Előfizetés

Olyan őskori rajzokat találtak egy horvát barlangban, amilyeneket eddig csak Nyugat-Európában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.04.11. 17:01
Eddig csak Franciaországban láthattunk ilyet
Fotó: DOZIER Marc / AFP
Negyvennégy helyen fedeztek fel körvonalakat, amelyek bölényeket, zergéket, emberi alakokat és háromszögeket ábrázolnak.
Az őskőkorszakból származó, 30 ezer éves barlangrajzokra bukkantak régészek az Isztriai félszigeten, a Limi-csatorna fjordszerű öblének egyik oldalán található Romuald-barlangban - közölte a helyi média csütörtökön. Darko Komso, a pulai archeológiai múzeum munkatársa elmondta:
ez az első ilyen lelet Horvátországban, és a második a Balkánon. Hasonló rajzokat eddig csak Franciaországban és Spanyolországban fedeztek fel.

Az első rajzra 2010-ben lett figyelmes a horvát archeológus, de csak hét évvel később jött létre egy nemzetközi tudóscsoport, amely megállapította az ősi alkotások korát. Az isztriai felfedezésről szóló tanulmány szerdán jelent meg az Antiquity című brit tudományos folyóiratban.
Bár a rajzok alig kivehetőek, azokat vörös okker festékkel festették a barlang falára. Negyvennégy helyen fedeztek fel körvonalakat, amelyek bölényeket, zergéket és emberi alakokat ábrázolnak, valamint háromszögeket, amelyeket a kutatók a nemiséggel asszociálnak. Egyes helyeken csak festékmaradványok vannak, pacák, alakzat nélkül, valószínűleg letörték a cseppköveket a barlangban és a törések helyét bemázolták vörös festékkel, valamilyen rituálé folytán - magyarázta a régész. Komso szerint
a barlangban nem élhetett sok ember, inkább kultikus helyként szolgált.

A Limi-csatornát mára elárasztotta a tenger, de abban az időben ez a terület egy folyóvölgy volt, tele vadállattal, amelyre az ősember vadászott - magyarázta.
A barlang, amelyet most lezártak a látogatók előtt, arról is híres, hogy itt élt remete életet Szent Romuald Benedek-rendi szerzetes, akinek a nevéhez számos csodatétel fűződik. A barlang 105 méter hosszú, és elképzelések szerint a neandervölgyi emberek életéből fennmaradt maradványokat rejthet, ezért számos régész kutatott már ott. A pulai szakember hozzátette: amint megtették a megfelelő lépéseket a terület védelmére, azon fognak dolgozni, hogy a nagyközönség számára is bemutassák azt a gazdagságot, amelyet a barlang magában őriz.

Porckopás fiatalon is kialakulhat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.11. 15:15
Illusztráció
Fotó: Alice S. / AFP
Már nem csak az idősebbeket érinti a porckopás – állítja a felírt receptekből következtetve az amerikai Institute for Healthcare Informatics.
Az 1990-es években a térdben jelentkező porckopást a 72 éves átlagéletkorú pácienseknél diagnosztizáltak, ma már ez 56 évre csökkent. Az új esetek több mint felét a 45-64 közti páciensek teszik ki, vagyis 
a fájdalmas folyamat egyre fiatalabb korban kezdődik.

Alkati, az úgynevezett biomechanikai tényezők miatt is előfordulhat, hogy a porcfelszín abnormális terhelést kap, de a túlsúly és elhízás is hajlamosító tényező. Ha sikerül megszabadulni a fölösleges kilóktól, azzal az ízületeket is jelentősen tehermentesítjük. Futók, kerékpárosok, hegymászók, triatlonisták viszonylag korai években megtapasztalhatják a porckopás jeleit, mert gyakran teszik ki extrém terhelésnek az ízületeiket. Korábbi térdsérülés önálló rizikófaktornak számít - mondta dr. Szily Tamás, a FájdalomKözpont ortopéd-traumatológusa, ízületi specialista.

Se sok, se kevés

Kutatások szerint a túlzott erőltetés, de a fizikai aktivitás hiánya is hozzájárul a porckopáshoz, ezért meg kell találni a megfelelő minőségű és optimális mennyiségű mozgást. A torna – különösen vízben végezve - kitűnő az enyhébb ízületi fájdalmak kezelésére. 
A már kialakult porckopás kezelésében kiemelt jelentőségű a szakember irányításával végzett funkcionális gyógytorna, amely segít megerősíteni az ízületek körüli izmokat, ezen kívül hasznos lehet az úszás, a kerékpározás.

