Először találtak bőrnyomatos dinoszaurusz lábnyomokat

Publikálás dátuma
2019.04.10. 09:09
Illusztráció
Fotó: Juan-Carlos Muñoz / AFP
Tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkant a dél-koreai Csindzsu városa közelében a helyi egyetem kutatója, először találtak a világon ilyen leletet.
Paleontológusok általában dinoszaurusz csontok és lábnyomok megtalálásáról adnak hírt, a puha szövetek, mint az izmok vagy a bőr maradványai nagyon ritkák és általában nem jó állapotban őrződnek meg. Az eddig megtalált dinoszaurusz lábnyomok mint egy százalékán találtak bőrmaradványokat.
Kim Kjong Szo, a Csindzsu Egyetem Ph.D hallgatója, a páratlan lelet megtalálója koreai, kínai és amerikai kutatókkal írt közös tanulmányban számolt be a felfedezésről a Nature tudományos lapcsoporthoz tartozó Scientific Reports című folyóiratban.
"Ezek a valaha talált első lábnyomok, amelyeken a bőrlenyomat az összes lábnyom teljes felületét fedi"

- idézte Martin Lockleyt, a Denveri Egyetem professzorát az Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

 A kréta időszakból származó lábnyomok, amelyeket a legkisebb ismert theropoda, a minisauripus hagyta hátra, mintegy két és fél centiméter hosszúak. Egy olyan lelőhelyen bukkantak rájuk, ahol már korábban is találtak minisauripus nyomokat, de most először bőrlenyomattal. 
"A lábnyomokat finomszemcsés iszap nagyon vékony rétegében hagyta a dinoszaurusz. Amikor a feketerigó nagyságú dinoszaurusz rálépett erre a ragadós felületre, lába bőrének struktúrája tökéletesen lemásolódott"

- magyarázta Lockely.

 A dinoszaurusz bőrének struktúrája olyan mint egy jól szőtt szöveté, és nagyon hasonlatos azokhoz a ritka mumifikálódott bőrmaradványokhoz, amelyek Kínában talált tollas madarak lábán láthatóak. A kínai madarak lábának alakja azonban különbözik a koreai dinoszauruszétól.
Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 11:25

Az agy ingerlésével sikerült "visszafiatalítani" a memóriát

Publikálás dátuma
2019.04.09. 17:17
Illusztráció
Fotó: AMELIE-BENOIST / AFP
Az agy meghatározott helyének elektromos stimulációjával jelentős javulást értek el amerikai tudósok az úgynevezett munkamemóriában, bár egyelőre csak rövid időre - számolt be róla a BBC hírportálja.
 A Bostoni Egyetem kutatócsoportja hatvanas, hetvenes éveikben járó emberek memóriáját a húszévesekéhez hasonló működésre bírta. A hatás a stimuláció leállása után még legalább 50 percig tartott. A munkamemóriát az emlékezet "vázlatfüzetének" is nevezik, itt tároljuk időlegesen az információt, például amikor hallás után írunk le egy telefonszámot, de a problémamegoldáshoz, a matematikai számításokhoz és a döntéshozáshoz is szükség van rá.
"Lényegében itt található a tudat"

- mondta Robert Reinhart, az egyetem professzora, a kutatócsoport tagja.

 A munkamemória különbözik a hosszú távú emlékezettől, amely abban segít, hogy az ember felidézze az első iskolai napját vagy az esküvőjét. A munkamemória az öregedéssel romlik.
A Nature Neuroscience című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői 42 olyan résztvevővel dolgoztak, akik a 20-as éveikben, valamint 42 olyannak, akik a 60-as, 70-es éveikben jártak. A kutatás során meg kellett találniuk a különbséget két kép között, amelyeket egymás után nézhettek meg. A fiatalok gyorsabbak és pontosabbak voltak mindenféle agyi stimuláció nélkül. Az idősebbeknek a stimuláció javította a teljesítményét.
"Vissza tudjuk hozni az emlékezet fiatalkori működését, ami azért fontos, mert a világ népessége gyorsan öregszik és az idős emberek nagy nehézségekkel néznek szembe az élet minden területén, ami a munkamemória működésén alapszik. Ide tartozik az arcok felismerése, a térbeli tájékozódás, a rendszeres gyógyszerbevétel és a pénzügyi döntések is"

- mondta Reinhart.

