Olajmezőkre hajt a Mol

Publikálás dátuma
2019.04.12. 09:00

Fotó: Népszava
Gazdag olajmezők felvásárlását célozza a Mol, de a tavalyi választási kampányban Orbán Viktor által átadott műgumiüzemük még mindig csak a próbatermelésnél tart.
Nagyarányú olajmező-felvásárlást tervez a Mol. Legalábbis tegnapi közgyűlésük dokumentumai szerint jelenlegi, 323,6 millió hordó olajegyenértékű, bizonyított és valószínűsített olaj- és gázkészleteiket középtávon 500 millióra emelnék. Ehhez további, nagyarányú felvásárlásokra lesz szükségük - közölte kérdésünkre a rendezvényhez kapcsolódó háttérbeszélgetésen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. A lehetőségek közé sorolta jelenlegi főbb helyszíneiket, így Oroszországot, a Pannon Medencét, Pakisztánt, az Északi-Tengert és Ománt. Ráadásul a készletek folyamatosan apadnak, így még a szint tartása is komoly erőfeszítéseikbe kerül: Magyarország és térségének megfúrtságát éppenséggel az ementáli sajthoz hasonlította. Ráadásul immár kevéssé kutatás előtt álló területeket, sokkal inkább feltárt készleteket vennének - közölte az elnök-vezérigazgató. Ebbéli elszántságuk messzemenőkig érthető. A társaság tavaly elért rekordközeli, háromszázmilliárd forintot valamivel meghaladó nyereségének nagy részét ugyanis – erőteljes emelkedés után – szintén a kitermelés hozta. Ehhez képest mind a finomítás, mind az – amúgy egyre hangsúlyosabb - petrolkémia, mind a gázszállítás nyeresége csökkent; hasonló felfutást csak a kisebb forgalmú shopok mutatnak. Molnár József vezérigazgató a közgyűlésen viszonylag kedvező iparági környezetről, így emelkedő olajárról számolt be. Az általuk kiemelten számon tartott tisztított, újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-eredmény 728 milliárdos rekordot ért el. Ez a közel 2,7 milliárd dollár jóval magasabb lett a 2,2 milliárdról 2,4 milliárd dollárra emelt tavalyi célnál. Az idei cél 2,3 milliárd dollár. Épp a tegnapi Magyar Közlönyben jelent meg a törvény, ami az állam 25 százalékos Mol-pakettjéből 10 százaléknyit a Budapesti Corvinus Egyetem jövőbeni működtetésével megbízott Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe ad. Így a mostani, 107 milliárd forintos osztalékból is részesülnek. Ezen túlmenően a Richter 10 százalékát, illetve ingatlanokat is kapnak. A társaság a jövőre nézve bővülő beruházásokat ígér. Így a részvényesek részéről kedvezően fogadott Mol Limo autómegosztó-piacán is terjeszkednének. A 2021-re több mint háromszázmilliárdból felépíteni tervezett tiszaújvárosi poliolüzem előkészületei ütemesen haladnak. A Népszava kérdésére ugyanakkor Hernádi Zsolt a tavaly "átadott" tiszaújvárosi műgumigyáruk készültségi fokáról változatlanul úgy nyilatkozott, hogy "mikrohangolások" zajlanak. Amikor márciusban Orbán Viktor oldalán választási kampányeseménynek beillő külsőségek között felavatták a százmilliárdos üzemet, az elnök-vezérigazgató hasonló mikrohangolások és tesztüzem után a tényleges kezdést őszre ígérte. Októberi értesülésünk szerint ugyanakkor az átadóünnepség után lényegében folytatódott az építkezés. Később viszont a beruházóval anyagi viták támadtak. Hernádi Zsolt ezt elismerve arról számolt be, hogy jelenleg tesztüzem zajlik és tárgyalnak a termék lehetséges vevőivel. Az üzemet pedig akkor tekinti késznek, amikor beindul a tömeggyártás, amire erre határidőt nem jelölt meg.

