Sarokba állított ország - sokkolóan jó egészségüggyel és egy gonosz birodalommal

Mesterséges intelligencia vezérelte robotok, tableten használható ultrahang, gyors, minőségi és olcsó ellátás – Tajvan egészségügye jó példa lehet(ne) az európai országok számára, már ha nem zárkóznának el előlük a kínai nyomásgyakorlás miatt.

A kórház felé a taxiban abban bíztam, hogy nem fulladok meg, míg beérünk. Valószínűleg nem a méreg, hanem a stressz miatt nem kaptam rendesen levegőt, de nehéz nyugodtnak maradni, mikor az ember a világ másik felén épphogy nem fullad vízbe egy medúzaraj miatt. A csípések fájdalmasak és ijesztően dagadnak, miközben zötyögünk az orvos felé, aki 15 percnyi autóútra, a következő településen van. Közben pötyögöm a Google-ba, hogy „medúzacsípés”, „méreg”, „Tajvan”. A népszerű strandon, a Baisha Beachen egyébként nemigen látni medúzákat. A helyiek is meglepődtek a történteken. A korábbi napokban sokat hallottam arról, hogy milyen színvonalas és olcsó a tajvani egészségügyi ellátás és a pénztárcámban lévő pénz mennyisége miatt nagyon reméltem, hogy ez valóban így is van.

A felvételi pultnál nem beszélnek angolul, így egy kinti ismerős fordít mandarinról angolra, és vissza. A hengchuni kórházban végül olyan gyors és minőségi ellátást kapok, amin magam is meglepődök. A sürgősségi osztályon többen is várakoznak ugyan – és az állapotom orvosilag nem a legsúlyosabb –, de mindössze pár perc után értem jön egy fiatal nővér és az orvoshoz kísér. Ő már beszél angolul. Megvizsgál, megnyugtat. Ha eddig nem fulladtam meg, már nem lesz nagy baj, csak nyugodjak meg. Gyógyszereket és krémet ír fel a csípésekre. A számla 1305 tajvani dollár, ami körülbelül 12 400 forint – és ebben benne van a gyógyszerek ára meg az orvosi papírok angolra fordítása is. A személyzet kedves, és miután magamra kenem a krém felét, a vérnyomásom pedig már nem 160-as, még a gyógyszerésszel is elcsevegünk. Közben egymásra mosolygunk az ottani betegekkel. Lassan én is megnyugszom, egyre kevésbé érzem a fullasztó gombócot a torkomban. Pár nappal később már múlik a fájdalom is, egy héttel később pedig a sérüléseim nagy része alig látható. A történtek során óriási pluszt adott, hogy a kórházban semmiféle türelmetlenséget vagy feszültséget nem tapasztaltam, pedig nagy forgalmú intézményről van szó.

De nem csak ebben a kórházban érezni, hogy valamit egész máshogy csinálnak, mint mi. A tajvani egészségügy annyira magas színvonalú és költséghatékony, hogy szinte özönlenek az országba a külföldi turisták, hogy ott kezeltessék magukat, évente több százezren érkeznek. Az amerikaiaknak például még az utazási és hotelköltségekkel együtt is megéri Tajvanra utazni, ha orvosi segítségre szorulnak. Egy koszorúérműtét ára egyötöde annak, mint amennyibe ugyanez az Egyesült Államokban kerülne, de egy csípő- vagy térdprotézis beültetése is 40 százalékkal olcsóbb, mint Szingapúrban vagy Thaiföldön. A politikai konfliktus ellenére a kínaiak is szívesen kezeltetik magukat Tajvanon, évente több mint 100 ezer beteg érkezik csak onnan. Az ország orvosai gyakran utaznak a térség elmaradottabb településeire gyógyítani. Szoros a kapcsolat többek között Indiával, Vietnammal, Thaifölddel és Kambodzsával is.

Csak a kínai gyógyászat!

