Nem sikerült az izraeli Holdra szállás, lezuhant a magán űrszonda

Publikálás dátuma
2019.04.12. 09:09

Fotó: - / AFP
A Hold közvetlen közelében megszakadt a kapcsolat az izraeli holdszondával, a Beresittel - jelentette az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna élő adásában.
Minden izraeli tévécsatorna élő adásban közvetítette az első izraeli holdjármű leszállásának perceit. A berendezés a Hold felszínének közelében még egy utolsó fényképet küldött magáról, amelyen az izraeli zászló mellett angolul a "Kis nép, nagy álom", és az "Izrael népe él" felirat látszott. 
Később az érkezés pillanatában megszakadt a kapcsolat a holdjáróval, és a szakemberek hiába próbálták megfejteni a hiba okát. A Beresit valószínűleg összetört vagy felrobbant.
Ez volt az utolsó kép, amit a Beresit küldött
Fotó: AFP
Az ország középső részén, a Jehúd városban lévő "űrközpontban" Benjámin Netanjahu miniszterelnök személyesen is figyelemmel kísérte a Holdra szállás kísérletét, majd azt mondta, hogy Izrael legközelebb sikeresebben oldja meg a feladatot és bejelentette: 
két-három év múlva kísérlik meg újra a Holdra szállást.

Ha sikerült volna, akkor Izrael lenne a világ negyedik állama, amely képes erre. Így a hetedik, amely űreszközzel megközelítette a Holdat. A holdszonda egy héttel ezelőtt állt Hold körüli pályára, sikeresen végrehajtva a leszállása előtti utolsó veszélyes manővert. 
A Beresit nevű, legénység nélküli kis űrhajó 5,5 millió kilométert, és több sikeres manővert tett meg február 22-i felbocsátása óta. A négylábú, alig másfél méter magas, közel hat mázsás járműnek a Serenitatis-tengernél kellett volna Holdat érnie a tervek szerint.
A Hold-szonda az Asrael Aerospace Industries állami repülőgépgyár űrkutatási programjának és a SpaceIL nevű izraeli magánvállalkozásnak a közös gyártmánya volt. Mintegy 100 millió dollárba (28 milliárd forintba) került. Elsősorban Morris Kahn 88 éves dél-afrikai-izraeli milliárdos fedezte a költségeket. 
A tervek szerint a Beresit két-három napig tevékenykedett volna a Hold felszínén, ahol a fedélzetén lévő műszerekkel az égitest mágneses mezejét mérte volna, és felvételeket készített volna a leszállás helyéről. Emellett feladata volt egy izraeli zászló kitűzése. Magával vitt továbbá egy kapszulában digitális lemezeket, rajtuk izraeli szimbólumokkal, dalokkal, gyermekrajzokkal, a Bibliával és egy holokauszttúlélő visszaemlékezéseivel "a jövendő nemzedékek számára". 
A Beresit Mózes első könyvének (Genezis, Teremtés könyve) héber neve.
Az Israel Moon Mission a Facebook-oldalán egy 10-es skálán 8-asra értékelte a küldetést. Mint írták, a cél az volt, hogy az űrszonda kilövés után elérje a Holdat. A Beresit a Hold pályájára állt. Miután több mint 3.4 millió mérföldet utazott a Föld körül, és keringett egymilliót, elérte a célpontot. Csalódás, ami a leszálláskor történt, de a Beresit 2.0-ban az összes hibát kijavítják - írták. 
Témák
Hold Izrael
Frissítve: 2019.04.12. 09:10

Olyan őskori rajzokat találtak egy horvát barlangban, amilyeneket eddig csak Nyugat-Európában

Publikálás dátuma
2019.04.11. 17:01
Eddig csak Franciaországban láthattunk ilyet
Fotó: DOZIER Marc / AFP
Negyvennégy helyen fedeztek fel körvonalakat, amelyek bölényeket, zergéket, emberi alakokat és háromszögeket ábrázolnak.
Az őskőkorszakból származó, 30 ezer éves barlangrajzokra bukkantak régészek az Isztriai félszigeten, a Limi-csatorna fjordszerű öblének egyik oldalán található Romuald-barlangban - közölte a helyi média csütörtökön. Darko Komso, a pulai archeológiai múzeum munkatársa elmondta:
ez az első ilyen lelet Horvátországban, és a második a Balkánon. Hasonló rajzokat eddig csak Franciaországban és Spanyolországban fedeztek fel.

