Kitörhet a háború a Facebook és a Fidesz között

Publikálás dátuma
2019.04.11. 09:01

Fotó: LOIC VENANCE / AFP
Az amerikai cég nem lát lehetőséget arra, hogy Magyarországra is alkalmazza a biztonságos médiatermékeket tartalmazó „fehér listát”.
A magyarországi média jelentős része nem elég megbízható a Facebook irányítóinak a szemében. Az amerikai cég ezért nem lát lehetőséget arra, hogy Magyarországra is alkalmazza a biztonságos médiatermékeket tartalmazó „fehér listát”, mert túl nagy veszélyét látja a visszaélésnek – tudta meg a HVG.  A lap azt írja: a platform az európai parlamenti választások előtt elhatározta, hogy az oldalra kitett híreket csak előzetes kontroll után engedi reklámozni. Vissza akarja szorítani a lehetőségét, hogy bárki hangulatkeltéssel próbáljon politikai előnyt kovácsolni. A legtöbb országban meghatározta azoknak a sajtótermékeknek a körét, amelyek számára nem szükséges ilyen kontroll. A magyar Facebookon viszont senki sem kapott felmentést. A magyarázat során a cég munkatársaitól elhangzott egy rövidítés: a KESMA – magyarán tisztában vannak azzal, milyen „hírszolgáltatásra” állt össze a kormányhoz közel álló Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány – teszik hozzá. A cikkben felidézik, hogy ettől valószínűleg cseppet sem függetlenül Budapesten a Századvég kormánypárti elemzőcég előállt a Facebook megrendszabályozásának ötletével. Az érvelés szerint a közösségi média korlátozza a szólás alkotmányban garantált szabadságát, hiszen rendszeresen letilt a világképébe nem illő tartalmakat, így tömegmédiává kell nyilvánítani a Facebookot, és a magyar törvények hatálya alá kell vonni.
Szerző
Témák
Facebook média

EP-választás: nem garancia, hogy 5 százaléknyi szavazattal egy párt mandátumot is szerez

Publikálás dátuma
2019.04.11. 08:30

A magyar számolási módszer és a kiosztható mandátumok száma alapján ilyen nem fordul elő.
Megvan az elvi lehetősége annak, hogy az EP-választáson egy 5 százalékot elérő vagy azt némileg meghaladó párt ne kapjon mandátumot, bár ez a magyar rendszerben, legalábbis a mostani 21 parlamenti hely esetében, nem fordul elő – mondták lapunknak választási szakemberek. A jelenség ott okozhat gondot, ahol kisebb a népesség és ezért a magyarnál kevesebb képviselői helyet kap az adott ország: például Lettországban, Litvániában, Horvátországban vagy Szlovákiában. A magyar szabályozás alapján a mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kapnak, mint az összes listára leadott érvényes voks 5 százaléka. Ez a bejutási küszöb, ahogy a parlamenti voksolásnál is. A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt csinálnak egy-egy számoszlopot. Ennek első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám ennek a fele, a következő a harmada, negyede, és így tovább. Ezek után megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot és az ahhoz tartozó lista kap egy mandátumot. Utána a második legnagyobb szám következik, és az eljárást addig folytatják, amíg az összes mandátumot ki nem osztották. Mivel tisztán listás választásról van szó, sok helyen ezt a módszer alkalmazzák Európában. Jó eséllyel akkor fordul elő, hogy egy öt százalékot elért párt nem kap mandátumot, ha van egy nagy párt (amely a képviselői helyek nagyjából felét elviszi), illetve több, ennél jóval kisebb tömörülés, ami a mostani pártpreferencia alapján Magyarországon adott. Például a Závecz Research márciusi pártpreferencia-mérése szerint a Fidesz a biztos szavazó pártválasztóknál 50 százalékon áll, a Jobbik 14, az MSZP 13, a DK 9, a Momentum pedig 5 százalékon. Ez alapján a Momentum, ha feltételezzük, hogy eléri az 5 százalékos küszöböt, a kiosztásnál a 16.-17. mandátumot szerzi meg és egy képviselőt biztosan küldhet az Európai Parlamentbe. De például Lettország csak 8, Szlovákia pedig 13 képviselőt küld az EP-be. Így ott akár egy 6 százalékos eredményt elérő párt is szembesülhet azzal: a bejutási küszöb felett elvben jár a mandátum, csak nem mindenkinek jut.
Szerző
Témák
választás

