Nem vagyunk írásszakértők - a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese a csalásokról és az eredmények szivárgásáról

Publikálás dátuma
2019.04.15 06:00

Fotó: Tóth Gergő
Kapacitása és felhatalmazása sincs a választási irodáknak arra, hogy az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelességét ellenőrizzék – mondta a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese, Gáva Krisztián.
Jól működik a választási iroda technikai-informatikai rendszere? Márciusban országos próbát tartottak, de kétszer is lelassult a rendszer, ami nem tűnik túl jó előjelnek május 26-ra.
Márciusban a kommunikációs rendszer első próbája volt. Ez a választási irodák közötti kapcsolattartást biztosítja, és semmi köze a választási adatokat kezelő informatikai rendszerhez, a Nemzeti Választási Rendszerhez (NVR). Valóban volt probléma, de azóta több próbát tartottunk és most rendben működik.

Hány ilyen teszt volt?
Folyamatosan teszteltük, és a választásig további informatikai és igazgatási próbák is lesznek, utóbbinak az a lényege, hogy az apparátust felkészítsük a „D-napra”, hogy akkor minden flottul menjen. A Nemzeti Választási Rendszernek több eleme is van. Ezen futnak például a névjegyzékek, folyamatosan nyomon lehet követni, ha valaki elköltözik, nevet vált, vagy betölti a 18. életévét és választójoga lesz. A másik fontos része a rendszernek a szavazatösszesítés, vagyis az, amelyiken rögzíteni lehet az eredményeket és ezek alapján kiszámítjuk a végső választási eredményt. Ezt később teszteljük, nagyjából két héttel a választás előtt.

Újra előfordulhat az, ami tavaly tavasszal, amikor összeomlott a hivatalos honlap, annak ellenére, hogy előtte komoly tesztelést végeztek azon is?
Nem omlott össze, csak háromnegyed óráig nem volt elérhető, amíg átálltunk a tartalékportálra. Vagyis nem az NVR-rel volt gond, hiszen sem a névjegyzéki nyilvántartás, sem az eredményösszesítés, sőt, semmilyen más nyilvántartás nem állt le.

Csak éppen a hivatalos oldal vált elérhetetlenné, ahonnan mindenki tájékozódni akart. Valóban, a honlap lassult le a túlzott terhelés miatt, hiszen a szavazás reggelén nagyon sokan akarták megnézni például azt, hogy hova kell menniük szavazni.

Erre nem készültek?
Olyan jelentős terhelésről volt szó, ami lassította az oldal működését, és a választópolgár ebből 9 órakor azt látta, hogy a honlap összeomlott. A vizsgálat megállapította, hogy erőforrás-hiány okozta a bajt. Ezt az NVI megoldotta, bővítettük a rendszert, az ehhez szükséges eszközöket tavaly beszereztük.

Mikor közölnek majd választási eredményeket május 26-án? Az adatokat addig nem lehet nyilvánosságra hozni, amíg az utolsó szavazóhelyiség be nem zárt Európában. Ez Olaszországban 23 órakor lesz. Tehát akkor fogjuk tudni az első adatokat közzétenni, viszont akkor már nagyjából 90 százalék körüli feldolgozottságnál.

Létezik valamilyen megoldás arra a helyzetre, ami tavaly történt, amikor is az eredményeket az állami tévé közölni kezdte este 7 után, pedig az NVI adatai még meg sem jelentek? Miért hagyják, hogy bárki beelőzze a hivatalos számokat?
Az a feladatunk, hogy amint megvannak a jegyzőkönyvek, az adatok minél hamarabb bekerüljenek a Nemzeti Választási Rendszerbe és onnan a honlapra. De a választási hálózati rendszer csak a települési szintig épült ki, tehát egy adott szavazókörből, mondjuk egy iskolai tanteremből a jegyzőkönyvvezető nem tudja közvetlenül feltölteni az adatokat. Ilyenkor fel kell hívnia a helyi választási irodát és be kell diktálni az eredményeket. Az viszont könnyen előfordulhat, hogy a szavazókörben ülő pártdelegált már akkor leadja az információt a saját pártjának, amikor még nincs eredmény de ő már látja, hogy mondjuk az első három pártnak megvan a szavazatszáma.

Akkor semmi sem gátolja az adatok idő előtti kikerülését, miközben 23 óráig kellene várni?
Nem lehet kivédeni, hogy a pártdelegáltaktól kapott adatok alapján a pártok és a sajtó is értesüljön arról, milyen eredmények születtek. Tehát adatszivárgás abszolút lehetséges. Sem a magyar, sem az uniós jogszabály nem tartalmaz tilalmat, csak a választási szervek számára mondja ki a hallgatási kötelezettséget. Ráadásul az exit pollokat 7 óra után közzé lehet tenni, abból is képet lehet kapni a választási eredményekről. Ezek nem hivatalos adatok, és ne is jöjjön senki a választás estéjén az NVI-hez azzal, hogy úgy tudjuk, ennyi vagy annyi mandátuma van egy pártnak. Ezt mi nem kommentálhatjuk 23 óráig.

