321,49 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.11. 06:55
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest.
Reggel fél hétkor 321,49 forinton állt az euró a szerda esti 321,41 forint után. A svájci frank jegyzése 284,64 forintról 284,43 forintra, a dolláré pedig 285,34 forintról 285,13 forintra módosult. Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1267 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1275 dollárt ért az euró.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Pénteken tárgyalnak a horvát gázterminálról

Publikálás dátuma
2019.04.10. 20:35

Fotó: Shutterstock
Szijjártó Péter találkozik a horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszterrel.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a horvátországi Krk-szigetén létesítendő cseppfolyósgáz (lng) -terminál megvalósításában való esetleges magyar szerepvállalást érintően tárgyalásokat folytat a horvát féllel - közölte lapunkkal a szaktárca.  Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter vasárnap este a horvát Nova TV-ben jelentette be, hogy Magyarország 25 százalékot vásárolna a tengeren szállított lng lefejtésére szolgáló, 2021-től átadni tervezett egységben.  Magyarország és a térség energiabiztonsága szempontjából komoly előrelépést jelentene, ha déli irányból is lehetőségünk nyílna földgáz beszerzésére - érvel a KKM. A beruházási döntés már megszületett - teszik hozzá. Közlésük szerint pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter  és Tomislav Coric ennek kapcsán személyesen is találkozik Dubrovnikban. Lapunk tavaly decemberi értesülései szerint a horvát kormány a korábbiaknál jóval szerényebbre, mintegy 200 millió eurósra tervezi az üzemet, amit az eredeti tervekkel szemben a szárazföld helyett egy hajóra telepítenének. Akkor az Orbán-kabinet még ragaszkodott a többségi részesedéshez. Konkrét beruházóként hazai részről az állami MVM merült fel. Szijjártó Péter az elmúlt hónapok során több ízben jelezte: a terminálból - elsősorban a horvát szállítási díjak miatt - az oroszokénál jóval drágábban jutnánk gázhoz.
Szerző

