az Egylet továbbra is vállalja a nyilvánosság előtt a szakmai érdekvédelmet” – írták.

Frissítve: 2019.04.10 10:20

Keverednek a faluprogramok

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:45

Fotó: Molnár Ádám
Fajátékok készítésével és téglagyártással akarja fellendíteni a kormány a leszakadó falvak gazdaságát, de azt még a fideszes polgármesterek sem tudják, hogy hol.
A kormány egy múlt heti határozatban azzal bízta meg Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, hogy próbálja összehangolni a Modern Városok és a Magyar Falu Programot azzal az egyelőre becenév nélküli csomaggal, amely 445 település gazdasági fellendítését ígéri. „A Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési program” tavaly decemberben már szóba került, akkor is kormányhatározat rögzítette, hogy a kiválasztott elmaradott térségekben mire kellene alapozni a helyi gazdaság fellendítését. Olyan ötleteket foglaltak jogszabályba, mint például ahol van meleg víz, ott az üvegházi zöldségtermesztést kell támogatni, vagy hogy az erdővel határos faluban gyártsanak fajátékokat, ahol pedig eddig is sertést tenyésztettek, ott ezt támogatja az állam ezután is. A jogszabály arra is kitér, hogy ahol gyógynövények teremnek, ott ezek termesztését segítik majd, míg agyagos talajon téglagyárakat érdemes felhúzni. 
Az év végi döntés legfurcsább pontja mégis az, amelyben a kormány azt rögzítette, hogy a kiválasztott települések a Magyar Falu Program pályázatainak megkerülésével, egyszerűen bejelentkezéssel vegyenek részt a tervezett útfejlesztésekben. A baj ezzel az, hogy ha a meghirdetett 50 milliárd forintos idei mellékút-fejlesztési tervek egy részét ezek a kiemelt települések lekötik, kevés pénz marad a pályázaton indulóknak. A kérdésről a múlt héten megjelent kormányhatározat még mindig csak a kiválasztás szempontjait közli, de azt nem, hogy a Bácsszentgyörgytől Zebeckéig tartó 1230 falut felsoroló hátrányos, tehát „kedvezményezett” települések listájából mely szerencsések kaphatnak automatikusan pénzeket és melyeknek kell majd pályázni is. A legfontosabb kitétel, hogy hol volt sikeres a közmunkaprogram az utóbbi években. – Konkrétumokat egyelőre nem tudunk a leszakadó térségek felzárkóztatásáról szóló két kormányhatározatról – mondta el lapunknak Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke. Szentkirály polgármestere szerint egyelőre sem az nem világos, mekkora lesz a legszegényebbek felzárkóztatására szolgáló keret, sem hogy azt hazai vagy uniós forrásokból tervezik-e feltölteni, valamint az sem, hogy milyen kritériumok alapján osztják majd szét a pénzt. A Faluszövetséget nem vonták be az előzetes egyeztetésekbe, s nem kértek tőlük előzetes felméréseket sem. – Az nyilvánvaló, hogy az ország két térségét, az északkeletit és a délnyugatit célzottan és konkrét programokkal kellene fejleszteni, másképp a leszakadás megállíthatatlan – tette hozzá. A fejlesztési tervek összehangolásával megbízott Miniszterelnökség lapzártánkig nem válaszolt kéréseinkre.

„Kijevhez vagyunk közelebb”

Magyarország 178 járása közül az észak-kelet magyarországi cigándi a legszegényebb: ha van térség, amire ráfér a célirányos gazdasági fejlesztés, akkor ez az. Az általunk megkérdezett környékbeli polgármesterek közül azonban egyelőre senki nem hallott arról, hogy külön kormányfigyelem irányulna rájuk, s megkönnyítenék a boldogulásukat. Vécsi István, Ricse baloldali polgármestere szerint ők eddig is igyekeztek kihasználni a főként uniós pályázatokban rejlő lehetőségeket, s a közmunkásokkal sem járdákat kapirgáltattak, hanem például idősek otthonát, piacot, savanyítóüzemet építettek, de egyelőre nem lát „rendszerszintű törekvést” arra, hogy ezt a térséget valamilyen koncepció mentén igyekeznének felzárkóztatni. Karcsa fideszes polgármestere szerint épp itt az ideje, hogy a kormány gazdaságélénkítő programmal külön is segítse például a cigándi járáshoz tartozó Bodrogközt, mert a saját erejük már nem elég. A kétezer fős településen jelenleg is működik egy negyvenöt közmunkást foglalkoztató varroda, ahol büntetés-végrehajtási intézeteknek, rendőrségnek, mentőknek varrnak formaruhát állami megrendelésre, de ahhoz, hogy kilépjenek a „szabadpiacra”, támogatás kell. Megemlítette a BMW-gyárat, amelynek tudnának például autó-üléshuzatokat varrni, de ehhez fejleszteni kellene az üzemet. Turisztikai tervük is van, egy közel háromszázmilliós beruházással szálláshelyként működő természetközeli gömbházakat építenének a 4 kilométeres tavuk partján, de ez egyelőre ötlet szintjén létezik. - Sajnos mi nem Budapesthez, hanem Kijevhez vagyunk közelebb, így földrajzi helyzetünkből adódóan eleve nem vonzzuk ide a tőkét – tette hozzá. (Doros Judit)