Az első rajzra 2010-ben lett figyelmes a horvát archeológus, de csak hét évvel később jött létre egy nemzetközi tudóscsoport, amely megállapította az ősi alkotások korát. Az isztriai felfedezésről szóló tanulmány szerdán jelent meg az Antiquity című brit tudományos folyóiratban.
Bár a rajzok alig kivehetőek, azokat vörös okker festékkel festették a barlang falára. Negyvennégy helyen fedeztek fel körvonalakat, amelyek bölényeket, zergéket és emberi alakokat ábrázolnak, valamint háromszögeket, amelyeket a kutatók a nemiséggel asszociálnak. Egyes helyeken csak festékmaradványok vannak, pacák, alakzat nélkül, valószínűleg letörték a cseppköveket a barlangban és a törések helyét bemázolták vörös festékkel, valamilyen rituálé folytán - magyarázta a régész. Komso szerint
a barlangban nem élhetett sok ember, inkább kultikus helyként szolgált.

A Limi-csatornát mára elárasztotta a tenger, de abban az időben ez a terület egy folyóvölgy volt, tele vadállattal, amelyre az ősember vadászott - magyarázta.
A barlang, amelyet most lezártak a látogatók előtt, arról is híres, hogy itt élt remete életet Szent Romuald Benedek-rendi szerzetes, akinek a nevéhez számos csodatétel fűződik. A barlang 105 méter hosszú, és elképzelések szerint a neandervölgyi emberek életéből fennmaradt maradványokat rejthet, ezért számos régész kutatott már ott. A pulai szakember hozzátette: amint megtették a megfelelő lépéseket a terület védelmére, azon fognak dolgozni, hogy a nagyközönség számára is bemutassák azt a gazdagságot, amelyet a barlang magában őriz.

Így függ össze az immunrendszer és a kórokozók sokfélesége

Publikálás dátuma
2019.04.11. 11:11
AZ immunrendszer sokoldalúvá válik, mint egy svájci bicska
Fotó: FABRICE COFFRINI /
Bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést egy fiatal orvos-kutató. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek.
Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté feltevése szerint a környezetben lévő sok kórokozó sokoldalúbbá teszi az immunrendszert. A túléléshez erre, a svájcibicska-szerűségre szükség is van. Az MTA kutatási eredményekről szóló beszámolójában szereplő hasonlat szerint, ha elveszünk a dzsungelben, és egyetlen eszközzel kell boldogulnunk, jó, ha az kés, villa, olló, csavarhúzó és iránytű is egyben. Ha azonban nem is leselkedik ránk ezer veszély, célszerű mindig az adott feladatra legalkalmasabb eszközt választanunk, a svájci bicska nem vetekedhet a speciális eszközökkel, például a kenyérvágó késsel, a körömollóval vagy a motoros csavarbehajtóval.
A fiatal orvos-kutatót, aki a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomája után bőrgyógyászként szakvizsgázott, a megoldatlan problémák iránti vonzódása terelte a kutatás felé, és orvosi munkája mellett önállóan kezdte bioinformatikai ismereteit gyarapítani. Hamar rájött, hogy hipotézisének ellenőrzéséhez minden adat „ott van” a világhálón, több független adatbázisban szétszórva, de ezeket az adatokat még senkinek sem jutott eszébe összefésülni. A nagy lökést az MTA-kutatócsoport által nyert pályázat adta meg, másfél év alatt elkészült az elképzelést bizonyítékokkal alátámasztó cikk, amely a PLoS Biologyban jelent meg.
„Fontos üzenet a diákoknak, hogy a bioinformatika segítségével három-négy év alatt simán össze lehet hozni egy PhD-fokozatot Egy hasonló, erősen hipotézisvezérelt munkában az alapötlet után a kivitelezés már egyszerű: csak programozás és statisztika kell hozzá”

– mondta Manczinger Máté.

Az immunrendszer legfontosabb feladata, hogy a kórokozókat megkülönböztesse a saját sejtjeinktől. Ebben a folyamatban játszanak alapvető szerepet az MHC-molekulák azáltal, hogy megkötnek és bemutatnak ránk és a kórokozókra jellemző molekulákat az immunrendszer számára. Ez a lépés elengedhetetlen a fertőző betegségek túléléséhez és az autoimmun betegségek elkerüléséhez. Az MHC-molekulák nagy változatosságot mutatnak, ami miatt két ember nagy valószínűség szerint eltérő molekulákat hordoz. Egyes variánsok autoimmun betegségekre, mások különböző fertőző megbetegedésekre hajlamosítanak. A kutatók a molekulák olyan tulajdonságait vizsgálták, amelyek megmagyarázhatják azok összefüggéseit különböző betegségekkel, valamint hatással lehetnek az egyes variánsok földrajzi elterjedésére. 
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzett kutatás eredményei segítséget nyújthatnak az orvostudomány számára is. A kutatócsoport most azon dolgozik, hogy összefüggést mutasson ki a védőoltások hatékonysága és az immunrendszer sokoldalúságának oka között.
Szerző
Frissítve: 2019.04.11. 13:53