Netanjahu erősebb, mint valaha

Publikálás dátuma
2019.04.10. 15:53

Fotó: THOMAS COEX / AFP
Csak megszorongatni tudták az izraeli miniszterelnököt, legyőzni nem. Előretörtek a vallásos pártok és a szélsőjobb, történelmi mélyponton a baloldal.
Sok hűhó semmiért – a keddi előrehozott izraeli választások után nagyon úgy néz ki, hogy minden ugyanott folytatódik, ahol abbamaradt, ötödszörre is Benjamin Netanjahu lesz Izrael miniszterelnöke. Igaz, a koalíciós tárgyalások még csak most következnek, az izraeli politikában pedig minden, és annak az ellenkezője is elképzelhető, ám ahhoz valóságos csoda kellene, hogy az ellenzék fordítani tudjon. A jobboldali blokk előnye ugyanis 10 mandátumos egy balközép szövetséggel szemben. A kormányfő pártja, a jobboldali Likud még erősíteni is tudott, öt mandátummal többet szereztek a 2015-ös voksoláshoz képest. Az előrejelzésekre rácáfolva ezek szerint a szavazókat nem tántorította el, hogy három vádemelés is készül korrupciós ügyek miatt a miniszterelnök ellen, és se szeri se száma a botrányoknak ő és családja körül. Mint azt korábban lapunknak Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont kutatója elmondta, Netanajhu újraválasztása ugyanakkor aligha befolyásolja a függetlenségéről híres igazságszolgáltatást, a politikus nem kerülheti el a felelősségre vonást. Halvány reményt ez ugyan még jelenthet az ellenzék számára, de legfeljebb hosszú távon, hiszen addig még sokat kell várni, amíg ezek az ügyek esetleg ítéletig is eljutnak. Ha – jócskán előreszaladva - ez mégis megtörténne, akkor Benjamin Netanajahu duplán történelmet ír: Dávid Ben Gurion rekordját megdöntve nem csak az ország leghosszabb ideig szolgáló miniszterelnöke lesz, de az első olyan kormányfő is, akit hivatali ideje alatt ítélnek el. A szavazás nagy nyertesei az ultra-ortodox vallásos pártok, a szefárd eredetű Sasz és az askenázi Egységes Tóra, melyek fejenként 8 mandátumot zsebeltek be, így növelni tudták képviseletüket a knesszetben. Jó szereplésük elsősorban annak köszönhető, hogy harcias kampányukkal kiválóan mozgósítottak, több ultra-ortodox fellegvárban is száz százalék közeli részvételi arányt mértek. A két alakulat garantáltan támogatja majd a Likudot, bár így megerősödve ennek nyilván megkérik majd az árát. Ami még a jobboldali blokkot illeti, örülhet az eredményének a szélsőjobboldali Izrael az Otthonunk, hiszen egyes közvélemény-kutatások még azt jósolták, a bejutási küszöböt sem ugorják át. Igaz, a párt vezetője, Avigdor Liberman számára „visszanyalt a fagyi”, hiszen tavaly védelmi miniszterként éppen ő robbantotta szét a kormánykoalíciót. Most sietett ismét támogatásáról biztosítani Netanjahut, akinek szüksége is van szövetségére, de aligha fogja feledni az „árulást”. Megboríthatja a törvényhozás viszonyait, hogy a papírformának megfelelően bejutott a három kisebb szélsőjobboldali pártot tömörítő Egyesült Jobboldal is. Az alakulat a telepeseket támogatja, olykor az arabellenes, rasszista retorikától sem riad vissza. A kampányhajrában Netanjahu arra tett ígéretet, hogy kiterjeszti Izrael szuverenitását Ciszjordániára és nem fog különbséget tenni az elszigetelt és tömbben lévő telepek között, az Egyesült Jobboldallal a parlamentben a kérdést biztosan lesz, aki napirenden tartja. Jelentősen gyengülve, de átugrotta a 3,25 százalékos bejutási küszöböt a jobbközép Kulánu (Mindannyiunk) is, számukra az a tét, hogy vajon beveszik-e őket is az új koalícióba, hiszen szűken ugyan, de nélkülük is meglehet a többség. A diplomaták és katonák szavazatainak megszámlálása még lapzártánkkor is tartott, végső eredményre csak csütörtök este lehet számítani, így él még a remény az Új Jobboldal nevű formáció számára is, hogy végül bejuthatnak a knesszetbe. Kiesésük óriási vereség lenne a korábbi oktatási miniszter Naftali Bennet és igazságügyi miniszter Ajelet Saked számára, akik a Zsidó Otthonból kiugorva adták meg a kegyelemdöfést a kormánykoalíciónak. Ami az ellenzéki oldalt illeti, örömre legfeljebb a választásra életre hívott centrista szövetségnek, a Kék-Fehérnek lehet oka. Ha letaszítani nem is tudták Netanjahut a trónról, de megszorongatni igen, és ez régóta nem sikerült senkinek. A nehéz feladat most jön: kérdés, hogy a politikai életben üstökösként feltűnő Beni Ganz egykori vezérkari főnök mire megy ellenzékben, tud-e tovább építkezni? Jó tábornokhoz méltón tegnapi beszédében már azt ígérte, folytatja a küzdelmet. A szebb napokat megélt Munkapárt történetének leggyengébb eredményét érte el. Ez egyrészt a baloldal általános gyengülésének, másrészt a gyakran baloldalra szavazó izraeli arabság alacsony részvételi arányának, és nem utolsósorban a Kék-Fehér elszívó erejének köszönhető. A párt a következő években a túlélésért küzd majd. A szélsőbaloldali Merec teljesítette a kötelezőt és bejutott a knesszetbe, ennél többen ők aligha reménykedhettek. A közös arab lista felbomlásával borítékolható volt, hogy az arab pártok képviselete is gyengülni fog, mindenesetre érdemes lesz nekik is levonni a tanulságot az arabság rekord alacsony részvételéről. Az Új Jobboldal valószínűsíthető kiesése mellett mindenképpen meglepetés még, hogy a kampányfinisben nagyot futó, a kannabisz legalizálásának ötletével ismerté vált Zehut csak 2,53 százaléknyi szavazatot gyűjtött, így nem ugrotta meg a bejutási küszöböt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 19:23

