Nem vagyunk írásszakértők - a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese a csalásokról és az eredmények szivárgásáról

Publikálás dátuma
2019.04.15. 06:00

Fotó: Tóth Gergő
Kapacitása és felhatalmazása sincs a választási irodáknak arra, hogy az ajánlóíveken szereplő aláírások hitelességét ellenőrizzék – mondta a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese, Gáva Krisztián.
Jól működik a választási iroda technikai-informatikai rendszere? Márciusban országos próbát tartottak, de kétszer is lelassult a rendszer, ami nem tűnik túl jó előjelnek május 26-ra.
Márciusban a kommunikációs rendszer első próbája volt. Ez a választási irodák közötti kapcsolattartást biztosítja, és semmi köze a választási adatokat kezelő informatikai rendszerhez, a Nemzeti Választási Rendszerhez (NVR). Valóban volt probléma, de azóta több próbát tartottunk és most rendben működik.

Hány ilyen teszt volt?
Folyamatosan teszteltük, és a választásig további informatikai és igazgatási próbák is lesznek, utóbbinak az a lényege, hogy az apparátust felkészítsük a „D-napra”, hogy akkor minden flottul menjen. A Nemzeti Választási Rendszernek több eleme is van. Ezen futnak például a névjegyzékek, folyamatosan nyomon lehet követni, ha valaki elköltözik, nevet vált, vagy betölti a 18. életévét és választójoga lesz. A másik fontos része a rendszernek a szavazatösszesítés, vagyis az, amelyiken rögzíteni lehet az eredményeket és ezek alapján kiszámítjuk a végső választási eredményt. Ezt később teszteljük, nagyjából két héttel a választás előtt.

Újra előfordulhat az, ami tavaly tavasszal, amikor összeomlott a hivatalos honlap, annak ellenére, hogy előtte komoly tesztelést végeztek azon is?
Nem omlott össze, csak háromnegyed óráig nem volt elérhető, amíg átálltunk a tartalékportálra. Vagyis nem az NVR-rel volt gond, hiszen sem a névjegyzéki nyilvántartás, sem az eredményösszesítés, sőt, semmilyen más nyilvántartás nem állt le.

Csak éppen a hivatalos oldal vált elérhetetlenné, ahonnan mindenki tájékozódni akart. Valóban, a honlap lassult le a túlzott terhelés miatt, hiszen a szavazás reggelén nagyon sokan akarták megnézni például azt, hogy hova kell menniük szavazni.

Erre nem készültek?
Olyan jelentős terhelésről volt szó, ami lassította az oldal működését, és a választópolgár ebből 9 órakor azt látta, hogy a honlap összeomlott. A vizsgálat megállapította, hogy erőforrás-hiány okozta a bajt. Ezt az NVI megoldotta, bővítettük a rendszert, az ehhez szükséges eszközöket tavaly beszereztük.

Mikor közölnek majd választási eredményeket május 26-án? Az adatokat addig nem lehet nyilvánosságra hozni, amíg az utolsó szavazóhelyiség be nem zárt Európában. Ez Olaszországban 23 órakor lesz. Tehát akkor fogjuk tudni az első adatokat közzétenni, viszont akkor már nagyjából 90 százalék körüli feldolgozottságnál.

Létezik valamilyen megoldás arra a helyzetre, ami tavaly történt, amikor is az eredményeket az állami tévé közölni kezdte este 7 után, pedig az NVI adatai még meg sem jelentek? Miért hagyják, hogy bárki beelőzze a hivatalos számokat?
Az a feladatunk, hogy amint megvannak a jegyzőkönyvek, az adatok minél hamarabb bekerüljenek a Nemzeti Választási Rendszerbe és onnan a honlapra. De a választási hálózati rendszer csak a települési szintig épült ki, tehát egy adott szavazókörből, mondjuk egy iskolai tanteremből a jegyzőkönyvvezető nem tudja közvetlenül feltölteni az adatokat. Ilyenkor fel kell hívnia a helyi választási irodát és be kell diktálni az eredményeket. Az viszont könnyen előfordulhat, hogy a szavazókörben ülő pártdelegált már akkor leadja az információt a saját pártjának, amikor még nincs eredmény de ő már látja, hogy mondjuk az első három pártnak megvan a szavazatszáma.

