"Beachbody" helyett jobb, ha az egészség az életmódváltás célja

Publikálás dátuma
2019.04.10. 14:14
Illusztráció
Fotó: B. BOISSONNET / AFP
Időben elkezdve, egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással a strandszezon kezdetére leadhatjuk a télen felszaladt kilókat. Sokan azonban halogatjuk a változtatást, és akár drasztikus módszereket is bevetnek a cél gyors eléréséhez.
Ha egész évben odafigyelünk a változatos, kiegyensúlyozott, vitamindús táplálkozásra, rendszeresen mozgunk és megfelelő mennyiségű vizet iszunk, elkerülhetjük a plusz kilókat. Persze télen nem könnyű rávenni magunkat a testmozgásra, és a hidegben jobban csúsznak a kényeztető, energiadús nasik is. Ha úgy érezzük, elszaladt velünk a ló, célszerű időben visszatérni a helyes útra, életmódot váltani ugyanis bármikor lehet. 
Ennek azonban nem azonnal lesz – látható és érezhető – eredménye; hosszú, kitartó munkát igényel. A rendszeres sport és a helyes, egyénre szabott táplálkozás együttese egészséges és tartós módszer a kívánatos alak eléréséhez. A drasztikus diétáktól, hashajtó szerektől, különböző fogyasztószerektől nem érdemes csodát várni, mert egyrészt a gyorsan leadott kilók visszatérnek, másrészt akár súlyos egészségkárosodást is okozhatnak – mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa.
A néhány hetes kúrák végeztével, ha visszatérünk a korábbi életvitelhez, a leadott kilók, sőt akár több is, visszamásznak, és a hirtelen testsúlyváltozások a bőrön is nyomot hagynak. A víz- és hashajtó szerek hatására a szervezet folyadékot veszít, ami akár látványos változást is eredményezhet, de teljesen felborítja az egyensúlyt: súlyos vízhiány, székrekedés, hasi fájdalom, dekoncentráltság, fejfájás, vérnyomás problémák és sok egyéb tünet is jelentkezhet. A gyors fogyással csábító fogyasztószerek extrém módon megterhelhetik a szervezetet, felpörgetik az anyagcserét, szapora szívverést, magas lázat okozhatnak, sőt a pajzsmirigy működését is befolyásolhatják. Az egysíkú diéták vitaminhiányhoz, emésztési zavarokhoz, minőségi éhezéshez vezethetnek. A minimálisra csökkentett kalóriabevitel pedig lassítja az anyagcserét. 
Az ilyen, drasztikus kúrák, tápanyagmegvonással járó étrendek helyett célszerűbb dietetikussal egyeztetett, egyénre szabott étrendet követni, amely elegendő energiát ad és tartalmazza a szükséges vitaminokat és tápanyagokat. Az alapvetően zöldségekben, gyümölcsökben, halakban és rostokban gazdag étrend mellett naponta minimum két liter vizet ajánlott elfogyasztani. Javasolt a hetente többször, legalább egy órán keresztül tartó testmozgás is. Ha sikerül beállítanunk a megfelelő és fenntartható életmódot, nem kell attól tartanunk, hogy meghízunk, ugyanis egész évben tarthatjuk a súlyunkat. 
„A legszebb az egészséges test. Nem számít, ha természetünknél fogva kicsit súlyosabbak, vagy karcsúbbak vagyunk. A lényeg, hogy jól érezzük magunkat abban a testben, amelyért a legtöbbet azzal tehetünk, ha vigyázunk rá”

– tette hozzá a dietetikus.

