Finnország szemben a fősodorral: a szociáldemokraták a választás esélyesei

A populisták meggyengülése várható.

Finnországban vasárnap óriási forgalom várható a helyi, jórészt amúgy sem néptelen kávéházakban. Az emberek összekötik a kellemeset a hasznossal: leadják szavazatukat a parlamenti választáson, majd beülnek kávézni, s hosszasan elmélkednek az esélyekről. Egy finn életének szerves része a fekete ital, az északi állam lakói a világ legnagyobb kávéfogyasztói: átlagban évente több mint tíz kilónyit „tüntetnek el”.

A választási kampány nem volt unalmas, öt héttel a voksolás előtt Juha Sipilä miniszterelnök feloszlatta jobboldali konzervatív kormánykoalícióját. Az ok az volt, hogy nem tudta keresztülvinni a parlamenten a szociális és egészségügyi reformot, amit kabinetje egyik legfontosabb céljának nevezett meg. Az ellenzék szerint azonban a kabinet feloszlatása teljesen indokolatlan lépés volt, s nyilvánvaló kampányfogás.

Hogy bejön-e Sipilä húzása, ez erőteljesen kérdéses. Felmérések szerint ugyanis a jobboldal minden tömörülése visszaesésre számíthat. A legkevésbé még a 2015-ös voksolás győztese, a Nemzeti Gyűjtőpárt (KOK) népszerűsége sínylette meg az eltelt négy évet, de kevesebb voksra számíthat a jobboldali populista Valódi Finnek (PS), amely már korábban kilépett a koalícióból, valamint a kormányfő által fémjelzett Finn Centrumpárt (KESK).

A voksolás favoritjai a szociáldemokraták. Mindegyik felmérés Antti Rinne pártjának előnyét mutatja, bár a fölény kissé csökkent az elmúlt hetekben. Az SDP optimális esetben 20 százalék fölé kerülhet. Koalícióra léphetnek a Zöld Szövetséggel (VIHR), igaz a két párt együtt még messze nem szerezne elég mandátumot a stabil kormányalakításhoz. Szövetséget köthetnek ezért a Baloldali Szövetséggel (VAS), valamint a Svéd Néppárttal (RKP), amely – mint neve is jelzi – az itt élő svédek érdekeit képviseli.

A Sipilä koalíciója már 2007-ben szétesett, amikor a Valódi Finnek új elnököt választottak, miután Timo Soini távozott a párt éléről, 19 képviselő azonban – Soini vezetésével – új frakciót hozott létre Kék Jövő néven, így 19 képviselőjük mentette meg a kabinetet. Timo Soini már nem indul a voksoláson, talán azért, mert pártjának esélyese sincs a parlamentbe kerülésre. Távozásával egy sajátos figurával lesz „szegényebb” a finn belpolitika. Sosem volt igazi nacionalista, egy „idealizált Finnországot akart, amilyen sosem létezett” – mondta róla találóan Pekka Haavisto, a környezetvédők egyik politikusa. 1995-ben alapította a Valódi Finnek pártot, amellyel 2011-ben 19,1 százalékot ért el. Sokaknak akkor az nem tetszett, hogy a gazdagabb uniós államoknak kellett felkarolniuk az adósságválságba került déli országokat. Soini egyebek mellett gazdag Szovjetuniónak nevezte az EU-t, fellépett az azonos neműek kapcsolatának elismerése ellen. Bár véleményén sosem finomított, Sipilä 2015-ben bevette koalíciójába.

Helsinki abból a szempontból európai kivétel, hogy most nem a jobboldali populisták, hanem a baloldal megerősödése várható. Ebben döntő szerepet játszik az, hogy nem a bevándorlás, vagy az EU jövője, hanem a környezetvédelem állt a kampány középpontjában. A finnek attól félnek, hogy az éghajlatváltozás legnagyobb vesztesei között lesznek. Az ország háromnegyede erdő, ami európai rekord. Bár nagy részük magántulajdonban van, bárki gombászhat, illetve bármilyen gyümölcsöt leszedhet a fáról. Ugyanakkor a fa fontos energiaforrás is. Az energia 20 százalékát az erdő„termeli ki”. A Sipilä pártja mind több fát vágna ki, használna fel e célra, a Zöldek és a Baloldali Szövetség azonban hevesen tiltakozik. A jobboldal várható visszaesése részint arra vezethető vissza, hogy az emberek úgy vélik, a jelenlegi koalíció a környezetet fenyegetheti.