Akkor semmi sem gátolja az adatok idő előtti kikerülését, miközben 23 óráig kellene várni?
Nem lehet kivédeni, hogy a pártdelegáltaktól kapott adatok alapján a pártok és a sajtó is értesüljön arról, milyen eredmények születtek. Tehát adatszivárgás abszolút lehetséges. Sem a magyar, sem az uniós jogszabály nem tartalmaz tilalmat, csak a választási szervek számára mondja ki a hallgatási kötelezettséget. Ráadásul az exit pollokat 7 óra után közzé lehet tenni, abból is képet lehet kapni a választási eredményekről. Ezek nem hivatalos adatok, és ne is jöjjön senki a választás estéjén az NVI-hez azzal, hogy úgy tudjuk, ennyi vagy annyi mandátuma van egy pártnak. Ezt mi nem kommentálhatjuk 23 óráig.

A korábbi választásokon a határon túli szavazóknál előfordult, hogy halottak nevei is voltak a névjegyzékben, mivel ott – a magyarországitól eltérően – nincs automatikus frissülés; aki egyszer regisztrál, az 10 évig a jegyzékben marad és szavazhat. Most is lesznek olyanok, akik úgy kapnak szavazási csomagot, hogy már nem élnek?
Azok esetében, akik nem Magyarországon laknak, és az adataikat egyszer bejelentették, minden változás az adott személy vagy hozzátartozója bejelentéséhez kötött. Mi nem látunk bele mondjuk a román, a szlovák vagy a szerb lakcímjegyzékbe, ezért kizárólag személyes bejelentés alapján tudnak adatokat rögzíteni a magyar hatóságok. A már regisztrált külhoniaknak leveleket küldtünk, amiben felhívtuk a figyelmüket arra, hogy szerepelnek a névjegyzékben és ha valamilyen adat változott, azt jelentsék be. Ennyit tudunk tenni, de információnk egyébként nincs arról, hogy akár halott emberek is vannak a névjegyzékben. A levélszavazat kitöltéséhez ugyanakkor olyan személyes adatokat kell tudni, amelyeket csak az adott választópolgár ismerhet. Aki mégis más helyett szavaz, bűncselekményt követ el.

Javában tart az ajánlások gyűjtése, és a korábbi tapasztalatok alapján jó esély van arra, hogy ismét lesznek visszaélések, azaz a pártok egymásról másolják majd az adatokat és az aláírásokat. Van eszközük arra, hogy meggátolják ezt?
Az ajánlóíveket az NVI adja ki, ezeken biztonsági elemek vannak, vonalkód, vízjel, és szigorúan el kell számolni minden lappal. Amelyik párt nem hozza vissza határidőben, ívenként ezer forint bírságot fizet.

A visszaélést ez nem befolyásolja, biztonsági papírra ugyanúgy lehet ajánlást másolni, mint kockás füzetbe… A választási irodák ellenőrzik a leadott adatokat és összevetik a névjegyzékkel, hogy valóban olyan ajánlott, aki szerepel a névjegyzékben és van választójoga.

A másolást ezzel sem tudják kiszűrni, mivel egy ember több listát is ajánlhat.
A választási irodák annyit tudnak megnézni, hogy az íven szerepel-e aláírás és nem nyilvánvalóan másé, azaz például Nagy István neve mellett nem egy tisztán kiolvasható Kis József van. De ha az aláírás nem kiolvasható, a választási irodák nem tudják vizsgálni az aláírás hitelességét. Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul a törvényi szabályozás alapján a névjegyzéknek nem része az aláíráskép. Vagyis nincs felhatalmazás arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék. Amikor kétség van, akkor a választási irodák feljelentést tesznek a rendőrségnél, ennyit tudunk megtenni.

Legutóbb épp a rendőrség jutott arra, hogy bár történt visszaélés, az elkövető kilétét nem tudták megállapítani. Lényegében az nem másol, aki nem akar?
Ha nincsen kép- vagy hangfelvétel, esetleg tanúvallomások, a visszaélés nagyon nehezen bizonyítható. Az ugyanakkor, hogy valamelyik jelölt támogatására vonatkozó íveken hamisítottak aláírásokat, még nem jelenti azt, hogy az a jelölt tudott róla vagy ő adott utasítást erre.

