Közleményben ismerte el a városháza, hogy igen súlyos problémák vannak a korábban idénre ígért elektronikus jegyrendszer – amit a rugalmas, integrált, gazdaságos és okos szavak kezdőbetűi alapján RIGO névre kereszteltek - bevezetése körül.
A városháza csütörtök esti lapunknak is elküldött levelében megerősítette, amit az azonnali.hu a nap folyamán megtudott: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a napokban azonnali hatállyal szerződést bontott az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére még Vitézy Dávid BKK-vezetése idején, 2014-ben leszerződött Scheidt&Bachmann német céggel.
A városháza szerint a szerződésbontásra „a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése” miatt került sor, ám azt nem részletezték, hogy ez pontosan mit jelent.
A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett közlemény szerint sem ő, sem Tarlós István főpolgármester „nem tudott a BKK által menedzselt projekttel kapcsolatos problémákról. Egyben jelzik: „a probléma hosszú időn át tartó elhallgatása miatt a főpolgármester a szükséges személyi döntéseket meghozza.” Így megeshet, hogy a Rigo-projektért jelenleg felelős Dabóczi Kálmán BKK-vezérnek vagy másnak kell távozni a hivatalából.
Ami biztos: ezzel a jegyrendszer 2004 óta húzódó bevezetése ismeretlen időpontra tolódott ki, azt pedig nem tudni, pontosan mekkora kár éri a szerződésbontás miatt az adófizetőket. Korábban mi is megírtuk megírtuk: a BKK-jegyrendszer bevezetés a kezdetektől súlyos tervezési problémákkal küzdött. A piacon régóta köztudott, hogy csőd felé haladt az összességében 36 milliárdos költségű vállalkozás. (Nyáron írtunk róla, hogy egyes bennfentes forrásaink szerint a BKK-s, belső iratokon már 2020-as céldátum is szerepelt a RIGO bevezetésére, ám piaci szereplők inkább arra tippeltek, hogy ez sem jön össze.)
Az elképzelések szerint a 2500 járműre – buszra, trolira, villamosra – tízezernél is több új érvényesítőkészüléket terveztek, a kapuval nem lezárható metró és HÉV-állomásokra pedig 530 jegyérvényesítő eszköz illetve beléptetőkapu telepítését. A rendszert úgy akarták felépíteni, hogy az okoskártyás beléptetők mellett személyi azonosítókkal (e-személyivel vagy épp bankkártyával is használható legyen. Emiatt óriási adatforgalmat kellett volna a rendszernek lebonyolítani – csak a hármas metrót napi félmillióan használják – úgy, hogy a szisztémát összhangba kellett volna hozni (a diák és nyugdíjas és egyéb kedvezmények miatt) a népességnyilvántartó adatbázisával, az e-személyigazolványok adatait tároló belügyi adatbázissal, a bankkártyák miatt pedig a pénzintézetek pénzügyi rendszerével is. Ez olyan méretű informatikai integrációt igényelt, ami a jelek szerint meghaladta a BKK és az alvállalkozó képességeit.
Különösen, hogy mint azt mi is megírtuk, a feladatra egy sajátos közbeszerzés eredményeként – egyes értékelések szerint irreálisan alacsony árral futott be a nyertes - 2014-ben kiválasztott német cég voltaképpen a hardverek (beléptetőkapuk, szerverek) legyártására rendelkezett referenciával, ám integrált IT-fejlesztésre nem.
A hardverek jó részét végül leszállította a cég, ám információink szerint azok azóta is lefóliázva állnak a BKK raktáraiban. Ráadásul forrásaink szerint 2014-es szerződés kifejezetten pocsék volt, így lehetőséget kínált a németeknek arra, hogy a hardverek leszállítása után kitáncoljanak az üzletből, különösen, hogy időközben legalább ötmilliárd forintot már kipengetett az adófizetők pénzéből a BKK a fővállalkozónak.
A projekt költségvetése is egyre duzzadt, így az eredetileg 15 milliárdból kihozható rendszer ára később 29, majd végül a 444.hu kalkulációja szerint már 36,8 milliárdos büdzsére duzzadt, különösen, hogy a BKK élére – többek között azért, hogy a RIGO projektbe életet leheljen – kinevezett Dabóczi korábban újraterveztette a rendszert és emiatt a Fővárosi Közgyűlés 2017-ben további 3 milliárddal emelt a büdzsén.
Közben már javában ketyeg a vállalkozásra felvett 17 milliárd forintos EBRD-hitel, igaz korábbi információink szerint ősz körül a főváros már azért kilincselt a banknál, hogy egyelőre csak a kamatokat kelljen fizetni, ám a tényleges törlesztés csak akkor induljon el, ha a rendszer már termőre fordult, azaz az éves szinten 14 milliárdos jegyárbevétel elkezd befolyni a E-jegyrendszeren keresztül. Ám, a mostani szerződésbontással ez beláthatatlan távlatokba került.