Szerző
Frissítve: 2019.04.10. 15:14

Ütésnek nem, de az életmódnak lehet következménye mellrák

Publikálás dátuma
2019.04.09. 14:41

Fotó: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT / AFP
Az emlőrák a fejlett országokban, Magyarországon is, a második leggyakoribb rosszindulatú daganat, és a daganatos halálokok között is harmadik helyen szerepel. Rendszeres szűrővizsgálattal azonban egész korai stádiumában fel lehet fedezni, és akkor jó eséllyel sikeresen gyógyítható is.
Európában nőknél a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat az emlőrák. Nemzetközi statisztikák alapján majdnem minden nyolcadik nőnél kialakul, Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente 7500-8000 nő és 150-200 férfi szembesül rosszindulatú emlődaganattal és 2000-2500 beteg hal meg a betegség következtében. A kockázat ugyan életkorral nő, de az esetek mintegy 20 százalékában 50 éves kor alatt fedezik fel – írta a Rákgyógyítás 200 kérdés – 200 válasz az emlőrákról elnevezésű oldalán.

Tizenegy altípusa van

A mellráknak tizenegy, genetikailag különböző altípusa van. Ezeknek eltérő a lefolyása és a kiújulásuk az esélye is – írta az MTI a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány alapján. A mellrák kezelésének fejlődése ellenére a nők egy részénél az emlőrák visszatér, és gyógyíthatatlanná válva továbbterjed - mondta Carlos Caldas, a brit rákkutató közhasznú szervezet, a Cancer Research UK cambridge-i intézetének professzora. A brit és amerikai kutatók csaknem kétezer nő melldaganatában tanulmányozták a genetikai eltéréseket. Az adatok alapján kidolgoztak egy módot, amelynek segítségével a jövőben sokkal pontosabban meg lehet majd mondani, hogy milyen magas a rák későbbi kiújulásának kockázata. 

Időben felfedezve gyógyítható

Az időben, korai stádiumban felfedezett emlődaganatok nagy része sikeresen gyógyítható – mondta a NépszavánakBudai Egészségközpont onkológus szakorvosa. Egyre több emlőrákos számít hosszútávon daganatmentesnek, gyógyultnak. Vannak viszont agresszív, gyorsan kialakuló formái, amelyeket nehezebb időben észrevenni, ezek egy része nem is mindig tud meggyógyulni. Van olyan, hogy viszonylag gyorsan alakul ki előrehaladott, akár távoli áttétes emlőrák, ilyen esetekben jóval rosszabbak a gyógyulási esélyek. 
A nagyon korai daganatokat nem lehet egyszerű vizsgálattal észrevenni, ezért fontos negyvenöt éves kortól kétévente szűrővizsgálatra járni. Ha a mammográfián gyanús elváltozást találnak, a beteget visszahívják és újabb felvételeket, ultrahang- és akár MR-vizsgálatot is végeznek, illetve mintát vesznek.
Már az aktív fogamzóképes kortól kezdve célszerű rendszeresen, havonta önvizsgálatot tartani. Ez az emlő körkörös körbetapintását jelenti, amivel ellenőrizni lehet, van-e aszimmetria, eltérés a két oldal között. Ha ilyet, de akár bőrelváltozást, bimbóbefordulást, pirosodást, gyulladásos jeleket tapasztalunk, vagy a hónaljban megnagyobbodott nyirokcsomót tapintunk, célszerű orvoshoz fordulni. Ekkor a betegség még gyógyítható, míg a távoli, például a nyakon vagy az üreges szervekben kialakuló áttétek esetében erre kevesebb az esély – hangsúlyozta a szakorvos.
Az emlőrák első tünete lehet a mellben tapintható csomó, leggyakrabban a külső, felső negyedben, azaz a hónalj felé eső részben, de az emlő bármely területén megjelenhet – hívta fel a figyelmet az onkológus. Az is előfordulhat, hogy az emlőben nem érződik az elsődleges daganat, csak a hónalj nyirokcsomójában az áttét. 
Gyanú felmerülése és különösen beigazolódása esetén mindenképpen onkológiai centrumba kell menni, ott van ugyanis lehetőség stádiumfelmérésre, a megfelelő terápiás sorrend felállítására és a kezelésekre; műtétre, kemo- vagy hormon- és sugárterápiára.

