Szüntelenül vadászó torkosborz költözött Pécsre

Publikálás dátuma
2019.04.11 08:55

Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/ Sóki Tamás
A csehországi Brnóból érkezett, Vadim nevet viselő hím rozsomákkal (Gulo gulo) gazdagodott a pécsi állatkert; a vadaspark veszélyes ragadozója hosszas biztonsági előkészületek után foglalhatta el a kifutóját - közölte az intézmény.
A menyétfélék családjába tartozó ragadozóból mindössze százhúsz példány fordul elő Európában. Magyar népies elnevezése a torkosborz, ami arra utal, hogy ez az állat sokkal több prédát zsákmányol, mint amennyit megeszik. Hatalmas mancsokkal és karmokkal rendelkezik, óriási területeket jár be és szüntelenül vadászik.
A rozsomákok nem vetik meg a döghúst sem, de általában friss zsákmányért kutatnak és képesek akár egy legyengült rénszarvast is elejteni. A faj egyedei nagyon jól másznak, sok esetben prédáikat a fák tetejéről leugorva ejtik el óriási karmaikkal. 
A pécsi állatkertben Vadim takarmánya változatos csontos marhahúsból, lóhúsból és halból áll. Vadim számára - a biztonsági előírásokat betartva - a lámakifutót alakították át és szerelték fel olyan erős rácsozattal és biztonsági rendszerrel, amely a medve vagy a hiénák kifutójáéval vetekszik - hangsúlyozta az állatkert. A karbantartók és gondozók kiemelt figyelmet fordítottak arra is, hogy megfelelő rejtekhelyeket, mászási lehetőségeket biztosítsanak az állat számára. A tervek szerint a hím rozsomák még az idén társat kaphat - derül ki a közleményből.
Szerző
Frissítve: 2019.04.11 09:11

Majombébik születtek a pécsi állatkertben

Publikálás dátuma
2019.04.18 17:25
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops)
Fotó: Pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops) és zászlós farkú kolobusz (Colobus guereza) született a pécsi állatkertben - tájékoztatott a majomkölykök érkezésről az intézmény.
A Dumbó nevű hím szavannacerkóf április 11-én látta meg a napvilágot. A gondozók nem számítottak az új jövevényre, mivel a Dumbót megelőző cerkófkölyök tavaly augusztus végén - több mint 10 éves szünet után - született meg a pécsi vadasparkban. Mivel a szavannacerkófoknál a vemhességi idő 5 és 6 hónap között változik, a két kölyök születése között a biológiailag lehetséges legrövidebb idő telt el. A kis hím szépen cseperedik, egyre gyakrabban játszik a csapat felnőtt tagjaival. Az állatkert szavannacerkóf-állományát a szülőpáron és a két kölykön kívül egy idősebb nőstény alkotja.
A zászlós farkú kolobuszok, más néven gerezák kölyke a kis cerkóf után mindössze két nappal, április 13-án jött világra. Érkezésével héttagúra bővült a pécsi gerezacsapat, amely egy szülőpárból, a szülők négy kölykéből és egy fiatal, idegen vérvonalú hímből áll. A cerkófhoz hasonlóan a kis gereza is egészséges; az újszülött a fekete-fehér bundájú felnőttekkel ellentétben hófehér szőrű; körülbelül három hónapos korában ölti majd fel a kifejlett állatokra jellemző mintázatot.
A kölyök születése szakmailag is fontos esemény, mivel a zászlós farkú kolobusz védett majomfaj, az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartják és tenyésztik.
A közlemény arról is tájékoztat, Vadim, a közelmúltban érkezett rozsomák egyre aktívabb új otthonában. Idén először a hosszú hétvégén nyílik meg a gyűrűsfarkú makik kifutója a látogatók előtt.
Szerző

Működik az Attenborough-hatás: kevesebben használnak műanyagot

Publikálás dátuma
2019.04.18 10:10

Fotó: AFP/Biosphoto/ Paulo de Oliveira
Egyre kevesebben használnak műanyagot az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban Sir David Attenboroug és a Blue Planet (Kék bolygó) című sorozatának hatására.
A Blue Planet 2 című sorozat 2017 őszi bemutatója után a Global Web Index felmérése szerint az emberek 53 százaléka kevesebb műanyagot kezdett használni - írta az IFL Science alapján National Geographic. A felmérésben megkérdezett négyezer - brit és amerikai - ember 42 százaléka azt mondta, odafigyel, hogy újrahasznosított vagy fenntartható anyagokat tartalmazó termékeket vásároljon. A 2011-es 49 százalékhoz képest 2018-ban már 57 százalék volt azok aránya, akik akár többet is fizettek az ökobarát termékekért.   
A szakértők a jelenséget Attenborough-hatásnak nevezték el. A csökkenéshez az új jogszabályok bevezetése mellett az emberek döntései is jelentősen hozzájárultak. Az eredmények szerint a fenntarthatóság főleg a fiataloknak fontos, ennek oka elsősorban a közösségi média hatása mellett az is, hogy ez a korosztály már fenntarthatósági krízisben nőtt fel.  
Bár a tanulmány az alanyok megkérdezésén alapult, nem maradéktalanul megbízható, így is mutatja, hogy sikerült előrelépést elérni a műanyagok visszaszorításában.
Frissítve: 2019.04.18 10:43