Van, ahol elkéstünk

Egy térség fejlettségén rettenetesen nehezen és lassan lehet változtatni. Az ELTE két kutatója, Győri Róbert és Mikla György például 1910 és 2011 között vizsgálta a magyar járások állapotát, s a száz év alatt alig láttak észrevehető elmozdulást – hangsúlyozta lapunknak Koós Bálint, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Mégis, hol sikerült az elmozdulás? Ami száz éve fejlett terület volt, az nagy valószínűséggel ma is az, mert képes reagálni az újdonságokra, meg tudja tartani az előnyét, de a leszakadt területek önerejükből nem tudnak elindulni. Azt láthatjuk, hogy nagyobb térségek, járások fejlődését csak kívülről érkező nagyberuházások tudták előmozdítani, mint például a szocialista iparosítás Dunaújváros, Paks, vagy Tiszaújváros esetében, de ott sem minden fejlesztés bizonyult hosszú távon sikeresnek. Újabban az autóipari nagyberuházások adják ezt a húzóerőt. Tíz éves távlatokban ez már érzékelhetően formálja a városokat, azok tágabb térségét, s ez igaz a Balaton és a Velencei tó környékére is. Az utóbbi évek területfejlesztési kormányzati anyagai is elismerik, hogy egyes térségek versenyképessége nem javult, a társadalmi különbségek nőttek. Miért kudarcos ez a kérdés? A területfejlesztést nehéz beilleszteni a minisztériumi struktúrába, nem olyan, mint az oktatás, vagy az egészségügy. Ma az ágazati törvények területileg nem differenciáltak, például az általános iskolai minimum osztálylétszám meghatározása egységes, nem teszi hozzá, hogy aprófalvas térségekben ettől el lehet térni. Ott kevesebb a gyerek, bezárjuk a felső tagozatokat, aztán az alsót is, a gyerekeket naponta utaztatjuk 10-20 kilométert, a pedagógusok pedig elhagyják a térséget. Ezzel szemben Ausztria már a hatvanas évek óta speciálisan támogatja a hegyvidéki, kis lélekszámú településeket, hogy tompítsák az elöregedés, elvándorlás következményeit. Ott sem fordult meg a folyamat, de nem ilyen kritikus a leépülés. Több hazai pénz kellene? Ha a piac, a gazdaság nem tud ezekkel a térségekkel mit kezdeni, akkor csak rettenetesen sok pénzzel lehetne elmozdulást elérni. Ráadásul ki kell mondani, hogy nagyon el vagyunk késve. A baranyai, borsodi aprófalvak már jószerével kiürültek, leépültek az intézmények, elment a szakképzett és értelmiségi réteg, már olyan település is van, ahová a polgármester is máshonnan jár át. Óriási feladatok vannak, újabb problémás térségek képződnek a szemünk láttára, például a Közép-Tisza vidéke is ilyen, most kell beavatkozni, mert félő, hogy végletesen leszakad ez a térség is. (G. E.)             

Frissítve: 2019.04.24 06:45

Odaadták a HÉV-et a MÁV-nak, le is állt az M2 és a gödöllői HÉV összekötésének tervezése

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:22
TÁVLATI TERVEK A kettes metrót és a gödöllői HÉV vonalát összekötnék az Örs vezér téren, az így létrejövő vonal elágazása lenne
Csúszik az M2-es metró és a gödöllői HÉV-vonal összekötésének tervezése, a gondot az okozza, hogy a HÉV-ek kikerültek a főváros fennhatósága alól, most nem tudni, hogy a MÁV-HÉV Zrt. vagy a BKK-BKV lesz a projektgazda - írja a szerdai Világgazdaság. Az M2-es metró és a H8-as HÉV Örs vezér téri összekapcsolása csak első ránézésre szól a hiányzó százméteres vágánykapcsolat megépítéséről, valójában sokkal bonyolultabb projekt, hiszen olyan új járművekre lesz szükség, amelyek mindkét vágányt képesek használni - emlékeztet az újság, hozzátéve, hogy a fejlesztés a 2021 utáni európai uniós költségvetési ciklusban valósulhat meg, a teljes projekt költségvetése 2015-ös árakon számolva 278,6 milliárd forint. A Főmterv Zrt. még tavaly hozzákezdett a tervezési munkához, amelyre 1,9 milliárd forintot kapott. Az előzetes terveket már 2018-ban megküldte véleményezésre a cég, azzal, hogy januárban várja a válaszokat is, ám ezt a BKV és a MÁV-HÉV nem tudta teljesíteni. A fejlesztéssel 300 ezer ember közlekedése javulhat. A fejlesztés során a teljes gödöllői vonalat, állomásait, biztosítóberendezéseit felújítanák. A tervek szerint a két vonalat felüljárón kötnék össze, és az Örs vezér tere magasállomás lenne. Az M2-es metró Rákosfalváig járna, az új HÉV-szerelvények pedig egészen a Déli pályaudvarig használnák a metróalagutat, ezért a beszerzendő járműveknek képesnek kell lenniük mind az alsó-, mind a felsővezetékes üzemmódra. 
Témák
HÉVmetró