Pintér és Tarlós vadul ígérgetnek: Rigóból főnix lett, most már tényleg jön az elektronikus jegyrendszer a BKV-n

Publikálás dátuma
2019.04.10 17:49

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Sok konkrétum nem hangzott el, csak az irgalmatlan, nagyjából 12 milliárdos bukás biztos.
Ígéretözönt kaptak a fővárosiak a nemrégiben bedőlt fővárosi elektromos jegyrendszer helyett: Tarlós István főpolgármester és Pintér Sándor belügyminiszter szerdán együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy a 2020 végéig kiépülő a budapesti elektronikus jegyrendszer csatlakozik a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platformhoz (NEJP), de Tarlós István szerint várhatóan már az év második felétől lehet majd mobiltelefonon jegyet és bérletet venni, majd az időalapú jegyeket pedig várhatóan 2020 végén, 2021 elején vezetik majd be – mondta el a főpolgármester. Azonban arról, hogy ez mennyibe fog kerülni az adófizetőknek, mikor írják ki az ehhez szükséges közbeszerzéseket, egyáltalán írnak-e ki közbeszerzést a fejlesztésre – Pintér Sándor egy elejtett megjegyzése arról árulkodik, hogy hazai cégekben gondolkoznak – továbbá, hogy mi lesz a korábban még Rigo néven futott jegyrendszer csődje után a főváros nyakán maradt több milliárd forint értékű hardver sorsa, az nem derült ki, illetve Tarlós Istvánnak és a Pintér Sándor a bejelentés után távozott, kérdések feltételére nem volt lehetőség.  A rigóból főnix lett - mondta Pintér Sándor utalva a BKK menedzselése alatt bedőlt rendszerre. Ennek kapcsán Tarlós István is elismerte, hogy a Főváros elektronikai jegyrendszere nem tudott elkészülni időre. „Ez az elektronikus jegyrendszer-projekt nem a sikertörténeteink közé tartozott – mondta Tarlós István - mivel az én ciklusom alatt történt, én nem azt mondtam, hogy protokolláris közöm sem lett volna a dologhoz, hanem azt mondom, hogy az én politikai felelősségem volt és az én feladatom kiigazítani.” Nemrégiben derült ki, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) menedzselésében évek óta vajúdó jegyrendszer-vállalkozás ellehetetlenült, a BKK pedig szerződést bontott az elektromos jegyrendszer kiépítésére 2014-ben leszerződött német céggel. Az ügy nyomán Dabóczi Kálmán BKK-vezérnek mennie kellett, Tarlós István és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes pedig feljelentést tett az ügyben. A közvetlen ok erre az is lehetett, hogy a Rigo-néven futott rendszerre addigra mintegy 12 milliárdot költött el a főváros, ennek jó részét – sajtóértesülések szerint 6 milliárdot – az ellehetetlenült projekthez megvásárolt hardverek – beléptetőkapuk, szerverekre – adták ki. A botrányt az önkormányzati választásokra készülő Tarlós István azzal csitította, hogy nem sokkal a BKK szerződésbontás után bejelentette, hogy megállapodott Pintér Sándorral arról, hogy az elektromos jegyrendszer-projekt elkerül a BKK-tól, és a fővárosi rendszer kiépítése az egységes, Nemzeti Elektromos Jegy Platform (NEJP) részeként fog megvalósulni. Konkrét kivitelezési adatok azonban azóta sem ismertek, így az sem tudni, hogy a milliárdokért megvásárolt és jelenleg raktárban porosodó hardverek például kompatibilisek lesznek-e a külön fejlesztés részeként kialakulóban lévő NEJP-pel. Van olyan szakmai forrásunk, aki erről csak úgy vélekedett, hogy ez kizárt, a fejlesztő német cég távozásával a milliárdos hardverek leginkább virágállványnak lesznek alkalmasak.  

Alibimegállapodás?

Élesen bírálta az eseményt az ellenzékből Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, aki szerint az egész bejelentés egy „alibimegállapodás” ami arról szól, hogyan kell kimenekíteni Tarlós Istvánt abból a helyzetből, hogy bebukott egy 12 milliárdos projekt. Arra Horváth Csaba szerint mérget lehet venni, hogy a rendszer ősszel nem fog működni. „Az én információim szerint az egész projekt embrionális állapotban van” - mondta a frakcióvezető. Szerinte a Rigo-rendszer bedőlése után beadott főpolgármesteri feljelentés is csak porhintés ami leginkább azt szolgálta, hogy a városvezetésnek ne kelljen elszámolnia a becsődölt vállalkozás részleteivel. „A bedőlés után kikértem a projekt számláit, mire Tarlós István azt mondta, hogy nincs módjában kiadni, mivel mindent átadott a nyomozóknak” - mondta Horváth Csaba, aki szerint az igencsak életszerűtlen, hogy ne készült volna egy ilyen ügyben ilyen számlákról akárcsak egy fénymásolat.   

Frissítve: 2019.04.10 18:09

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35