A nyugati orvoslás népszerű a szigeten, de sokan választják a tradicionális kínai gyógyászatot is. A Taichungban található China Medical University Hospitalban, vagyis az orvosi egyetemi kórházban külön osztályt hoztak létre a tradicionális kínai medicina és akupunktúra számára. A kórházba érkező betegek 30 százaléka választja ugyanis ezt a fajta kezelést. Miközben Hung-Rong Yen, a kínai medicinában jártas kezelőorvos és kutató végig vezet az osztályon, több beteggel is találkozunk. Főleg idősebbek, akik csendben várják a kezelőjüket. Kizárólag az akupunktúra miatt jöttek. Vannak, akik heti egyszer járnak kezelésre, mások gyakrabban jönnek. Az óriási kórteremben egymástól függönnyel választják el az ágyakat, így illetéktelen szemek nem láthatják, ahogy tűk lepik el a beteg testét. Mindenhol csak képzett akupunktőrök dolgozhatnak.

Hung-Rong Yen elmondja: hozzájuk minden hónapban több mint 20 ezer olyan beteg érkezik, aki kizárólag a kínai medicinát szeretné igénybe venni. A pultnál, ahol az orvosok által felírt gyógyszereket vehetik át a betegek, külön számláló mutatja, hogy hány beteg vásárolt nyugati orvoslásban használt szereket, és hányan vitték inkább a kínai gyógyászat termékeit. Ottjártunk délutánján már a betegek ötöde, több mint ezer ember választotta ezeket a termékeket. Az országban 14 olyan kórház működik, ahol külön részleget hoztak létre a tradicionális kínai gyógyászat számára.

2000 éves receptek

Mivel a kínai gyógymódok rendkívül népszerűek, a kórház egyik részlegén a képzett szakemberek gőzerővel dolgoznak azon, hogy összeállítsák a betegek számára felírt keverékeket. Több mint 600 különböző gyógynövény, fűszer, ásvány vagy növény pihen itt műanyag dobozokban, felcímkézve, arra várva, hogy „gyógyszert” keverjenek belőlük. Miután az orvos felírta a receptet, 10 perc alatt el is készülnek vele, így a betegeknek nem kell sokat várni. A gyorsaság és a pontosság elengedhetetlen. Vannak olyan receptek, amik már 2000 éve nem változnak, hatékonyságukat pedig folyamatosan vizsgálják.

A plasztikai sebészet is virágzik az országban, a kozmetikai és a helyreállító műtétekből sincs hiány. Hsin-Han Chen, a plasztikai sebészeti és égési központ igazgatója arról beszél a kórházi folyosón: Tajvanon minden évben több mint 10 ezer új mellrákos esetet regisztrálnak, közülük 10 százaléknak szüksége van a helyreállító beavatkozásra a mell eltávolítása miatt. A mellrák mellett a fej-nyaki daganatok is gyakoriak, főleg a férfiak között. A levegő rossz minősége miatt pedig magas a tüdőrákosok száma is. Sokan csak maszkban járnak az utcán, bár az inkább csak a fertőzésekkel szemben nyújthat védelmet. Nem csak betegségek miatt érkeznek a kórház ezen részlegére. Magas a szépészeti plasztikai műtétek száma is. Az osztályon sétálva több páciens is beszélget a nővérekkel a leendő beavatkozásokról. Főleg középkorú nők, mellettük a párjuk. Tableten nézik át a kezelés menetét és láthatóan zavarja őket a közelükben zizgő újságírócsoport.

