Czeglédy Csaba is szerepel a DK EP-listáján

Publikálás dátuma
2019.04.11. 09:15

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
„Azzal, hogy ő fog szerepelni a DK EP-listájának szimbolikus utolsó helyén, Orbán Viktornak és rendszerének szeretnénk üzenni” – közölte a párt.
A Demokratikus Koalíció rátette az EP-listájára Czeglédy Csabát. A 444.hu cikke szerint a párt azt írta: „Czeglédy Csaba régóta az Orbán-rendszer elleni harc egyik kulcsfigurája. Hol szombathelyi politikusként, helyi korrupciós ügyek feltárásával, hol a DK ügyvédjeként, a fideszes rágalmazók elleni perekben nehezíti meg az Orbán-kormány politikusainak életét. Czeglédy hatékonyságát, lekenyerezhetetlenségét és állhatatosságát jól mutatja, hogy a kormánynak nem maradt más eszköze az időleges elhallgattatására, mint hogy egy koncepciós ügyben börtönbe zárja, tárgyalás és ítélet nélkül. Bár Czeglédy előzetes letartóztatását megszüntették, azt csak a fideszes pártállam feje, Orbán Viktor tudhatja, hogy meddig maradhat szabadlábon.” Kiemelték, hogy a Demokratikus Koalíció számára Czeglédy Csaba egy hős, „egy olyan hazafi, aki a börtönt is vállalja ellenzékiségéért és kormányellenes munkájáért”. „És bár nem a DK, hanem az MSZP politikusa, támogatásunk és szolidaritásunk jeléül Czeglédy Csaba csakazértis helyet kap a DK EP-istáján. Azzal, hogy ő fog szerepelni a DK EP-listájának szimbolikus utolsó helyén, Orbán Viktornak és rendszerének szeretnénk üzenni: rágalmazhatnak, fenyegethetnek, akár börtönbe is zárhatnak minket, a DK akkor is az Orbán-rendszer esküdt ellensége marad és számíthat rá mindenki, aki szemben áll Orbánnal.” 
Szerző
Frissítve: 2019.04.11. 12:01

Kitörhet a háború a Facebook és a Fidesz között

Publikálás dátuma
2019.04.11. 09:01

Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Az amerikai cég nem lát lehetőséget arra, hogy Magyarországra is alkalmazza a biztonságos médiatermékeket tartalmazó „fehér listát”.
A magyarországi média jelentős része nem elég megbízható a Facebook irányítóinak a szemében. Az amerikai cég ezért nem lát lehetőséget arra, hogy Magyarországra is alkalmazza a biztonságos médiatermékeket tartalmazó „fehér listát”, mert túl nagy veszélyét látja a visszaélésnek – tudta meg a HVG.  A lap azt írja: a platform az európai parlamenti választások előtt elhatározta, hogy az oldalra kitett híreket csak előzetes kontroll után engedi reklámozni. Vissza akarja szorítani a lehetőségét, hogy bárki hangulatkeltéssel próbáljon politikai előnyt kovácsolni. A legtöbb országban meghatározta azoknak a sajtótermékeknek a körét, amelyek számára nem szükséges ilyen kontroll. A magyar Facebookon viszont senki sem kapott felmentést. A magyarázat során a cég munkatársaitól elhangzott egy rövidítés: a KESMA – magyarán tisztában vannak azzal, milyen „hírszolgáltatásra” állt össze a kormányhoz közel álló Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány – teszik hozzá. A cikkben felidézik, hogy ettől valószínűleg cseppet sem függetlenül Budapesten a Századvég kormánypárti elemzőcég előállt a Facebook megrendszabályozásának ötletével. Az érvelés szerint a közösségi média korlátozza a szólás alkotmányban garantált szabadságát, hiszen rendszeresen letilt a világképébe nem illő tartalmakat, így tömegmédiává kell nyilvánítani a Facebookot, és a magyar törvények hatálya alá kell vonni.
Szerző
Témák
Facebook média

EP-választás: nem garancia, hogy 5 százaléknyi szavazattal egy párt mandátumot is szerez

Publikálás dátuma
2019.04.11. 08:30

A magyar számolási módszer és a kiosztható mandátumok száma alapján ilyen nem fordul elő.
Megvan az elvi lehetősége annak, hogy az EP-választáson egy 5 százalékot elérő vagy azt némileg meghaladó párt ne kapjon mandátumot, bár ez a magyar rendszerben, legalábbis a mostani 21 parlamenti hely esetében, nem fordul elő – mondták lapunknak választási szakemberek. A jelenség ott okozhat gondot, ahol kisebb a népesség és ezért a magyarnál kevesebb képviselői helyet kap az adott ország: például Lettországban, Litvániában, Horvátországban vagy Szlovákiában. A magyar szabályozás alapján a mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kapnak, mint az összes listára leadott érvényes voks 5 százaléka. Ez a bejutási küszöb, ahogy a parlamenti voksolásnál is. A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt csinálnak egy-egy számoszlopot. Ennek első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám ennek a fele, a következő a harmada, negyede, és így tovább. Ezek után megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot és az ahhoz tartozó lista kap egy mandátumot. Utána a második legnagyobb szám következik, és az eljárást addig folytatják, amíg az összes mandátumot ki nem osztották. Mivel tisztán listás választásról van szó, sok helyen ezt a módszer alkalmazzák Európában. Jó eséllyel akkor fordul elő, hogy egy öt százalékot elért párt nem kap mandátumot, ha van egy nagy párt (amely a képviselői helyek nagyjából felét elviszi), illetve több, ennél jóval kisebb tömörülés, ami a mostani pártpreferencia alapján Magyarországon adott. Például a Závecz Research márciusi pártpreferencia-mérése szerint a Fidesz a biztos szavazó pártválasztóknál 50 százalékon áll, a Jobbik 14, az MSZP 13, a DK 9, a Momentum pedig 5 százalékon. Ez alapján a Momentum, ha feltételezzük, hogy eléri az 5 százalékos küszöböt, a kiosztásnál a 16.-17. mandátumot szerzi meg és egy képviselőt biztosan küldhet az Európai Parlamentbe. De például Lettország csak 8, Szlovákia pedig 13 képviselőt küld az EP-be. Így ott akár egy 6 százalékos eredményt elérő párt is szembesülhet azzal: a bejutási küszöb felett elvben jár a mandátum, csak nem mindenkinek jut.
Szerző
Témák
választás