Már fiatalokat is érint

Gyakori, hogy a háziorvosok, nőgyógyászok sem gondolják, hogy húsz-harminc éves korban is állhat daganat a panaszok hátterében. Alapvetően idősebb korban kialakuló betegség, de már egyre fiatalabb korban is előfordul. Ennek egyik oka az életmód, a sok stressz, valamint az is, hogy a nők egyre később vállalják az első gyermeküket. Veszélyeztetettek a terhesek is, mert - bár relatív ritka a terhességi emlőrák- az emlő változásai miatt nehezebb észrevenni és diagnosztizálni a növekvő daganatot. 

Egészséges(ebb) életmóddal megelőzhető

Növeli a kockázatot a menopauza idején vagy utána, hosszasan alkalmazott hormonpótló kezelés, de a teherbeesés, a szülés és a szoptatás jótékony hormonális hatásainak elmaradása is hajlamosít. Minden kihordott terhesség 7 százalékkal csökkenti a rizikót, némileg mérsékli a kockázatot a hosszú ideig (több mint 14 hónapon át) tartó szoptatás is. Megfigyelések szerint az átlagosnál nagyobb a rizikó azoknál a nőknél, akiknél 12 éves koruk előtt kezdődött meg a menstruáció, illetve még 50 éves kor fölött is tart. 
A mellrák ismert rizikófaktora az ösztrogénhatás, különösen annak kiegyensúlyozatlansága. Menopauza után különösen fontos a testsúly normalizálása, a túlsúly elkerülése – mondta a szakértő. A túl sok zsírszövet túlzott mennyiségű női nemi hormont (ösztrogént) termel. Tartósan magas szintje a menopauza után nemcsak az emlő-, hanem a méhtestrák kockázatát is fokozza. Nem mindegy az elhízás formája sem: nagyobb kockázatot hordoz a haskörfogat, a derékbőség növekedése, tehát az úgynevezett alma típusú elhízás, mint a csípőre, combra történő, körte típusú, mert a hasi zsírsejtek kórosan befolyásolhatják az anyagcsere folyamatait.
Gyakori kockázati tényezője az emlőráknak, ahogy más daganatok kialakulásának is, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény és főleg ülőéletmód is. Fokozott a rizikó, ha a családban emlő- vagy petefészekrák fordult elő, különösen fiatalabb korban. Nincs ugyanakkor bizonyítható összefüggés a dezodorhasználat, a mikrohullámú sütők, a mobiltelefon, a koffeinfogyasztás és a mellrák között. 
És az is tévhit, hogy az emlőt ért trauma, például ütés vagy rázkódás növeli a kialakulásának kockázatát

– jegyezte meg az onkológus szakorvos.

Szerző
Témák
mellrák daganat
Frissítve: 2019.04.09. 15:14

Jobban teljesít, aki reggelizik

Publikálás dátuma
2019.04.08. 16:16
Illusztráció
Fotó: Hal Gatewood / Unsplash
Azoknál a gyermekeknél, akik nem reggeliznek, nagyobb a túlsúly és elhízás aránya, pedig a nap első, minőségi étkezése az iskolai teljesítményt is javítja.
Az európai 13 évesek közel 40, a 15 éveseknek pedig a 45 százaléka nem reggelizik. Számos vizsgálat kimutatta, hogy azoknál a gyermekeknél, akik a nap első étkezését kihagyják, nagyobb a túlsúly és elhízás aránya – derül ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírleveléből.

Mi a reggeli?

Bár egyértelműnek tűnik, hogy mit értünk reggelizés alatt, mégsem olyan egyszerű pontosan meghatározni a fogalmát. A 10 órakor, munka közben bekapott pogácsa és a 8 órakor, asztalnál elfogyasztott rántotta között ugyanis időben és összetételben is nagy a különbség. Az évek folyamán a reggelizést kutató szakemberek több meghatározást is megfogalmaztak, amelyek vagy annak helyszínére összpontosítottak és csak az „otthon elfogyasztott reggeli táplálékot” tekintették reggelinek, vagy annak időpontja alapján a „felkeléstől számított 2 órán belüli étkezést” számították reggelizésnek, ami hétvégén 11 óráig is kitolódhat. A reggeli szerepét és minőségét legrészletesebben leíró meghatározásnak a következő bizonyult: „A nap első étkezése, amely az éjszakai alvásból adódó nem evés időszakát szakítja meg, a felkelést követő 2-3 órán belül bárhol elfogyasztásra kerülhet, és olyan ételből vagy italból áll, amely legalább egy élelmiszercsoportot lefed”. Ez alapján a 10 órakor elfogyasztott pogácsa a későn kelők reggelije lehet, ám ebben az esetben nehéz a szervezet által ajánlott napi ötszöri étkezési tartani.