Fél évvel az első után, még egy lezuhant a világ legdrágább harci repülőjéből

Publikálás dátuma
2019.04.10. 15:08
Japan International Aerospace 2018
Fotó: Alessandro Di Ciommo / AFP
Egy japán F-35-ös a Csendes-óceánba zuhant. A roncs darabjai már előkerültek, de a pilótának nyoma sincsen.
A Csendes-óceánba zuhant egy japán F-35-ös lopakodó harci repülő szerdán, írja a Reuters. A hatóságok délutánra már bejelentették a hírt, hogy a roncsokat megtalálták, de a pilótának nyoma sincsen.
Az alig egy éves repülőgép 28 percet töltött a levegőben, mielőtt a pilóta jelentette volna, hogy megszakítja a gyakorlatot. Ez volt az egyetlen problémára utaló jelzés, a baleset oka tisztázatlan. 1500 méter mély vízbe csapódott - a feketedobozt még nem sikerült a felszínre hozni. A gép eddig 280 órát repült összesen, a pilóta pedig 3200-at a védelmi minisztérium közlése szerint.
Az amerikai fejlesztésű F-35 a világ legdrágább és technológiailag legfejlettebb katonai repülője, egy darab belőle megközelítőleg 100 millió dollárba kerül. A lezuhant japán gép konkrétan 126 millió dollár volt, és a legelső volt, amit a Mitsubishi japán üzemében szereltek össze.
A típusnak 2006-os első felszállása óta eddig egyetlen balesete volt, de az mindössze bő hat hónapja, tavaly szeptember végén történt. Akkor az Egyesült Államokban zuhant le egy F-35-ös. Azt a pilóta túlélte.
A baleset nyomán feléledni látszik a vita a repülőgép kialakításáról: sok katonai repülővel szemben, csak egye hajtóműve van amiért sokan nem tarják megbízhatónak. Jelenleg Svájc és Finnország készül bevásárolni a típusból - előbbi a Reuters által megkérdezett szakértő szerint meglehet, hogy inkább a régebbi, de kipróbált F-18-as mellett fog dönteni a baleset hatására. Utóbbi - Oroszország közelsége miatt - így is a modernebb gépet választhatja.
Szerző

