1,3 milliárd a rejtélyes munkásszállóra

Publikálás dátuma
2019.04.15. 07:00

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Más mércét alkalmaz a kormány a saját beruházásainál, mint a vidéki önkormányzatok projektjeinél.
A kisebb városoknak sokba kerül, ha munkásszállóval akarják segíteni a helyi cégeket a dolgozók megszerzésében és megtartásában, de a kormány nagyvonalúan ad 1,3 milliárd forintot egy fővárosi szálló építésére. A múlt szerdán megjelent kormányhatározat szerint ugyanis az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak azonnal át kell adnia erre a célra az egykori újpesti Árpád Kórház területét, a Pénzügyminisztériumnak el kell különítenie a fedezetet, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak pedig azonnal meg kell kezdenie a munkásszálló tervezését.
Kerestük az ügyben az összes érintett minisztériumot, önkormányzatot, és egyebek mellett azt kérdeztük: Kötöttek-e előzetes megállapodást olyan cégekkel, amelyek biztosítják majd a szálló folyamatos kihasználását? Azért vált-e ennyire sürgőssé a szálló építése, mert az elhibázott köztisztviselői rabszolgatörvény miatt ezrek mondanak fel a minisztériumokban, központi hivatalokban, és az állam arra készül, hogy vidékről helyeznek át alkalmazottakat Budapestre? Válaszokat nem kaptunk.
Itt érdemes felidézni: a hvg.hu tavaly arról írt, hogy a most munkásszállónak kinézett újpesti ingatlant egy 150 fő befogadására alkalmas hajléktalanotthon kialakítására szánja a kormány. Az új munkásszálló kialakításáról szóló döntés azért is magyarázatra szorulna, mert a Pénzügyminisztérium épp most hosszabbította meg két hónappal az önkormányzatok számára harmadszor kiírt szállóépítési pályázatát. A tavaly novemberi felhívásban a korábbi 40 százalékos önrészt már 20 százalékra mérsékelték, mert a kedvezőtlen feltételek miatt az első két pályázatban elkölteni tervezett 14 milliárd forintból mindössze 3,5 milliárd talált gazdára 13 településen. A feltételek között nemcsak a saját erő felmutatása szerepelt, hanem az is, hogy minden vállalkozással, amelyik dolgozókat akar elszállásolni az épületekben, előzetes megállapodást kell kötni. A 80 százalékos állami támogatás a május 15-ig meghosszabbított jelenlegi pályázatnál már elegendő arra, hogy a korábbiaknál több önkormányzat jelentkezzen – tudta meg lapunk. A nemzetközi cégek azonban csak néhány hónapos vizsgálódás után adják ki az aláírt megállapodást, ezért maguk a települések kértek halasztást a pénzügyi tárcától. Ez utóbbit már Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő mondta, mert ők is ebben a cipőben járnak. A somogyi kisvárosban működő Flex elektronikai cégnél 1800 ember dolgozik, de egyre nehezebb munkaerőt találni. Ezért a helyi képviselő-testület úgy döntött, belevág az építkezésbe, de az anyacég a jóváhagyás előtt nemcsak a terveket kérte el, hanem még a várható üzemeltetési költségeket is, így az aláírásig eltelhet akár két hónap is. Csakhogy Schmidt Jenő, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is, arra figyelmeztetett, hogy havonta kúsznak felfelé a kivitelezési költségek, ma már négyzetméterenként félmillió forinttal kell számolni, míg a tavalyi pályázatban az állam maximum 300 ezer forintos négyzetméter árral kalkulált. Így a vártnál mélyebben bele kell nyúlni a zsebükbe. Gémesi György gödöllői polgármester az egész munkásszálló építési konstrukciót elhibázottnak tartja. Lapunk kérdésére az első Orbán-kormány jó bérlakásprogramját idézte fel, amelynek azonban szerinte ma a nyomait sem lehet felfedezni az állami elképzelésekben. Pedig a bérlakások és mellette a szociális célokat szolgáló lakások építése lenne az alapja, hogy a mainál több dolgozó merjen elindulni a családjával a nyugat-magyarországi megyékbe, ha megfelelő munkahelyet talál – érvelt. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke az átmeneti szállásokat csak kiegészítő megoldásként tartaná elfogadhatónak.
Frissítve: 2019.04.15. 11:02