Világszerte probléma

Hazánkban a 7-14 éves gyermekek egyharmada reggeli nélkül ül az iskolapadba, és a helyzet az életkor előrehaladtával tovább romlik, ugyanis a 15-16 évesek csak kevesebb mint fele fogyaszt minden hétköznap reggelit. Ennek okai között leggyakrabban az idő és az éhség hiányát említik, amelyek azonban hozzászoktatással könnyen orvosolhatóak lennének. Az európai átlagot nézve is hasonlóak az eredmények: egy 39 országában végzett, az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását vizsgáló felmérés összesítése szerint a 13 évesek 39 százaléka, míg a 15 évesek 45 százaléka hagyja el a reggeli étkezést. A felnőtt lakosságra vonatkozó reggelizési adatok online felméréséből pedig az derül ki, hogy 30 százalékos a reggeli kihagyásának aránya.

Kitekintő

Az Egyesült Királyságban felmért brit 11-18 éves gyermekek 17 százaléka egyáltalán nem, 52 százaléka csupán 1-3 nap eszik reggelit egy héten, ami jóval rosszabb, mint az európai átlag. A kontinensen túlról azonban kedvezőbb adatokkal is találkozhatunk. A brazil 10-19 évesek 7 százaléka egyáltalán nem, 12 százaléka pedig alkalmanként indítja csak a napot reggelivel. Kanada és Ausztrália pozitív példának tekinthető: a felmért kanadai 4-18 éves gyermekek csupán 10 százaléka, míg az ausztrál 2-18 évesek 9 százaléka tartozott a reggelit elhagyók csoportjába. 

Mi legyen a reggeli?

Egy ideális reggeli napi energiabevitelünk 20-25 százalékát teszi ki, és az alábbi élelmiszercsoportokat tartalmazza: 1. Gabonaféle, ami lehet teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó vagy korpás kenyér, péksütemény, illetve teljes értékű gabonát tartalmazó gabonapehely, müzli is. Az energiát adó keményítőtartalmán kívül többek között B-vitaminokban is gazdag. A teljes értékű gabonából, illetve teljes kiőrlésű lisztből készült kenyérféléket válasszuk, ezek, a Magyar Dietetikusok Szövetsége szerint a jelentős élelmirost-tartalmuk miatt fontosak. A hazai táplálékbeviteli felmérések azt mutatják, a magyar gyermekek és felnőttek egyértelműen a finomított lisztes termékeket esznek.

Kitekintő

A Brit Dietetikusok Szövetségének (BDA) reggeli ajánlásában egyéb, nagy keményítőtartalmú élelmiszerek - rizs, burgonya - is szerepel. Az ázsiai származású gyermekeknél és felnőtteknél mindennapos a reggeli rizs fogyasztása. Az Egyesült Királyság, Ausztrália és az Egyesült Államok napindító ajánlásai között is kiemelt helyet foglalnak el a gyorsan elkészíthető zabkásák, gabonapelyhek, amelyeknél szintén fontos szempont a nagy élelmirost- és kis cukortartalom. 

2. A teljes értékű fehérjeforrások sorában külön említést érdemelnek a tej és egyéb tejtermékek a nagy kalciumtartalmuk miatt. A tejtermékek végtelen kínálatából - sajtok, túrók, joghurtok, kefir - az alacsonyabb zsír- és cukortartalmú típusokat javasolt előnyben részesíteni. A kis zsírtartalmú felvágottak, mint például a csirkemellsonka, illetve a főtt vagy kevés olajon sütött tojás szintén ideális választás lehet a reggeli szendvicsben.

