Szándékos gyújtogatás miatt éghetett le a fonyódi nádas

Publikálás dátuma
2019.04.10. 17:00

Fotó: Németh Levente
Szakértők szerint akár 4-5 évbe is telhet, amíg visszaáll a természet normális rendje a fonyódi berekben, ahol a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádas szerepe pótolhatatlan a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig. Amint arról beszámoltunk: több száz hektáros területen égett a nádas, amit csaknem 24 órán át tartó megfeszített munkával sikerült eloltani pénteken. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy szándékos gyújtogatás okozhatta a pusztítást. A nádastüzek ugyanis csekély valószínűséggel lobbannak fel emberi beavatkozás nélkül. A flórájával és faunájával együtt 24 óra alatt hamuvá vált nádas nem volt védett: nem tartozott a Balaton 235 kilométernyi partvonalán húzódó azon élőhelyek közé, amelyek a hatályos természetvédelmi jogszabályok és a 2000-ben született Balaton-törvény kettős védelme, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt állnak. Ökológiai szempontból azonban a fonyódi berek alig különbözött az 1200 hektár területű tóparti nádasoktól - írja a qubit.hu
  A Balatonfelvidéki Nemzeti Park tájegységvezetője az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy az M7-es autópálya és a lakóövezet között fekvő nádas égésekor tömegesen pusztultak a kétéltűek és a hüllők. A szakember szerint a mocsári teknősökkel, vízi- és kockás siklókkal ellentétben a madárvilág nem károsodott. „A tűz után az élővilág visszatérése attól függ, milyen mértékű volt a károsodás” – mondta Tóth Viktor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének hidrobotanikai osztályvezetője. A regeneráció több évig is elhúzódhat, ha a tartósabb hőhatás következtében a burgonyához hasonló, tápanyagokban rendkívül gazdag, az új hajtásokat tápláló gyökértörzs szó szerint megfő.

Ökológiai csomópontok

A nádtársulásokat a trópusi esőerdők után a legproduktívabb vegetációs területek között tartják számon a szakemberek. Olyan ökológiai csomópontok, amelyek összekötik a szárazföldi és a vízi élővilágot. A meder üledékfelszínén baktérium-, alga- és hínárfajok élnek, a víz alatti szárakon gomba- és baktériumtelepek tenyésznek. A balatoni nád szárainak sűrűje a kisebb pontyfélék ívóhelye. A nádszál és levelei rovarok, hüllők, kétéltűek, madarak és kisemlősök életterei. 

Szerző
Témák
Mozaik Fonyód tűz