Csak arra nem jó a pedagógusok alkalmassági vizsgálata, ami a célja lenne, de majd most

Publikálás dátuma
2019.04.15. 06:45
Illusztráció
Hat év alatt mindössze 83 embert, vagyis a pedagógusnak jelentkezők kevesebb mint egy százalékát szűrte ki a pályaalkalmassági vizsgálat.
Jelenlegi formájában nem tölti be valódi szerepét a pedagógusok pályaalkalmassági vizsgálata, amely jórészt csak a motivációk felmérését teszi lehetővé, ezért a szakma szeretné, hogy a képzés későbbi szakaszába építsenek be még egy szűrőt - írta a Magyar Nemzet hétfői számában. Hat év alatt mindössze 83 embert, vagyis a pedagógusnak jelentkezők kevesebb mint egy százalékát szűrte ki a pályaalkalmassági vizsgálat, ezért hatékonyabbá kell tenni - figyelmeztet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A hiányosságokat a tanárképző központok vezetői is tapasztalják, ezért kezdeményezték a szaktárcánál a felülvizsgálatot. Antalné Szabó Ágnes, az ELTE Tanárképző Központ főigazgatója a lapnak elmondta: olyan eljárásrendekre van szükség, amelyek az intézményi javaslat alapján az alkalmatlannak minősülő hallgatók független szakértői vizsgálatát támogatják, és lehetővé teszik a más pályára való átirányításukat, a már elvégzett tanulmányok további hasznosítását. A Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Központjának főigazgatója, Forgács Tamás kiemelte, hogy nagyon nehéz megállapítani egy felvételi előtt álló 18 éves fiatalról, igazán elhivatott pedagógus lesz-e belőle. Amikor már valamennyi elméleti képzettsége és gyakorlati tapasztalata is van a hallgatónak, dolgozott már gyerekekkel is, jobban el lehet dönteni, tényleg a pályára való-e, ezért javasolják, hogy a képzés egy későbbi szakaszába épüljön be még egy szűrő - tette hozzá. A főigazgató úgy látja, a minisztérium tisztában van a problémákkal, foglalkozik a javaslatokkal, és az ígéretek szerint várható változás a jövőben.
Szerző
Témák
pedagógus

Nem vagyunk írásszakértők - a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese a csalásokról és az eredmények szivárgásáról

Publikálás dátuma
2019.04.15. 06:00

Fotó: Tóth Gergő
Kapacitása és felhatalmazása sincs a választási irodáknak arra, hogy az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelességét ellenőrizzék – mondta a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese, Gáva Krisztián.
Jól működik a választási iroda technikai-informatikai rendszere? Márciusban országos próbát tartottak, de kétszer is lelassult a rendszer, ami nem tűnik túl jó előjelnek május 26-ra.
Márciusban a kommunikációs rendszer első próbája volt. Ez a választási irodák közötti kapcsolattartást biztosítja, és semmi köze a választási adatokat kezelő informatikai rendszerhez, a Nemzeti Választási Rendszerhez (NVR). Valóban volt probléma, de azóta több próbát tartottunk és most rendben működik.

Hány ilyen teszt volt?
Folyamatosan teszteltük, és a választásig további informatikai és igazgatási próbák is lesznek, utóbbinak az a lényege, hogy az apparátust felkészítsük a „D-napra”, hogy akkor minden flottul menjen. A Nemzeti Választási Rendszernek több eleme is van. Ezen futnak például a névjegyzékek, folyamatosan nyomon lehet követni, ha valaki elköltözik, nevet vált, vagy betölti a 18. életévét és választójoga lesz. A másik fontos része a rendszernek a szavazatösszesítés, vagyis az, amelyiken rögzíteni lehet az eredményeket és ezek alapján kiszámítjuk a végső választási eredményt. Ezt később teszteljük, nagyjából két héttel a választás előtt.