A korábbi választásokon a határon túli szavazóknál előfordult, hogy halottak nevei is voltak a névjegyzékben, mivel ott – a magyarországitól eltérően – nincs automatikus frissülés; aki egyszer regisztrál, az 10 évig a jegyzékben marad és szavazhat. Most is lesznek olyanok, akik úgy kapnak szavazási csomagot, hogy már nem élnek?
Azok esetében, akik nem Magyarországon laknak, és az adataikat egyszer bejelentették, minden változás az adott személy vagy hozzátartozója bejelentéséhez kötött. Mi nem látunk bele mondjuk a román, a szlovák vagy a szerb lakcímjegyzékbe, ezért kizárólag személyes bejelentés alapján tudnak adatokat rögzíteni a magyar hatóságok. A már regisztrált külhoniaknak leveleket küldtünk, amiben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy szerepelnek a névjegyzékben és ha valamilyen adat változott, azt jelentsék be. Ennyit tudunk tenni, de információnk egyébként nincs arról, hogy akár halott emberek is vannak a névjegyzékben. A levélszavazat kitöltéséhez ugyanakkor olyan személyes adatokat kell tudni, amelyeket csak az adott választópolgár ismerhet. Aki mégis más helyett szavaz, bűncselekményt követ el.

Javában tart az ajánlások gyűjtése, és a korábbi tapasztalatok alapján jó esély van arra, hogy ismét lesznek visszaélések, azaz a pártok egymásról másolják majd az adatokat és az aláírásokat. Van eszközük arra, hogy meggátolják ezt?
Az ajánlóíveket az NVI adja ki, ezeken biztonsági elemek vannak, vonalkód, vízjel, és szigorúan el kell számolni minden lappal. Amelyik párt nem hozza vissza határidőben, ívenként ezer forint bírságot fizet.

A visszaélést ez nem befolyásolja, biztonsági papírra ugyanúgy lehet ajánlást másolni, mint kockás füzetbe… A választási irodák ellenőrzik a leadott adatokat és összevetik a névjegyzékkel, hogy valóban olyan ajánlott, aki szerepel a névjegyzékben és van választójoga.

A másolást ezzel sem tudják kiszűrni, mivel egy ember több listát is ajánlhat.
A választási irodák annyit tudnak megnézni, hogy az íven szerepel-e aláírás és nem nyilvánvalóan másé, azaz például Nagy István neve mellett nem egy tisztán kiolvasható Kis József van. De ha az aláírás nem kiolvasható, a választási irodák nem tudják vizsgálni az aláírás hitelességét. Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul a törvényi szabályozás alapján a névjegyzéknek nem része az aláíráskép. Vagyis nincs felhatalmazás arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék. Amikor kétség van, akkor a választási irodák feljelentést tesznek a rendőrségnél, ennyit tudunk megtenni.

Legutóbb épp a rendőrség jutott arra, hogy bár történt visszaélés, az elkövető kilétét nem tudták megállapítani. Lényegében az nem másol, aki nem akar?
Ha nincsen kép- vagy hangfelvétel, esetleg tanúvallomások, a visszaélés nagyon nehezen bizonyítható. Az ugyanakkor, hogy valamelyik jelölt támogatására vonatkozó íveken hamisítottak aláírásokat, még nem jelenti azt, hogy az a jelölt tudott róla vagy ő adott utasítást erre.

A külképviseleteken leadott szavazatokat hazahozzák vagy kint számolják meg és csak az adatok érkeznek?
Hazahozza az urnát a jegyzőkönyvvezető. Beül az autóba vagy felül a repülőre. Ha nagy doboz van, akkor a repülőn külön helyet kell venni a szavazóurnának, ha kicsi a doboz, akkor ölbe lehet venni, de csomagként nem adható fel. A magyar választási és szavazatösszesítési rendszer papíralapú. Ezek kétségkívül nehézségek, de a másik oldalon ott vannak az előnyök: a választási eredményt nem lehet meghekkelni anélkül, hogy a szavazólapokhoz valaki hozzányúlna. Még ha a teljes informatikai szavazatösszesítő rendszer tönkre is menne, papíron mindenhol megvannak a jegyzőkönyvek és a szavazólapok, amelyeket meg kell őrizni 90 napig. Az eredményt papíralapon bármikor újra ki lehet számítani. Össze kell adni a számokat kockás papíron, legfeljebb nem lesz olyan gyorsan eredmény.

A szavazatszámláló bizottságokba jelentkezők ugyanannyi pénzt kapnak, mint eddig?
Csak a választott tagok kapnak pénzt, a pártdelegáltak nem. Az összeg most bruttó 35 ezer forint. 

Névjegy

Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökhelyettese. Korábban az Országgyűlés Hivatalában dolgozott, 2010-ben pedig közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár lett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. 2014. októbere óta az NVI általános elnökhelyettese.

Frissítve: 2019.04.15 06:00

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12

Néhol eső és szél rondíthat a meleg húsvéti időjárásba

Publikálás dátuma
2019.04.20 15:38
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 24 fok között várható vasárnap.
Vasárnap az ország nyugati részén túlnyomóan napos időre készülhetünk, míg elsősorban a Dunától keletre már gomolyfelhők képződnek, és főként az északkeleti, keleti tájakon néhol zápor is lehet. Általában az északnyugati, nyugati, de az Észak-Alföld tágabb környezetében az északi, északkeleti szelet kísérhetik olykor élénk lökések. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet többnyire 1 és 7 fok között valószínű, de a fagyzugos területeken gyenge fagy továbbra is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 20 és 24 fok között várható. 
Hétfőn változóan felhős égre számíthatunk, a Dunántúlon több, máshol kevesebb napsütéssel. Elsősorban a Dunától keletre alakulhat ki elszórtan zápor, zivatar. A keleti, délkeleti szél többfelé megélénkül, a Kisalföldön megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3 és 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 23 fok között alakul.