Célszerű orvoshoz fordulni, ha

  • - reggel vagy fizikai aktivitást követően fájdalmat és ízületi merevséget tapasztalunk,
  • - a térd érintésre érzékeny, duzzadt,
  • - az ízületben felgyülemlett folyadék tapintható és látható,
  • - a térd mozgatásakor vagy megfeszítésekor fájdalmas kattogás, pattogás vagy ropogás hallható,
  • - a végtag stabilitása nem megfelelő vagy a keringése romlik.

Van megoldás

„A legfontosabb, hogy időben beavatkozzunk. Szerencsére ma már számos eljárás létezik, amellyel csökkenthető a fájdalom, lassítható a porc kopása”

– hangsúlyozta dr. Szily Tamás.

A hiarulonsavas injekciókúra „megolajozza” az ízületeket, csökkenti a súrlódást. Az orvosi kollagéninjekció és a vérkeringést és anyagcserét élénkítő lökéshullám terápia is hatásos fájdalomcsillapító és regenerációt elősegítő megoldás lehet.

Így függ össze az immunrendszer és a kórokozók sokfélesége

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.11. 11:11
AZ immunrendszer sokoldalúvá válik, mint egy svájci bicska
Fotó: FABRICE COFFRINI /
Bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést egy fiatal orvos-kutató. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek.
Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté feltevése szerint a környezetben lévő sok kórokozó sokoldalúbbá teszi az immunrendszert. A túléléshez erre, a svájcibicska-szerűségre szükség is van. Az MTA kutatási eredményekről szóló beszámolójában szereplő hasonlat szerint, ha elveszünk a dzsungelben, és egyetlen eszközzel kell boldogulnunk, jó, ha az kés, villa, olló, csavarhúzó és iránytű is egyben. Ha azonban nem is leselkedik ránk ezer veszély, célszerű mindig az adott feladatra legalkalmasabb eszközt választanunk, a svájci bicska nem vetekedhet a speciális eszközökkel, például a kenyérvágó késsel, a körömollóval vagy a motoros csavarbehajtóval.
A fiatal orvos-kutatót, aki a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomája után bőrgyógyászként szakvizsgázott, a megoldatlan problémák iránti vonzódása terelte a kutatás felé, és orvosi munkája mellett önállóan kezdte bioinformatikai ismereteit gyarapítani. Hamar rájött, hogy hipotézisének ellenőrzéséhez minden adat „ott van” a világhálón, több független adatbázisban szétszórva, de ezeket az adatokat még senkinek sem jutott eszébe összefésülni. A nagy lökést az MTA-kutatócsoport által nyert pályázat adta meg, másfél év alatt elkészült az elképzelést bizonyítékokkal alátámasztó cikk, amely a PLoS Biologyban jelent meg.
„Fontos üzenet a diákoknak, hogy a bioinformatika segítségével három-négy év alatt simán össze lehet hozni egy PhD-fokozatot Egy hasonló, erősen hipotézisvezérelt munkában az alapötlet után a kivitelezés már egyszerű: csak programozás és statisztika kell hozzá”

– mondta Manczinger Máté.

Az immunrendszer legfontosabb feladata, hogy a kórokozókat megkülönböztesse a saját sejtjeinktől. Ebben a folyamatban játszanak alapvető szerepet az MHC-molekulák azáltal, hogy megkötnek és bemutatnak ránk és a kórokozókra jellemző molekulákat az immunrendszer számára. Ez a lépés elengedhetetlen a fertőző betegségek túléléséhez és az autoimmun betegségek elkerüléséhez. Az MHC-molekulák nagy változatosságot mutatnak, ami miatt két ember nagy valószínűség szerint eltérő molekulákat hordoz. Egyes variánsok autoimmun betegségekre, mások különböző fertőző megbetegedésekre hajlamosítanak. A kutatók a molekulák olyan tulajdonságait vizsgálták, amelyek megmagyarázhatják azok összefüggéseit különböző betegségekkel, valamint hatással lehetnek az egyes variánsok földrajzi elterjedésére. 
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzett kutatás eredményei segítséget nyújthatnak az orvostudomány számára is. A kutatócsoport most azon dolgozik, hogy összefüggést mutasson ki a védőoltások hatékonysága és az immunrendszer sokoldalúságának oka között.