Olajmezőkre hajt a Mol

Publikálás dátuma
2019.04.12 09:00

Fotó: Népszava
Gazdag olajmezők felvásárlását célozza a Mol, de a tavalyi választási kampányban Orbán Viktor által átadott műgumiüzemük még mindig csak a próbatermelésnél tart.
Nagyarányú olajmező-felvásárlást tervez a Mol. Legalábbis tegnapi közgyűlésük dokumentumai szerint jelenlegi, 323,6 millió hordó olajegyenértékű, bizonyított és valószínűsített olaj- és gázkészleteiket középtávon 500 millióra emelnék. Ehhez további, nagyarányú felvásárlásokra lesz szükségük - közölte kérdésünkre a rendezvényhez kapcsolódó háttérbeszélgetésen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. A lehetőségek közé sorolta jelenlegi főbb helyszíneiket, így Oroszországot, a Pannon Medencét, Pakisztánt, az Északi-Tengert és Ománt. Ráadásul a készletek folyamatosan apadnak, így még a szint tartása is komoly erőfeszítéseikbe kerül: Magyarország és térségének megfúrtságát éppenséggel az ementáli sajthoz hasonlította. Ráadásul immár kevéssé kutatás előtt álló területeket, sokkal inkább feltárt készleteket vennének - közölte az elnök-vezérigazgató. Ebbéli elszántságuk messzemenőkig érthető. A társaság tavaly elért rekordközeli, háromszázmilliárd forintot valamivel meghaladó nyereségének nagy részét ugyanis – erőteljes emelkedés után – szintén a kitermelés hozta. Ehhez képest mind a finomítás, mind az – amúgy egyre hangsúlyosabb - petrolkémia, mind a gázszállítás nyeresége csökkent; hasonló felfutást csak a kisebb forgalmú shopok mutatnak. Molnár József vezérigazgató a közgyűlésen viszonylag kedvező iparági környezetről, így emelkedő olajárról számolt be. Az általuk kiemelten számon tartott tisztított, újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-eredmény 728 milliárdos rekordot ért el. Ez a közel 2,7 milliárd dollár jóval magasabb lett a 2,2 milliárdról 2,4 milliárd dollárra emelt tavalyi célnál. Az idei cél 2,3 milliárd dollár. Épp a tegnapi Magyar Közlönyben jelent meg a törvény, ami az állam 25 százalékos Mol-pakettjéből 10 százaléknyit a Budapesti Corvinus Egyetem jövőbeni működtetésével megbízott Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe ad. Így a mostani, 107 milliárd forintos osztalékból is részesülnek. Ezen túlmenően a Richter 10 százalékát, illetve ingatlanokat is kapnak. A társaság a jövőre nézve bővülő beruházásokat ígér. Így a részvényesek részéről kedvezően fogadott Mol Limo autómegosztó-piacán is terjeszkednének. A 2021-re több mint háromszázmilliárdból felépíteni tervezett tiszaújvárosi poliolüzem előkészületei ütemesen haladnak. A Népszava kérdésére ugyanakkor Hernádi Zsolt a tavaly "átadott" tiszaújvárosi műgumigyáruk készültségi fokáról változatlanul úgy nyilatkozott, hogy "mikrohangolások" zajlanak. Amikor márciusban Orbán Viktor oldalán választási kampányeseménynek beillő külsőségek között felavatták a százmilliárdos üzemet, az elnök-vezérigazgató hasonló mikrohangolások és tesztüzem után a tényleges kezdést őszre ígérte. Októberi értesülésünk szerint ugyanakkor az átadóünnepség után lényegében folytatódott az építkezés. Később viszont a beruházóval anyagi viták támadtak. Hernádi Zsolt ezt elismerve arról számolt be, hogy jelenleg tesztüzem zajlik és tárgyalnak a termék lehetséges vevőivel. Az üzemet pedig akkor tekinti késznek, amikor beindul a tömeggyártás, amire erre határidőt nem jelölt meg.

Lerázhatatlan büntetőügy

A csak a horvátok által visszavonható európai elfogatóparancs érvényes, de jól érzem magam Magyarországon – közölte a háttérbeszélgetésen az ellene korrupciógyanúval közel egy évtizede zajló horvát büntetőeljárás kapcsán kérdésünkre Hernádi Zsolt. (Korábbi értesülések szerint ugyanakkor a Mol-vezér kellő diplomáciai védelem mellett a jogi eljárás fordulatos évei alatt többször is járt külföldön.) Hernádi Zsoltot a horvát ügyészség 2011 óta azzal vádolja, hogy Ivo Sanader korábbi kormányfőjük a tőle átvett tízmillió euró kenőpénz fejében engedte át 2009-ben az INA legnagyobb, de nem többségi részvényesének, a Molnak energiatársaságuk irányítási jogait. A felek következetesen tagadnak. Hernádi Zsolt ennek kapcsán lehangoltan emlékeztetett a horvát alkotmánybíróság, majd később a Fővárosi Törvényszék döntésére, miszerint nem biztosított a zágrábi eljárás pártatlansága. Horvátországban jelenleg is zajlik az Ivo Sanader és Hernádi Zsolt elleni megismételt első fokú per. (Igaz, ezt a volt horvát kormányfő egy másik, már jogerőssé vált ítélet miatt a börtönből kénytelen szemlélni.) Hernádi Zsolt felidézte, hogy a horvát állam által felkért svájci választott bíróság sem találta megalapozottnak a bűncselekmény-gyanút. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha Zágrábban börtönbüntetést kapna, további fellebbviteli lehetőségeket említve úgy vélte: egy erre hivatkozó horvát kérelem bizonyára újfent a (kiadatását már több ízben megtagadó) magyar hatóságok asztalára kerülne. Annak kapcsán, hogy az ügy nem hátráltatja-e elnök-vezérigazgatói teendőiben, arra emlékeztetett, hogy a közgyűlés és az igazgatóság az ismert körülmények mellett is rendre megtiszteli bizalmával. Az INA-val kapcsolatos kérdésekre derűlátóbban úgy vélte, hogy a nemzetközi üzleti szabályok mentén sikeres a horvát energiatársaság üzemeltetése. Bár Zágráb többször kinyilvánította a Mol INA-részének visszavásárlási szándékát, az ügylet tanácsadójával egy éve még szerződést sem kötöttek. Az ügyet most a holtpontról a horvát kormány tudná kimozdítani, akikkel amúgy nem is érzékel a társaság ügyeiben érdemi szakmai ellentétet. Az INA-ra addig is teljes értékű leányvállalatukként tekintenek.

Frissítve: 2019.04.12 09:00

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.