Fékez az autóipar és azt Magyarország is igencsak megérzi

Publikálás dátuma
2019.04.10. 19:58

Egy fokozattal visszakapcsolhat a világ autógyártása a lanyhuló kereslet miatt. A hazai beszállítók már a "B" terv készítésén gondolkodnak.
Még kevéssé érzékelhető a világ autóipari termelésén a forgalom csökkenése, de egyre több elemző figyelmeztet arra, hogy vége a konjunktúrának. A globális járműeladások növekedésének várható lassulása, a Brexit okozta bizonytalanságok, illetve Donald Trump elnök kiújuló vámháborúja tovagyűrűző hatással járhat. Nagy-Britanniában idén januárban már 10, de Németországban is 9 százalékkal csökkent az újautó eladások száma. Súlyát tekintve még nagyobb fékezőerő, hogy az amerikai piacon második éve csökkennek az újautó eladások és a kínai piacon is tapasztalható a lanyhuló vásárlási kedv - hangzott el egyebek mellett a Portfolio és a 30 nemzetközi valamint hazai beszállító céget képviselő Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) szerdai Járműipar 2019 címmel rendezett konferenciáján. Ráadásul az autóipari óriások szerint az uniós károsanyag-kibocsátási előírások további szigorítása teljesíthetetlen, az új technológiákra történő átállás, valamint a dráguló nyersanyagok egyaránt hatalmas nyomást gyakorolnak majd az iparág szereplőire. A konferencia résztvevői szerint a hazai járműipar 1-2 éves időtávon belül stagnálni, 5-10 évre előre tekintve pedig lassulni fog - derült ki a körükben megtartott szavazásból. A járműipari beszállítóknak a legnagyobb gondot a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő hiánya jelenti - vélte hozzászólásában Győri Imre a Magyarmet Finomöntöde Kft. ügyvezető igazgatója és Körtvélyessy Géza, a Kirchhoff Hungária Kft. adminisztratív ügyvezető igazgatója is.  Az autóipari vezetőket meglepte, hogy az elmúlt időszakban a szakszervezetek a korábbiaknál keményebben harcoltak a munkavállalók béremeléséért, azonban arra figyelmeztettek, hogy ez ronthatja az ország versenyképességét. Bár volt olyan vélemény is, hogy a bérek emelkedése valószínűleg nem fogja érdemben befolyásolni a beruházási döntéseket. A  munkaerőigényesebb termelési ágak minden valószínűség szerint nem maradnak itt - vagy már  nem  Magyarországra jönnek -, hanem továbbmennek a balkáni országok és Észak-Afrika irányába - jósolták többen.  A konferencia kerekasztal vitájában is elhangzott, hogy a teljesítmény-, illetve hatékonyságnövekedéssel alá nem támasztott béremelések gyengítik a versenyképességet. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vizsgálata szerint azoknál a nagy exportőröknél - az autógyárak többségénél -, ahol 80 százalék fölötti a kivitel, a személyi ráfordítás a költségek alig 10 százalékát teszik ki – nyilatkozta a Népszavának Molnár László vezérigazgató. A szakember szerint a bér nem a legfontosabb szempont egy multicég beruházási döntésénél, hiszen különösen az autóiparban az automatizáció, a digitalizáció rengeteg élőmunkát válthat ki. Volt aki úgy vélte, az Audi győri gyárában szervezett sztrájk rontott az országimázson. Felvetették, hogy a „sztrájkoknak is keretet kellene adni”, bár azzal adósok maradtak, hogy ezt hogyan képzelik el. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) alelnöke ehhez kapcsolódva megjegyezte, a sztrájkok keretek közé szorítását azok szorgalmazzák, akik elfogadják, hogy a hatalom az üzleti érdekeket a társadalmi érdekek fölé helyezi. Az itt lévő német cégek anyavállalatainál nem érzik problémának az erős szakszervezetekkel folytatott bérvitákat sem – tette hozzá. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy már tavaly novemberben tucatnyi munkáltatóval állapodtak meg két számjegyű emelésben, ezért furcsa, ha valaki ezek után meglepődött a béremelések mértékén. Szabó Éva, a Gedia Hungary ügyvezető igazgatója szerint a hazai beszállítók többnyire az alacsonyabb hozzáadott értéket jelentő szegmenst képviseli. Ezért számukra a béremelések kétszeres megterhelést jelentenek. Márpedig kénytelenek emelni a fizetéseket, hogy megtarthassák a nagy nehezen megszerzett munkaerőt. Az ügyvezető igazgató nem volt derűlátó a hazai járműipar jövőjét illetően sem. A német cégek a korszerű technológiát, a nagy hozzáadott értéket jelentő termelést elsősorban az anyaországban igyekeznek tartani. Magyarországon kevés kivételtől eltekintve a hagyományos termékeket, vagy kifutó modelleket gyártják majd. Nagy kérdés, hogy 8-10 év múlva az alacsony hozzáadott értékű termeléssel hol tart majd az ágazat, ezért érdemes már most „B” terven gondolkodni – vélte a szakember. A beszállítók helyzetét nehezíti, hogy a szerződéseket évekre előre fix áron kötik, így az idei béremelések okozta költségnövekedés kitermelése fogas kérdés lesz, hiszen emiatt kevesebb jut majd fejlesztésre. Győri Imre megjegyezte, ma már nem 5 évre, hanem legföljebb 1-2 évre készítenek terveket, annyira felgyorsultak a változások. Ezt jelzi az is, hogy a nagy autógyárak sem 5-6 évente dobnak piacra új modelleket, hanem már 1-2 év a verseny diktálta tempó.

Kísérleti pálya, mint támogatás

 Molnár László emlékeztetett arra is, hogy a szerinte „agyondotált” nagy autógyárak támogatásába bele kell számítani a 40 milliárd forintnyi közpénzből, Sávolyon épült önvezető autó kísérleti pályát is. Elvárható lenne egy évi 5 százalékos megtérülési ráta, de ha az amortizációt is beszámítjuk, akár 10 százalékos sem lenne túlzás. Ennek ellenére nehezen képzelhető el, hogy évi 4, vagy akár csak 2 milliárd forintos profit is elérhető, jó, ha 100 millió forint összejön – vélte a GKI vezérigazgatója.

Küszöbön az USA-EU kereskedelmi háború

Washington 11 milliárd dollár értékű vámot kíván kivetni az Európai Unióban gyártott termékekre abban az esetben, ha az Európai Unió nem hagy fel az Airbus repülőgépgyártó vállalatnak nyújtott támogatással - jelentette be Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója. Az újonnan beígért vámtarifák hozzáadódnának az európai acél-, és alumíniumtermékekre már korábban kivetett importvámokhoz, és az autóipari árukra szintén beígért, de még nem kivetett vámokhoz. A kereskedelmi főtárgyaló hangsúlyozta: az amerikai kormányzat végső célja az, hogy "megegyezésre jusson az Európai Unióval és véget vessenek a nagy, polgári célú repülőgépeknek nyújtott, a WTO előírásaival is ellentétes szubvenciónak".

Szerző