Lerázhatatlan büntetőügy

A csak a horvátok által visszavonható európai elfogatóparancs érvényes, de jól érzem magam Magyarországon – közölte a háttérbeszélgetésen az ellene korrupciógyanúval közel egy évtizede zajló horvát büntetőeljárás kapcsán kérdésünkre Hernádi Zsolt. (Korábbi értesülések szerint ugyanakkor a Mol-vezér kellő diplomáciai védelem mellett a jogi eljárás fordulatos évei alatt többször is járt külföldön.) Hernádi Zsoltot a horvát ügyészség 2011 óta azzal vádolja, hogy Ivo Sanader korábbi kormányfőjük a tőle átvett tízmillió euró kenőpénz fejében engedte át 2009-ben az INA legnagyobb, de nem többségi részvényesének, a Molnak energiatársaságuk irányítási jogait. A felek következetesen tagadnak. Hernádi Zsolt ennek kapcsán lehangoltan emlékeztetett a horvát alkotmánybíróság, majd később a Fővárosi Törvényszék döntésére, miszerint nem biztosított a zágrábi eljárás pártatlansága. Horvátországban jelenleg is zajlik az Ivo Sanader és Hernádi Zsolt elleni megismételt első fokú per. (Igaz, ezt a volt horvát kormányfő egy másik, már jogerőssé vált ítélet miatt a börtönből kénytelen szemlélni.) Hernádi Zsolt felidézte, hogy a horvát állam által felkért svájci választott bíróság sem találta megalapozottnak a bűncselekmény-gyanút. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha Zágrábban börtönbüntetést kapna, további fellebbviteli lehetőségeket említve úgy vélte: egy erre hivatkozó horvát kérelem bizonyára újfent a (kiadatását már több ízben megtagadó) magyar hatóságok asztalára kerülne. Annak kapcsán, hogy az ügy nem hátráltatja-e elnök-vezérigazgatói teendőiben, arra emlékeztetett, hogy a közgyűlés és az igazgatóság az ismert körülmények mellett is rendre megtiszteli bizalmával. Az INA-val kapcsolatos kérdésekre derűlátóbban úgy vélte, hogy a nemzetközi üzleti szabályok mentén sikeres a horvát energiatársaság üzemeltetése. Bár Zágráb többször kinyilvánította a Mol INA-részének visszavásárlási szándékát, az ügylet tanácsadójával egy éve még szerződést sem kötöttek. Az ügyet most a holtpontról a horvát kormány tudná kimozdítani, akikkel amúgy nem is érzékel a társaság ügyeiben érdemi szakmai ellentétet. Az INA-ra addig is teljes értékű leányvállalatukként tekintenek.

Szerző

322,25 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.12. 08:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult péntekre virradóra a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben. A forint a dollárral és a svájci frankkal szemben erősödött, az euróval szemben gyengült.
Az eurót a csütörtök esti 322,15 forint után péntek reggel nyolc óra előtt 322,25 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon. A dollár jegyzése ezzel párhuzamosan 286,12-ről 285,42 forintra, a svájci franké pedig 285,28 forintról 284,66-ra csökkent. Az euró a dollárral szemben 0,33 százalékkal 1,1287-re, a svájci frankkal szemben 0,30 százalékkal 1,1318-ra erősödött.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Mégse vétózzuk meg az uniós klímatervet

Publikálás dátuma
2019.04.11. 18:57
Illusztráció
Fotó: Christoph Hardt / AFP
Magyarország nem vétózta meg az unió klímacéljait, az Európai Tanács március 22-i ülésén megszavazta a stratégiai iránymutatásokat – közölte Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az LMP-s Ungár Péter felvetésére. Az Euractiv unióügyi portál március 21-i értesülései szerint a magyar kormány a németekkel, lengyelekkel és csehekkel együtt elutasítja a 2050-es, lényegében száz százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést célzó EU-s terveket. (Az értesülést ugyanakkor alátámasztja, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv nemrég Brüsszelbe küldött első tervezete szerint a magyar kormány erre az időpontra 52-85 százalékos mérséklést ígér.) Míg az eredeti hír szerint az Európai Parlament már elfogadta a bizottsági javaslatot, Cseresnyés Péter az ügyben a végső szót alapos vita után az Európai Tanácstól várja. Az államtitkár hangsúlyozza: Magyarország, ahol a parlament három éve elsőként ültette a hazai jogrendbe a Párizsi Klímaegyezményt, törekszik a „klímasemlegességre”, ám figyelembe kell venni az európai versenyképesség megőrzésének fontos szempontját is. Míg Ungár Péter arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt évek során az ország szén-dioxid-kibocsátása a gazdasági fejlődésnél nagyobb ütemben nőtt, Cseresnyés Péter szerint a 2016-os érték nem érte el a válság előtti szintet, ami alacsonyabb az uniós átlagnál. Ehhez kapcsolódik, hogy az államtitkár a DK-s Vadai Ágnes megkeresésére közölte: március 21-ére feldolgozták az ötmilliárdosra emelt keretű, tavaly novemberi háztartásinagygép-csere-támogatási kiírás kérvényeit. Így 115 ezer háztartásban tesz lehetővé készülékcserét. Az ennek révén megtakarított energia évi 25 ezer tonnával csökkenti az ország szén-dioxid-kibocsátását.
Szerző
Frissítve: 2019.04.12. 08:13