Nem sikerült az izraeli Holdra szállás, lezuhant a magán űrszonda

Publikálás dátuma
2019.04.12 09:09

Fotó: AFP/ -
A Hold közvetlen közelében megszakadt a kapcsolat az izraeli holdszondával, a Beresittel - jelentette az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna élő adásában.
Minden izraeli tévécsatorna élő adásban közvetítette az első izraeli holdjármű leszállásának perceit. A berendezés a Hold felszínének közelében még egy utolsó fényképet küldött magáról, amelyen az izraeli zászló mellett angolul a "Kis nép, nagy álom", és az "Izrael népe él" felirat látszott. 
Később az érkezés pillanatában megszakadt a kapcsolat a holdjáróval, és a szakemberek hiába próbálták megfejteni a hiba okát. A Beresit valószínűleg összetört vagy felrobbant.
Az ország középső részén, a Jehúd városban lévő "űrközpontban" Benjámin Netanjahu miniszterelnök személyesen is figyelemmel kísérte a Holdra szállás kísérletét, majd azt mondta, hogy Izrael legközelebb sikeresebben oldja meg a feladatot és bejelentette: 
két-három év múlva kísérlik meg újra a Holdra szállást.
Ha sikerült volna, akkor Izrael lenne a világ negyedik állama, amely képes erre. Így a hetedik, amely űreszközzel megközelítette a Holdat. A holdszonda egy héttel ezelőtt állt Hold körüli pályára, sikeresen végrehajtva a leszállása előtti utolsó veszélyes manővert. 
A Beresit nevű, legénység nélküli kis űrhajó 5,5 millió kilométert, és több sikeres manővert tett meg február 22-i felbocsátása óta. A négylábú, alig másfél méter magas, közel hat mázsás járműnek a Serenitatis-tengernél kellett volna Holdat érnie a tervek szerint.
A Hold-szonda az Asrael Aerospace Industries állami repülőgépgyár űrkutatási programjának és a SpaceIL nevű izraeli magánvállalkozásnak a közös gyártmánya volt. Mintegy 100 millió dollárba (28 milliárd forintba) került. Elsősorban Morris Kahn 88 éves dél-afrikai-izraeli milliárdos fedezte a költségeket. 
A tervek szerint a Beresit két-három napig tevékenykedett volna a Hold felszínén, ahol a fedélzetén lévő műszerekkel az égitest mágneses mezejét mérte volna, és felvételeket készített volna a leszállás helyéről. Emellett feladata volt egy izraeli zászló kitűzése. Magával vitt továbbá egy kapszulában digitális lemezeket, rajtuk izraeli szimbólumokkal, dalokkal, gyermekrajzokkal, a Bibliával és egy holokauszttúlélő visszaemlékezéseivel "a jövendő nemzedékek számára". 
A Beresit Mózes első könyvének (Genezis, Teremtés könyve) héber neve.
Az Israel Moon Mission a Facebook-oldalán egy 10-es skálán 8-asra értékelte a küldetést. Mint írták, a cél az volt, hogy az űrszonda kilövés után elérje a Holdat. A Beresit a Hold pályájára állt. Miután több mint 3.4 millió mérföldet utazott a Föld körül, és keringett egymilliót, elérte a célpontot. Csalódás, ami a leszálláskor történt, de a Beresit 2.0-ban az összes hibát kijavítják - írták. 
Témák
HoldIzrael
Frissítve: 2019.04.12 09:10