A kutatók az agy halántéki és a prefrontális régióira koncentráltak, amelyek szerepet játszanak a munkamemóriában.
"Az agy olyan, mint egy karmester, aki az információt agyi hullámok útján továbbítja a zenekarnak. A kutatás azonban azt mutatta, hogy az agyi hullámok idővel elhangolódnak, a zenekar tagjai összevissza kezdenek játszani"

- magyarázta a professzor.

 Az agyi elektromos hullámokat EEG (elektroenkefalográfia) segítségével jegyezték fel. Elektromos stimulációt használtak, hogy erősítsék és újra összhangba hozzák a hullámokat. A szakértők most nagyobb létszámú résztvevővel is el akarják végezni a kutatást, hogy lássák, megismételhetők-e az eredmények. Arra is kíváncsiak, hogy az eljárás segítheti-e az embereket a mindennapi életben. A módszer akkor lenne igazán hasznos, ha a hatás tovább tartana 50 percnél vagy a technológiát hordozhatóvá alakítanák.
Szerző
Frissítve: 2019.04.09. 17:23

Eddig titkolt szupergomba fertőzi a világot

Publikálás dátuma
2019.04.09. 15:15
Illusztráció
Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
A pániktól való félelem miatt eddig titkolták, de létezik egy, a szuperbaktériumokhoz hasonlóan világméretű fertőzések kockázatával fenyegető, gombaölő szereknek ellenálló kórokozó.
Az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumokról már sokat hallani, de egy kevésbé ismert, ám legalább olyan kockázatokat rejtő kórokozócsoport is veszélyezteti a világ egészségügyi helyzetét. A candida auris nevű gomba okozta fertőzések már nem is számítanak egészen újnak, de mostanra riasztó méreteket öltöttek - írta a G7 a New York Times cikke alapján.

Fülgomba

Az auris latinul fület jelent, a gomba a nevét onnan kapta, hogy 2009-ben egy japán beteg fülében mutatták ki először. 

A kórokozónak a felfedezésekor azért nem tulajdonítottak neki túl nagy jelentőséget, mert a candidákat gombaölő szerekkel könnyen ki lehet irtani. A candida auris azonban ellenállónak bizonyult. Az Egyesült Államokban eddig 587 fertőzést azonosítottak, és az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési intézet (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai szerint az esetek 90 százalékában a candida auris minimum egy gyógyszerrel szemben bizonyult ellenállónak, 30 százalékában pedig kettővel vagy még többel szemben. Valószínű azonban, hogy jóval több fertőzés lehetett, mert a kórokozót azonosítani is nehéz. A gomba által megfertőzöttek közel fele 90 napon belül meghal, így a candida auris felkerült az azonnali veszélyt hordozó kórokozók listájára.
Eredetének kiderítésekor a kutatók négy, egymástól független és a világ különböző részein lévő törzset azonosítottak. Ennek, Jacques Meis holland mikrobiológus szerint az lehet az oka, hogy a mezőgazdaságban hatalmas mennyiségben használt gombaölő szerek a talajba kerülve óriási pusztítást végeznek a nem ellenálló gombák körében, de életteret nyitnak a rezisztens fajoknak. Mivel a gombaölők használata, az antibiotikumokéhoz hasonlóan nem csökken, egy brit kormányzati tanulmány szerint 2050-re a szuperbaktériumok a ráknál kétmillióval több, azaz 10 millió embert ölnek meg világszerte.

Egyre több áldozat

A becslések szerint az Egyesült Államokban 2010-ben kétmillió embert fertőztek meg az ellenálló gombák, 23 ezren meg is haltak. A Washingtoni Egyetem orvostudományi kara jelenleg már 162 ezerre becsüli az amerikai és világszerte 700 ezerre az áldozatok éves számát.

Annak, hogy ezekről a fertőzésekről szinte nem is lehetett eddig hallani, az az oka, hogy az egészségügyi intézmények igyekeznek titokban tartani az eseteket, nehogy fertőzési gócként bélyegezzék meg őket, és ne törjön ki a pánik.
Szerző