Ígéretözönt kaptak a fővárosiak a nemrégiben bedőlt fővárosi elektromos jegyrendszer helyett: Tarlós István főpolgármester és Pintér Sándor belügyminiszter szerdán együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy a 2020 végéig kiépülő a budapesti elektronikus jegyrendszer csatlakozik a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz (NEJP), de Tarlós István szerint várhatóan már az év második felétől lehet majd mobiltelefonon jegyet és bérletet venni, majd az időalapú jegyeket pedig várhatóan 2020 végén, 2021 elején vezetik majd be – mondta el a főpolgármester.
Azonban arról, hogy ez mennyibe fog kerülni az adófizetőknek, mikor írják ki az ehhez szükséges közbeszerzéseket, egyáltalán írnak-e ki közbeszerzést a fejlesztésre – Pintér Sándor egy elejtett megjegyzése arról árulkodik, hogy hazai cégekben gondolkoznak – továbbá, hogy mi lesz a korábban még Rigo néven futott jegyrendszer csődje után a főváros nyakán maradt több milliárd forint értékű hardver sorsa, az nem derült ki, illetve Tarlós Istvánnak és a Pintér Sándor a bejelentés után távozott, kérdések feltételére nem volt lehetőség.
A rigóból főnix lett - mondta Pintér Sándor utalva a BKK menedzselése alatt bedőlt rendszerre. Ennek kapcsán Tarlós István is elismerte, hogy a Főváros elektronikai jegyrendszere nem tudott elkészülni időre. „Ez az elektronikus jegyrendszer-projekt nem a sikertörténeteink közé tartozott – mondta Tarlós István - mivel az én ciklusom alatt történt, én nem azt mondtam, hogy protokolláris közöm sem lett volna a dologhoz, hanem azt mondom, hogy az én politikai felelősségem volt és az én feladatom kiigazítani.”
Nemrégiben derült ki, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) menedzselésében évek óta vajúdó jegyrendszer-vállalkozás ellehetetlenült, a BKK pedig szerződést bontott az elektromos jegyrendszer kiépítésére 2014-ben leszerződött német céggel. Az ügy nyomán Dabóczi Kálmán BKK-vezérnek mennie kellett, Tarlós István és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes pedig feljelentést tett az ügyben.
A közvetlen ok erre az is lehetett, hogy a Rigo-néven futott rendszerre addigra mintegy 12 milliárdot költött el a főváros, ennek jó részét – sajtóértesülések szerint 6 milliárdot – az ellehetetlenült projekthez megvásárolt hardverek – beléptetőkapuk, szerverekre – adták ki. A botrányt az önkormányzati választásokra készülő Tarlós István azzal csitította, hogy nem sokkal a BKK szerződésbontás után bejelentette, hogy megállapodott Pintér Sándorral arról, hogy az elektromos jegyrendszer-projekt elkerül a BKK-tól, és a fővárosi rendszer kiépítése az egységes, Nemzeti Elektromos Jegy Platform (NEJP) részeként fog megvalósulni.
Konkrét kivitelezési adatok azonban azóta sem ismertek, így az sem tudni, hogy a milliárdokért megvásárolt és jelenleg raktárban porosodó hardverek például kompatibilisek lesznek-e a külön fejlesztés részeként kialakulóban lévő NEJP-pel. Van olyan szakmai forrásunk, aki erről csak úgy vélekedett, hogy ez kizárt, a fejlesztő német cég távozásával a milliárdos hardverek leginkább virágállványnak lesznek alkalmasak.
