Az, hogy a Parkinson-kór és a különböző emésztőrendszeri problémák, például a székrekedés kialakulása között összefüggés van, nem újdonság, de egy újabb kutatás azt is bebizonyította, hogy a betegség nem az agyban, hanem a bélrendszerben kezdődik – írta a ScienceAlert alapján nemrégiben a Dívány.
A svédországi Karolinska Intézet munkatársai által nemrégiben publikált kutatás egyik tudósa, Bojing Liu epidemiológus szerint minél jobban megértjük, mi a kapcsolat a vastagbelünk és az agyunk között, annál sikeresebben harcolhatunk a Parkinson-kór ellen. A betegség egyes tünetei, például a székrekedés, akár évtizedekkel korábban is jelentkezhetnek, ami egyértelműen arra mutat, hogy „odalent” kezdődnek a gondok.
A kutatók negyven év orvosi statisztikáit böngészték át, amelyek alapján több mint kilencezer vagotómián - a gyomorfekély kezelése érdekében elmetszik az emésztőrendszert és az agyat összekapcsoló bolygóideget - , átesett páciens adatait hasonlították össze majdnem négyszázezer egészséges ember leleteivel.
Az első, felületesebb vizsgálatban a kutatók nem találtak különösebb eltérést a két csoport esetében a Parkinson-kór kialakulásának arányát tekintve, de miután azt is figyelembe vették, hogy a kérdéses kilencezer személy közül hány esetben végeztek teljes vagotómiát, és hány esetben történt csupán részleges műtét, rögtön kiütköztek a lényeges különbségek. Kiderült ugyanis, azon pácienseknél, akiknek bolygóidegét teljes egészében átmetszették, mindössze kilenc esetben jelentkeztek a Parkinson-kór tünetei a műtétet követő öt éven belül, míg azoknál, akiken csak részleges vagotómiát hajtottak végre, hatvan személy esetében diagnosztizálták a betegséget.
A Parkinson-kór kialakulásának oka az agyi idegsejtek elhalása, amelynek következtében kézremegés, izommerevség és lassult mozgás jelentkezik. Azt azonban még nem tudni, hogy ez a folyamat hol és hogyan kezdődik. A kutatás szerint a vastagbél fehérjéinek meghibásodása indítja el a folyamatot, amely a bolygóidegen keresztül fokozatosan, sejtről sejtre terjed az agyba. Ezt a feltételezést több, hasonló vizsgálat is igazolja. Három évvel ezelőtt például amerikai tudósok egereken végzett vizsgálatokkal mutattak ki összefüggéseket a bélflóra egészsége és a Parkinson-kór kialakulása között, míg egy évvel később, szintén az Egyesült Államokban, emberi páciensek esetében is hasonló következtetéseket vontak le kutatók.
A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de a tünetei megfelelő kezeléssel kordában tarthatók.
Egyre gyorsabban terjed
Egy másik kutatás szerint, amelyről szintén a Dívány írt, a társadalom fokozatos öregedésével a Parkinson-kór elterjedése. A statisztikák szerint világszerte jelenleg mintegy 6,1 millió diagnosztizált ember él, ez több mint duplája az 1990-es évtizedben megfigyeltnek. Az előrejelzések szerint a társadalom fokozatos elöregedésének következtében húsz év múlva már 12 millió körül lehet az érintettek száma. Ez a szám a negatív környezeti hatások miatt még nagyobb is lehet, amelyek szintén hajlamosíthatnak a kór kialakulására.