Újra előfordulhat az, ami tavaly tavasszal, amikor összeomlott a hivatalos honlap, annak ellenére, hogy előtte komoly tesztelést végeztek azon is?
Nem omlott össze, csak háromnegyed óráig nem volt elérhető, amíg átálltunk a tartalékportálra. Vagyis nem az NVR-rel volt gond, hiszen sem a névjegyzéki nyilvántartás, sem az eredményösszesítés, sőt, semmilyen más nyilvántartás nem állt le.

Csak éppen a hivatalos oldal vált elérhetetlenné, ahonnan mindenki tájékozódni akart. Valóban, a honlap lassult le a túlzott terhelés miatt, hiszen a szavazás reggelén nagyon sokan akarták megnézni például azt, hogy hova kell menniük szavazni.

Erre nem készültek?
Olyan jelentős terhelésről volt szó, ami lassította az oldal működését, és a választópolgár ebből 9 órakor azt látta, hogy a honlap összeomlott. A vizsgálat megállapította, hogy erőforrás-hiány okozta a bajt. Ezt az NVI megoldotta, bővítettük a rendszert, az ehhez szükséges eszközöket tavaly beszereztük.

Mikor közölnek majd választási eredményeket május 26-án? Az adatokat addig nem lehet nyilvánosságra hozni, amíg az utolsó szavazóhelyiség be nem zárt Európában. Ez Olaszországban 23 órakor lesz. Tehát akkor fogjuk tudni az első adatokat közzétenni, viszont akkor már nagyjából 90 százalék körüli feldolgozottságnál.

Létezik valamilyen megoldás arra a helyzetre, ami tavaly történt, amikor is az eredményeket az állami tévé közölni kezdte este 7 után, pedig az NVI adatai még meg sem jelentek? Miért hagyják, hogy bárki beelőzze a hivatalos számokat?
Az a feladatunk, hogy amint megvannak a jegyzőkönyvek, az adatok minél hamarabb bekerüljenek a Nemzeti Választási Rendszerbe és onnan a honlapra. De a választási hálózati rendszer csak a települési szintig épült ki, tehát egy adott szavazókörből, mondjuk egy iskolai tanteremből a jegyzőkönyvvezető nem tudja közvetlenül feltölteni az adatokat. Ilyenkor fel kell hívnia a helyi választási irodát és be kell diktálni az eredményeket. Az viszont könnyen előfordulhat, hogy a szavazókörben ülő pártdelegált már akkor leadja az információt a saját pártjának, amikor még nincs eredmény de ő már látja, hogy mondjuk az első három pártnak megvan a szavazatszáma.

Akkor semmi sem gátolja az adatok idő előtti kikerülését, miközben 23 óráig kellene várni?
Nem lehet kivédeni, hogy a pártdelegáltaktól kapott adatok alapján a pártok és a sajtó is értesüljön arról, milyen eredmények születtek. Tehát adatszivárgás abszolút lehetséges. Sem a magyar, sem az uniós jogszabály nem tartalmaz tilalmat, csak a választási szervek számára mondja ki a hallgatási kötelezettséget. Ráadásul az exit pollokat 7 óra után közzé lehet tenni, abból is képet lehet kapni a választási eredményekről. Ezek nem hivatalos adatok, és ne is jöjjön senki a választás estéjén az NVI-hez azzal, hogy úgy tudjuk, ennyi vagy annyi mandátuma van egy pártnak. Ezt mi nem kommentálhatjuk 23 óráig.

A korábbi választásokon a határon túli szavazóknál előfordult, hogy halottak nevei is voltak a névjegyzékben, mivel ott – a magyarországitól eltérően – nincs automatikus frissülés; aki egyszer regisztrál, az 10 évig a jegyzékben marad és szavazhat. Most is lesznek olyanok, akik úgy kapnak szavazási csomagot, hogy már nem élnek?
Azok esetében, akik nem Magyarországon laknak, és az adataikat egyszer bejelentették, minden változás az adott személy vagy hozzátartozója bejelentéséhez kötött. Mi nem látunk bele mondjuk a román, a szlovák vagy a szerb lakcímjegyzékbe, ezért kizárólag személyes bejelentés alapján tudnak adatokat rögzíteni a magyar hatóságok. A már regisztrált külhoniaknak leveleket küldtünk, amiben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy szerepelnek a névjegyzékben és ha valamilyen adat változott, azt jelentsék be. Ennyit tudunk tenni, de információnk egyébként nincs arról, hogy akár halott emberek is vannak a névjegyzékben. A levélszavazat kitöltéséhez ugyanakkor olyan személyes adatokat kell tudni, amelyeket csak az adott választópolgár ismerhet. Aki mégis más helyett szavaz, bűncselekményt követ el.

