EP-választás: nem garancia, hogy 5 százaléknyi szavazattal egy párt mandátumot is szerez

A magyar számolási módszer és a kiosztható mandátumok száma alapján ilyen nem fordul elő.

Megvan az elvi lehetősége annak, hogy az EP-választáson egy 5 százalékot elérő vagy azt némileg meghaladó párt ne kapjon mandátumot, bár ez a magyar rendszerben, legalábbis a mostani 21 parlamenti hely esetében, nem fordul elő – mondták lapunknak választási szakemberek.

A jelenség ott okozhat gondot, ahol kisebb a népesség és ezért a magyarnál kevesebb képviselői helyet kap az adott ország: például Lettországban, Litvániában, Horvátországban vagy Szlovákiában.

A magyar szabályozás alapján a mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kapnak, mint az összes listára leadott érvényes voks 5 százaléka. Ez a bejutási küszöb, ahogy a parlamenti voksolásnál is. A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt csinálnak egy-egy számoszlopot. Ennek első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám ennek a fele, a következő a harmada, negyede, és így tovább. Ezek után megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot és az ahhoz tartozó lista kap egy mandátumot. Utána a második legnagyobb szám következik, és az eljárást addig folytatják, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.

Mivel tisztán listás választásról van szó, sok helyen ezt a módszer alkalmazzák Európában. Jó eséllyel akkor fordul elő, hogy egy öt százalékot elért párt nem kap mandátumot, ha van egy nagy párt (amely a képviselői helyek nagyjából felét elviszi), illetve több, ennél jóval kisebb tömörülés, ami a mostani pártpreferencia alapján Magyarországon adott.

Például a Závecz Research márciusi pártpreferencia-mérése szerint a Fidesz a biztos szavazó pártválasztóknál 50 százalékon áll, a Jobbik 14, az MSZP 13, a DK 9, a Momentum pedig 5 százalékon. Ez alapján a Momentum, ha feltételezzük, hogy eléri az 5 százalékos küszöböt, a kiosztásnál a 16.-17. mandátumot szerzi meg és egy képviselőt biztosan küldhet az Európai Parlamentbe. De például Lettország csak 8, Szlovákia pedig 13 képviselőt küld az EP-be. Így ott akár egy 6 százalékos eredményt elérő párt is szembesülhet azzal: a bejutási küszöb felett elvben jár a mandátum, csak nem mindenkinek jut.