Fékez az autóipar és azt Magyarország is igencsak megérzi

Publikálás dátuma
2019.04.10 19:58

Egy fokozattal visszakapcsolhat a világ autógyártása a lanyhuló kereslet miatt. A hazai beszállítók már a "B" terv készítésén gondolkodnak.
Még kevéssé érzékelhető a világ autóipari termelésén a forgalom csökkenése, de egyre több elemző figyelmeztet arra, hogy vége a konjunktúrának. A globális járműeladások növekedésének várható lassulása, a Brexit okozta bizonytalanságok, illetve Donald Trump elnök kiújuló vámháborúja tovagyűrűző hatással járhat. Nagy-Britanniában idén januárban már 10, de Németországban is 9 százalékkal csökkent az újautó eladások száma. Súlyát tekintve még nagyobb fékezőerő, hogy az amerikai piacon második éve csökkennek az újautó eladások és a kínai piacon is tapasztalható a lanyhuló vásárlási kedv - hangzott el egyebek mellett a Portfolio és a 30 nemzetközi valamint hazai beszállító céget képviselő Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) szerdai Járműipar 2019 címmel rendezett konferenciáján. Ráadásul az autóipari óriások szerint az uniós károsanyag-kibocsátási előírások további szigorítása teljesíthetetlen, az új technológiákra történő átállás, valamint a dráguló nyersanyagok egyaránt hatalmas nyomást gyakorolnak majd az iparág szereplőire. A konferencia résztvevői szerint a hazai járműipar 1-2 éves időtávon belül stagnálni, 5-10 évre előre tekintve pedig lassulni fog - derült ki a körükben megtartott szavazásból. A járműipari beszállítóknak a legnagyobb gondot a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő hiánya jelenti - vélte hozzászólásában Győri Imre a Magyarmet Finomöntöde Kft. ügyvezető igazgatója és Körtvélyessy Géza, a Kirchhoff Hungária Kft. adminisztratív ügyvezető igazgatója is.  Az autóipari vezetőket meglepte, hogy az elmúlt időszakban a szakszervezetek a korábbiaknál keményebben harcoltak a munkavállalók béremeléséért, azonban arra figyelmeztettek, hogy ez ronthatja az ország versenyképességét. Bár volt olyan vélemény is, hogy a bérek emelkedése valószínűleg nem fogja érdemben befolyásolni a beruházási döntéseket. A  munkaerőigényesebb termelési ágak minden valószínűség szerint nem maradnak itt - vagy már  nem  Magyarországra jönnek -, hanem továbbmennek a balkáni országok és Észak-Afrika irányába - jósolták többen.  A konferencia kerekasztal vitájában is elhangzott, hogy a teljesítmény-, illetve hatékonyságnövekedéssel alá nem támasztott béremelések gyengítik a versenyképességet. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vizsgálata szerint azoknál a nagy exportőröknél - az autógyárak többségénél -, ahol 80 százalék fölötti a kivitel, a személyi ráfordítás a költségek alig 10 százalékát teszik ki – nyilatkozta a Népszavának Molnár László vezérigazgató. A szakember szerint a bér nem a legfontosabb szempont egy multicég beruházási döntésénél, hiszen különösen az autóiparban az automatizáció, a digitalizáció rengeteg élőmunkát válthat ki. Volt aki úgy vélte, az Audi győri gyárában szervezett sztrájk rontott az országimázson. Felvetették, hogy a „sztrájkoknak is keretet kellene adni”, bár azzal adósok maradtak, hogy ezt hogyan képzelik el. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) alelnöke ehhez kapcsolódva megjegyezte, a sztrájkok keretek közé szorítását azok szorgalmazzák, akik elfogadják, hogy a hatalom az üzleti érdekeket a társadalmi érdekek fölé helyezi. Az itt lévő német cégek anyavállalatainál nem érzik problémának az erős szakszervezetekkel folytatott bérvitákat sem – tette hozzá. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy már tavaly novemberben tucatnyi munkáltatóval állapodtak meg két számjegyű emelésben, ezért furcsa, ha valaki ezek után meglepődött a béremelések mértékén. Szabó Éva, a Gedia Hungary ügyvezető igazgatója szerint a hazai beszállítók többnyire az alacsonyabb hozzáadott értéket jelentő szegmenst képviseli. Ezért számukra a béremelések kétszeres megterhelést jelentenek. Márpedig kénytelenek emelni a fizetéseket, hogy megtarthassák a nagy nehezen megszerzett munkaerőt. Az ügyvezető igazgató nem volt derűlátó a hazai járműipar jövőjét illetően sem. A német cégek a korszerű technológiát, a nagy hozzáadott értéket jelentő termelést elsősorban az anyaországban igyekeznek tartani. Magyarországon kevés kivételtől eltekintve a hagyományos termékeket, vagy kifutó modelleket gyártják majd. Nagy kérdés, hogy 8-10 év múlva az alacsony hozzáadott értékű termeléssel hol tart majd az ágazat, ezért érdemes már most „B” terven gondolkodni – vélte a szakember. A beszállítók helyzetét nehezíti, hogy a szerződéseket évekre előre fix áron kötik, így az idei béremelések okozta költségnövekedés kitermelése fogas kérdés lesz, hiszen emiatt kevesebb jut majd fejlesztésre. Győri Imre megjegyezte, ma már nem 5 évre, hanem legföljebb 1-2 évre készítenek terveket, annyira felgyorsultak a változások. Ezt jelzi az is, hogy a nagy autógyárak sem 5-6 évente dobnak piacra új modelleket, hanem már 1-2 év a verseny diktálta tempó.

Kísérleti pálya, mint támogatás

 Molnár László emlékeztetett arra is, hogy a szerinte „agyondotált” nagy autógyárak támogatásába bele kell számítani a 40 milliárd forintnyi közpénzből, Sávolyon épült önvezető autó kísérleti pályát is. Elvárható lenne egy évi 5 százalékos megtérülési ráta, de ha az amortizációt is beszámítjuk, akár 10 százalékos sem lenne túlzás. Ennek ellenére nehezen képzelhető el, hogy évi 4, vagy akár csak 2 milliárd forintos profit is elérhető, jó, ha 100 millió forint összejön – vélte a GKI vezérigazgatója.

Küszöbön az USA-EU kereskedelmi háború

Washington 11 milliárd dollár értékű vámot kíván kivetni az Európai Unióban gyártott termékekre abban az esetben, ha az Európai Unió nem hagy fel az Airbus repülőgépgyártó vállalatnak nyújtott támogatással - jelentette be Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója. Az újonnan beígért vámtarifák hozzáadódnának az európai acél-, és alumíniumtermékekre már korábban kivetett importvámokhoz, és az autóipari árukra szintén beígért, de még nem kivetett vámokhoz. A kereskedelmi főtárgyaló hangsúlyozta: az amerikai kormányzat végső célja az, hogy "megegyezésre jusson az Európai Unióval és véget vessenek a nagy, polgári célú repülőgépeknek nyújtott, a WTO előírásaival is ellentétes szubvenciónak".

Frissítve: 2019.04.10 19:58

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.