Már sétálnak a korábban kimozdulni képtelen Parkinson-kóros betegek

Publikálás dátuma
2019.04.23 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP
Már a szabadban is tudnak sétálni a korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően – számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.
„A pácienseink többsége 15 éve szenved Parkinson-kórban, és évek óta nem tudnak biztonságosan sétálni. Jelentős változás az életükben, hogy elsétálhatnak egy üzletbe bevásárolni vagy üdülni mehetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt nem tudtak otthonról kimozdulni” – magyarázta Mandar Jog professzor, az ontariói Nyugati Egyetem tudósa. A kezelés okozta javulás
„a legvadabb álmaikat is felülmúlta”.
Egy normális séta során az agyból küldött utasítások hatására mozog a láb. Mikor a mozgás befejeződött, az agy visszajelzéseket kap, mielőtt a következő lépéshez utasításokat küldene. Jog professzor szerint a Parkinson-kór ezeket a visszajelzéseket redukálja, megtöri a kört és a páciens mozgása „lefagy”. A tudóscsoport által kifejlesztett implantátum, amely a gerincvelőt ingerli elektromos stimulusokkal, felerősíti a jelet, és a páciens így képes lesz normálisan sétálni.
Jogot különösen az lepte meg, hogy a kezelés hosszú távon maradandó hatású volt: akkor is működött, amikor az implantátumot kikapcsolták. A professzor szerint az elektromos stimulálás felébresztette a visszacsatolási mechanizmust a lábaktól az agyba, amelyet a betegség lerombolt.
„Ez egy teljesen más rehabilitációs terápia. Azt gondoltuk, az okozza a mozgásproblémát, hogy a Parkinson-kórban szenvedőknél a jelek nem jutnak el az agyból a lábakhoz. De úgy tűnik, az agyba visszatérő jelek romlottak le”
– magyarázta.
 Az agyi szkennelés kimutatta, hogy az elektromos kezelés előtt a páciensek azon agyterülete, amely a mozgás ellenőrzéséért felelős, nem működött megfelelően. Néhány hónapos kezelés után azonban ezeknek a területeknek a működése helyreállt. A kutatásban résztvevő 66 éves Gail Jardine naponta kétszer-háromszor is elesett, és gyakran „ledermedt” mozgás közben. Két hónapja megkapta az implantátumot, és azóta már férjével a parkban is tud sétálni, amire már két éve nem volt képes állapota miatt. Mint mondta, a kezelés kezdete óta nem esett el, magabiztosabban mozog, és azt tervezi, hogy egyedül is sétál majd.
A 70 éves Guy Alden 2012-ben nyugdíjba kényszerült Parkinson-kórja miatt, mert az erősen korlátozta mozgását. Míg korábban gyakran „fagyott le” járás közben, a kezelés óta már nyaralni is volt feleségével, és egy idő után a kerekesszékét sem kellett használnia, a szűk utcákon és lejtőkön is jól közlekedett – mesélte.
A brit Parkinson Intézet kutatási igazgatója, Beckie Port szerint a tanulmányban ismertetett eredmények nagyon biztatóak, és a terápiában rejlő lehetőségeket tovább kell vizsgálni.
„Ha a további kutatások hasonlóan ígéretesek lesznek, drámaian javulhat a páciensek életminősége, és a Parkinson-kóros betegek nagy szabadságot kapnak mindennapi aktivitásaikhoz”
– fogalmazott Port.
Szerző
Frissítve: 2019.04.23 17:17

Hatalmas, 3500 éves sírt tártak fel Luxorban

Publikálás dátuma
2019.04.23 15:00

Fotó: AFP
Egy 3500 éves sírt, valamint egy legkevesebb i. e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén - írta az Egypttoday.com.
 A tudósítás szerint Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője a felfedezés csütörtöki bejelentésekor elmondta, hogy a 18. dinasztia (i .e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.
Az egyiptomi régészcsoport 2018 augusztusában kezdte meg a munkálatokat a templomairól és ókori nemesemberek földi maradványait őrző sírjairól híres nekropoliszban. A szakemberek több száz usébtit – az elhunytat a túlvilágon helyettesítő szolgaszobrot – találtak a sírban.
A régészek egy múmiát is feltártak Luxor egy másik ásatási helyszínén. A múmia, amelyet egy érintetlen koporsóban találtak, az i. e. 1292-1069 közötti időszakból származik. 
A nekropoliszban tartott csütörtöki ceremónián Musztafa Madbúli egyiptomi miniszterelnök és Háled al-Anani egyiptomi régészeti miniszter is részt vett. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának. Az elmúlt években több jelentős régészeti felfedezésről, köztük fáraósírok, szobrok, koporsók, múmiák és temetkezési helyek feltárásáról számolt be az ország.
Szerző
Frissítve: 2019.04.23 15:00