Kitekintő

Ahogy a hazai OKOSTÁNYÉR®, más országok táplálkozási ajánlásai is külön figyelmet szentelnek a tejnek és tejtermékeknek, amelyből a magyar gyermekek sem fogyasztanak eleget. Mexikóban például a nagy fehérjetartalmú bab is a reggeli szerves részét képezi. A babbal töltött tortilla az egyik legkedveltebb választás: amelyben a tészta kukoricája szerencsésen kiegészíti a bab fehérjéjét.

3. A zöldségek és gyümölcsök elengedhetetlen részei a reggelinek a nagy élelmirost-, vitamin- és víztartalmuknak köszönhetően. Zöldségeket fogyaszthatunk többek közt szendvics vagy rántotta mellé frissen, párolva vagy sütve; míg gyümölcsöt zabkása vagy más gabonapehely mellé.

Kitekintő

A zöldségekből és gyümölcsökből álló turmixok, vagy úgynevezett smoothiek egyre elterjedtebbek, így nem csoda, hogy az Egyesült Államok reggeli ajánlásaiban már találkozhatunk tejből, gyümölcsből és zabpehelyből álló itallal, amelyet ráadásul gyorsan el is lehet készíteni.

4. A folyadék nem maradhat ki a reggeliből. Legjobb esetben ez víz, ásványvíz, de a változatosság elvét szem előtt tartva tea, 100 százalékos gyümölcslé, tej, tejesital, például kakaó is lehet.

Kitekintő

A felnőttek gyakran kávéznak reggel, ami a hosszúságától függően hozzájárulhat a vízbevitelhez, ám javasolt étellel együtt fogyasztani. Az Egyesült Államokban felmért reggeliző felnőttek 15 százaléka kávét és nagy zsírtartalmú édességet fogyaszt ébredés után, ami nem javasolt párosítás.

Illusztráció
Fotó: Pixabay

A reggelizés pozitív hatásai

A kiegyensúlyozott – kiemelten a teljes értékű gabonát és tejtermékeket tartalmazó – reggeli étkezés hozzájárul a szükséges tápanyagok napi beviteléhez. Egyes vizsgálatok azt is bizonyították, hogy bizonyos mikrotápanyagokat a későbbi étkezésekkel már nem feltétlenül tudjuk fedezni. Számos betegség megelőzéséhez járulhatunk hozzá, ha nem mulasztjuk el a nap első étkezését.
Az elhízás megelőzésében és a sikeres testtömeg-csökkentésben is kiemelt jelentőségű a reggelizés. Számos vizsgálat kimutatta, hogy azoknak a gyermekeknek a körében, akik kihagyják a reggelit, magasabb a túlsúly és elhízás aránya. Ebben szerepet játszik az is, hogy aki reggelizik, egyéb kedvező életmódbeli szokással is rendelkezik, például rendszeresen mozog, változatosan étkezik, elegendő zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt. 
A reggeli kihagyása összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának növekedésével is. A rendszeres reggelizés szerepet játszik a glikémiás kontroll javításában, amennyiben az első étkezés nagy élelmirost-tartalmú összetevőket - teljes értékű gabonából készült ételeket, zöldséget, gyümölcsöt - és sok folyadékot tartalmaz. Ezek összességében elhúzódóbb vércukorszint emelkedést eredményeznek.  
Egyes vizsgálatok összehasonlították a reggelizők kardiovaszkuláris mutatóit a nem reggelizőkével, és csökkent szív- és érrendszeri kockázatot találtak az alacsony zsír-, ám nagy élelmirost-tartalmú reggelit fogyasztók javára. 
Gyermekek és serdülőkorúak körében pozitív összefüggést találtak a rendszeres reggelizés és a kognitív tevékenységek: tanulás, memória, figyelem, koncentráció és az iskolai teljesítmény között - olvasható a szervezet hírlevelében.
Szerző
Frissítve: 2019.04.08. 16:17