Javában tart az ajánlások gyűjtése, és a korábbi tapasztalatok alapján jó esély van arra, hogy ismét lesznek visszaélések, azaz a pártok egymásról másolják majd az adatokat és az aláírásokat. Van eszközük arra, hogy meggátolják ezt?
Az ajánlóíveket az NVI adja ki, ezeken biztonsági elemek vannak, vonalkód, vízjel, és szigorúan el kell számolni minden lappal. Amelyik párt nem hozza vissza határidőben, ívenként ezer forint bírságot fizet.

A visszaélést ez nem befolyásolja, biztonsági papírra ugyanúgy lehet ajánlást másolni, mint kockás füzetbe… A választási irodák ellenőrzik a leadott adatokat és összevetik a névjegyzékkel, hogy valóban olyan ajánlott, aki szerepel a névjegyzékben és van választójoga.

A másolást ezzel sem tudják kiszűrni, mivel egy ember több listát is ajánlhat.
A választási irodák annyit tudnak megnézni, hogy az íven szerepel-e aláírás és nem nyilvánvalóan másé, azaz például Nagy István neve mellett nem egy tisztán kiolvasható Kis József van. De ha az aláírás nem kiolvasható, a választási irodák nem tudják vizsgálni az aláírás hitelességét. Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul a törvényi szabályozás alapján a névjegyzéknek nem része az aláíráskép. Vagyis nincs felhatalmazás arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék. Amikor kétség van, akkor a választási irodák feljelentést tesznek a rendőrségnél, ennyit tudunk megtenni.

Legutóbb épp a rendőrség jutott arra, hogy bár történt visszaélés, az elkövető kilétét nem tudták megállapítani. Lényegében az nem másol, aki nem akar?
Ha nincsen kép- vagy hangfelvétel, esetleg tanúvallomások, a visszaélés nagyon nehezen bizonyítható. Az ugyanakkor, hogy valamelyik jelölt támogatására vonatkozó íveken hamisítottak aláírásokat, még nem jelenti azt, hogy az a jelölt tudott róla vagy ő adott utasítást erre.

A külképviseleteken leadott szavazatokat hazahozzák vagy kint számolják meg és csak az adatok érkeznek?
Hazahozza az urnát a jegyzőkönyvvezető. Beül az autóba vagy felül a repülőre. Ha nagy doboz van, akkor a repülőn külön helyet kell venni a szavazóurnának, ha kicsi a doboz, akkor ölbe lehet venni, de csomagként nem adható fel. A magyar választási és szavazatösszesítési rendszer papíralapú. Ezek kétségkívül nehézségek, de a másik oldalon ott vannak az előnyök: a választási eredményt nem lehet meghekkelni anélkül, hogy a szavazólapokhoz valaki hozzányúlna. Még ha a teljes informatikai szavazatösszesítő rendszer tönkre is menne, papíron mindenhol megvannak a jegyzőkönyvek és a szavazólapok, amelyeket meg kell őrizni 90 napig. Az eredményt papíralapon bármikor újra ki lehet számítani. Össze kell adni a számokat kockás papíron, legfeljebb nem lesz olyan gyorsan eredmény.

A szavazatszámláló bizottságokba jelentkezők ugyanannyi pénzt kapnak, mint eddig?
Csak a választott tagok kapnak pénzt, a pártdelegáltak nem. Az összeg most bruttó 35 ezer forint. 

Névjegy

Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökhelyettese. Korábban az Országgyűlés Hivatalában dolgozott, 2010-ben pedig közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár lett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. 2014. októbere óta az NVI általános elnökhelyettese.

Szerző