Félnek a nyelvtörvénytől Kijevben

Publikálás dátuma
2019.04.10. 10:30
Petro Porosenkónak a felmérések szerint nincs esélye újabb elnöki mandátumot szerezni
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
Hiába volt Petro Porosenko elnökjelölti kampányának fő eleme az ukránt egyedüli államnyelvként elismerő törvény, a képviselők már a parlamenti választásra kacsingatva halogatják annak elfogadását.
Bő másfél héttel az ukrán elnökválasztás második fordulója előtt hirtelen a bizonytalanság uralta el az ország politikai életének fő helyszíneit. A parlamentnek elvben tegnap a nyelvtörvényre kellene koncentrálnia, de ahhoz képest, hogy már az első forduló előtt el akarták fogadtatni, a plenáris hét nyitó napján a módosító javaslatok 40 százaléka, több mint 800 indítvány még megvitatásra várt. Ebből kedd estére több mint 300-at ledolgoztak, 560 maradt. Irina Herascsenko, a Verhovna Rada első alelnöke, ezúttal is kivételes fontosságúnak nevezte a jogszabály elfogadását, de azon nyomban fölsorolt további teendőket, amelyek szintén fontosak. Ami a nyelvtörvényt illeti, egyre valószínűbb, hogy a képviselők nem tudják átrágni magukat a módosító halmazon, azért sem, mert nem mindenki tartja ezt egyformán fontosnak. Már az első forduló előtt többen megjegyezték, hogy (persze, csak átmenetileg) még maga Porosenko elnök sem sietteti az ukrán nyelvet egyedüli államnyelvként törvényesítő jogszabály elfogadását, mert ugyan a nyelv volt választási kampányának egyik fő hívószava, de hirtelen úgy vélte, nem árt gondolnia a keleti területek túlnyomórészt orosz ajkú választópolgáraira is. Nos, ugyanerre gondolnak azok a képviselők is, akiknek jó ideje már az október végi parlamenti választás jár a fejükben, és ezeken a vidékeken akarnak majd egyéni mandátumot szerezni.A javaslatot gondozó parlamenti bizottság elnöke, Mikola Knyazsickij többször panaszkodott is, hogy bizonyos erők meg akarják akadályozni a törvény elfogadását. A szólásszabadság és információs bizottság elnöke, Viktorija Szlomar pedig kijelentette, ha a második forduló végéig nem sikerül pontot tenni a törvényhozási folyamat végére, akár el is halhat a kezdeményezés. A politikai közvélemény figyelme azonban ezekben a napokban nem a parlamenti munkára, hanem a második fordulós főszereplőkre irányul. Mindenki várja az elnökjelölti vitát, miközben a két érintett még csak abban egyezett meg, hogy kész a vitára. De hogy ez hol zajlik le és mikor, arról ez idő szerint senki nem tud semmit. Porosenko kész 14-én vitázni az Olimpiai stadionban, 19-én azonban csak a közszolgálati tévé stúdiójában. A 19-e Zelenszkijnek is jó, de ő aznap a stadionban várja ellenfelét. A 19-e a Központi Választási Bizottságnak és a közszolgálati tévének is megfelelne, hiszen egy öt évvel ezelőtti törvény eleve úgy rendelkezik, a jelölteknek két nappal a második forduló előtt este 19 órakor a közszolgálati tévé stúdiójában kell megvívnia egymással. Tetjana Slipacsuk, a bizottság elnöke kedd déli sajtótájékoztatóján nyomatékosan emlékeztetett erre, de hogy szavainak lesz-e foganatja, nem tudni. A tájékoztató után Zurab Alaszanija, a tévé első embere mindenesetre megjegyezte, nem biztos benne, hogy lesz vita. Ennek költségeit különben az állami költségvetésből fedezik, a törvény ezenkívül lehetőséget kínál, hogy a jelöltek bárhol másutt is vitázzanak, de már csak saját zsebre. Valaki gyorsan kiszámolta, hogy az Olimpiai stadion nagyjából hatmillió dollárba kerülne a két jelöltnek. Mire megszólaltak a stadionból is: az árat nem lehet előre még megmondani, sok tényezőtől függ. Az ilyesmi általában azt szokta jelenteni, hogy a "belebegtetett" összegnél többe fog kerülni a móka. Már ha egyáltalán sor kerül rá. Vagyis e tekintetben se biztos semmi. 

A vitatott törvény

Az ukrán parlament első olvasatban már tavaly októberben elfogadta a nyelvtörvényt. Az ukrajnai nemzeti kisebbségek képviseletei kisebbségellenesnek tartják azt, Magyarország tiltakozott, mint újabb magyarellenes intézkedés ellen. Budapest az oktatási törvény miatt blokkolja Ukrajna EU- és NATO integrációs törekvéseit. Jelenleg a nyelvtörvényhez benyújtott módosító indítványok vitája folyik Kijevben, a képviselők a keleti országrészekben élő orosz nyelvű választók várható reakciója miatt tartanak a voksvesztéstől az őszi parlamenti választásokon. A Majdan forradalma után hatalomra került új vezetés egyik első intézkedése volt egy nyelvtörvény elfogadása, amelyet azonban az Európai Unió felszólítására végül nem léptetett hatályba.