Tajvanon egyébként nincs akkora különbség az állami és a magánellátás között, mint Magyarországon. Mindkettő igen magas színvonalú, nincsenek végtelen várólisták, és bár az állami ellátásért is fizetni kell havonta egy bizonyos, a fizetéshez igazodó összeget, a magánellátás ára sem sokszorosa az államinak. Több külföldi épp azért költözik Tajvanra, mert olyan kiváló és olcsó az egészségügyi ellátás. A fejlett diagnosztikának és a kezelések során alkalmazott új rákellenes szereknek hála a tajvani rákos betegek ötéves túlélési aránya például 73 százalék, ami magasabb, mint Európában és Amerikában. A leggyakrabban előforduló fertőzés az országban a tbc, minden évben majdnem 9000 esetet regisztrálnak. Korábban a hepatitis is elterjedt volt, de a nemzeti oltási programnak hála ezek előfordulása csökkent. Mégis, a kiutazó turistáknak azért ajánlott oltatni hepatitis A és B ellen, és persze szem előtt kell tartani, hogy a szigeten a víz sehol sem iható, csak a palackozott víz fogyasztható.

Beleszól a világpolitika

Miközben az ázsiai ország folyamatosan megosztja adatait az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), a tajvani egészségügyi minisztérium szerint a Kínával fennálló politikai konfliktusuk miatt ők egyáltalán nem kapnak adatokat. Sőt nem vehetnek részt a World Health Assembly – a WHO döntéshozó szervezete – ülésein sem. Pedig a fertőzések nem ismernek határokat, és egy-egy világjárvány esetén minden adatra és együttműködésre szükség lehet a megfékezéshez. Az ország politikai helyzete miatt azonban jelenleg ki van zárva a WHO megbeszéléseiről és a tevékenységeiből, valószínűleg Kína gyakorol nyomást a WHO-ra. Idén januárban Tajvan jelezte, hogy részt venne az influenzavírus elleni vakcinát tárgyaló WHO-találkozón, ám technikai okokra hivatkozva akadályozták a tajvani delegáció jelenlétét, a meghívót is csak egy nappal az esemény előtt kapták meg. De nem csak ebben került kispadra az ország. Mikor 2018-ban az Ebola felütötte a fejét, Tajvan 1 millió dolláros segélyt adományozott (volna) a WHO-nak a helyzet megoldására, de az adomány felhasználását – szintén politikai okokból – felfüggesztették. Hiába szerette volna a WHO az adományt, valószínűleg nem kaptak zöld utat Kínától. Pedig az országra több dolog miatt is érdemes figyelni. Számtalan olyan fejlesztést és modern technológiát alkalmaznak, ami jelentősen megkönnyítheti az egészségügyi és szociális ellátást. A Shin Kong Wu Ho-Su Memorial Hospitalban például már egy tablettel és a hozzá USB-vel csatlakoztatott fejjel ultrahangoznak az orvosok. Az eszköz könnyen hordozható, és kiváló képet mutat, sokkal könnyebbé teszi a diagnosztikát.

Itt találkozhatunk azzal az eszközzel is, ami a fekvőbetegeket ellátó intézményekben vagy szociális gondozásban nélkülözhetetlen lenne. Lehetővé teszi ugyanis, hogy a beteget bárhol meg lehessen fürdetni. A zuhanyfejhez hasonló eszköz vákuummal tapad a bőrhöz, és bár enged rá vizet és szappant is, rögtön vissza is szívja azt, így nem lesz minden vizes. A bőrre tapadva kissé bizsergető érzés, ahogy rányomja, majd vissza is szívja a vizet, de egyáltalán nem kellemetlen. A hiánypótló eszközzel még a hajat is meg lehet mosni úgy, hogy közben mindenünk száraz marad. Emellett az országban népszerű a mesterséges intelligencia vezérelte okosrobot is, amit főleg a szociális ellátásban használnak, de alkalmaznak olyan, intelligens járókeretet is, ami érzékeli, ha a beteg elengedi, és magától befékez egy lejtőn. Így sosem gurul el. A babák pedig az életfunkciókat is figyelő ágyban pihenhetnek. Tajvan bővelkedik olyan fejlesztésekben és megoldásokban az egészségügy területén, ami jó példa lehet más országok számára.