Ungváry: Ha ez a kormány elveszítene egy választást, kulcsfiguráinak jelentős része börtönbe kerülne

Publikálás dátuma
2019.04.11. 08:10

Fotó: Népszava
A történész arról is beszélt: Soros György isteni ajándék Orbán Viktornak, tökéletesen alkalmas a vélt ellenség megjelenítésére.
A kormányt olyan választáson biztosan nem lehet leváltani, amelyet a Fidesz szervez, az ellenzék a részvételével csak legitimálja az antidemokratikus rendszert – mondta Ungváry Krisztián történész a Magyar Narancsnak adott interjújában. Hozzátette, hogy nem engedhetik meg maguknak a vereséget. Azt mondta:
„Ha ez a kormány elveszítene egy választást, akkor kulcsfiguráinak jelentős része börtönbe kerülne. Ebből következik, hogy a jogtiprás igazi mélységeit is csak akkor tapasztaljuk majd meg, amikor egy válság miatt reális eshetőség lesz a Fidesz kisebbségbe szorulása.”

Egy másik kérdésre válaszolva Ungváry úgy vélekedett, a történelem „iszonyúan fontos” a kormánynak, de tévedés azt várni, hogy Orbán Viktor majd tételes, ezáltal cáfolható politikai ideológiát hirdet. Azt mondta, pont az a lényege a politikájának, hogy a középtől a szélsőjobboldalig mindenki otthonra lelhet benne, „persze a baloldalt, az »idegenszívűeket« leszámítva”. Ezért beszél a történelmi emléknapokon is olyan aktuálpolitikai témákról, mint a migránsok, Soros György vagy a rothadó liberalizmus – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a Soros-ellenes kampány az uralkodó nyugati vélemény szerint az antiszemita indulatok felkeltését célozza, Ungváry úgy reagált: elvileg mindenki kritizálható, így Soros György is, de a magyar kulturális tradíciók ismeretében egyértelmű, hogy ez a kampány antiszemita klisékre játszik rá.
„Soros György isteni ajándék Orbán Viktornak, tökéletesen alkalmas a vélt ellenség megjelenítésére, ahogy más szempontból egyébként Gyurcsány Ferenc is ilyen. Soros a globalizáció veszélyeit, Gyurcsány a komolytalan politizálást testesíti meg a magyar közbeszédben”

– fogalmazott.

Ungváry egy korábbi írásában felvetette, hogy az ellenzéknek bojkottálnia kellene az európai parlamenti választásokat. Ezzel kapcsolatban most közölte: a magyarországi parlamentarizmus és a választás ma valójában politikai színjáték, olyan formát reklámoz, ami mögött már nincs tartalom. A parlament nem a fékek és ellensúlyok háza, semmi jelentősége nincs a bizottságoknak, az interpellációs lehetőségeknek. Hozzátette:
„Nem érdemes eljátszani a parlamentarizmust akkor, amikor a hatalomgyakorlás nem parlamentáris. Jobb lenne nyilvánossá tenni, hogy az egész valójában egy álca, egy álparlament, egy áldemokrácia.”

A történész kitért arra is: súlyos veszélyben van a magyar történettudomány, mivel az állami ellenőrzés 2010 óta nőtt, az MTA-nál pedig egyértelműen látszik a kézi vezérlés szándéka.
„A seregnyi történelmi kutatással foglalkozókormányzati intézet létezését mégsem értékelném túl, ezek egy stadion árához képest fillérekből működnek, többségük inkább kifizetőhely a politikailag megszolgált robotosok részére”

– tette hozzá.

Szerző