A külképviseleteken leadott szavazatokat hazahozzák vagy kint számolják meg és csak az adatok érkeznek?
Hazahozza az urnát a jegyzőkönyvvezető. Beül az autóba vagy felül a repülőre. Ha nagy doboz van, akkor a repülőn külön helyet kell venni a szavazóurnának, ha kicsi a doboz, akkor ölbe lehet venni, de csomagként nem adható fel. A magyar választási és szavazatösszesítési rendszer papíralapú. Ezek kétségkívül nehézségek, de a másik oldalon ott vannak az előnyök: a választási eredményt nem lehet meghekkelni anélkül, hogy a szavazólapokhoz valaki hozzányúlna. Még ha a teljes informatikai szavazatösszesítő rendszer tönkre is menne, papíron mindenhol megvannak a jegyzőkönyvek és a szavazólapok, amelyeket meg kell őrizni 90 napig. Az eredményt papíralapon bármikor újra ki lehet számítani. Össze kell adni a számokat kockás papíron, legfeljebb nem lesz olyan gyorsan eredmény.

A szavazatszámláló bizottságokba jelentkezők ugyanannyi pénzt kapnak, mint eddig?
Csak a választott tagok kapnak pénzt, a pártdelegáltak nem. Az összeg most bruttó 35 ezer forint. 

Névjegy

Gáva Krisztián, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökhelyettese. Korábban az Országgyűlés Hivatalában dolgozott, 2010-ben pedig közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár lett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. 2014. októbere óta az NVI általános elnökhelyettese.

Szerző

Káoszt okozott a sziklamászó közösségben a százmilliós kormányzati beruházás terve

Publikálás dátuma
2019.04.14. 21:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A program lebonyolítójának felkérték a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget (MHSSZ). Bár elvállalták, a tagságot megosztotta a kérdés.
Az állam a stadionépítések mellett váratlanul pénz tolna a természeti sportokba is: 300 millió forintot költenének arra, hogy via ferrata utakat építsenek Magyarország szikláira. Mivel egyeztetés nélkül, felülről találták ki, mire van szüksége a természetjárásnak, a terv egyből viharokat kavart – írja az Index. A portál felidézi: a via ferrata, vagy ahogy magyarra fordították, a vasalt utak a természetjárás egyik extrém formája, a turisták ösvények helyett a sziklafalakra fúrt létrákon és drótköteleken közlekednek. Néhány éve egy testvérpár, Kovács Tamásék építettek Magyarországon tíz utat. A cikk szerint ők mutatták meg a via ferratákat Révész Máriusznak, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosnak, az ötlet pedig megtetszett neki, és elérte, hogy a kormány 300 millió forintot adjon további pályák építésére. A program lebonyolítójának felkérték a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget (MHSSZ).
Révész Máriusz a portálnak hangsúlyozta: nem szeretnék, ha a pályázatot egyetlen, és az építésben érdekelt fél (azaz a Kovács-testvérpár) kezelné, ezért keresték meg a hegymászó szövetséget.
„Az MHSSZ javaslatokat tesz majd, hogy hova építenének via ferratákat, és a miniszterelnöki kabinetiroda köt majd szerződést a nyertesekkel”

– jelentette ki.

Bár a hegymászó szövetség elvállalta a felkérést, a tagságot megosztotta a kérdés. A portál szerint egy közgyűlésen elhangzott: miközben a szövetség nehezen tud fellépni eredeti funkciójában, a szikla- és hegymászás fejlesztéséért, támogatásáért, beáll egy, a feladatától idegen terv mögé. Többen sérelmezték, hogy a kormány úgy kezd támogatni egy szűkebb réteget érintő, és nem a magyar domborzati viszonyokra kitalált kalandsportot, hogy közben évtizedeken át nem hogy nem segítette a hegy- és sziklamászás tradicionális formáit, de aktívan akadályozta azokat. Kritikaként hangzott el az is, hogy évtizedek érdektelensége után az állam miért a kevésbé beágyazott, de néhány vállalkozó által favorizált profitcentrikus tevékenységet kezdi támogatni. Az Index azt is kiemeli, hogy tanulmányok bizonyítják: a via ferrata jóval károsabb az élővilágra, mint a sziklamászás hagyományos formái.
Megkeresték az MHSSZ vezetőségét, hogy megtudják, miért vállalták el a felkérést, ha ennyien tiltakoznak, és ha a tevékenység valójában nem is vág a profiljukba. Hivatalosan csak a projekt lebonyolításáról kaptak információkat, azonban egy, a helyzetet ismerő tag az Indexnek azt mondta: félnek, hogy ha a szövetség nem áll bele, nélkülük „szabad rablás” lesz.
„Ha nem mi bonyolítjuk le, akkor jön valaki, akit egyáltalán nem érdekel, hogy mi lesz azokkal a sziklákkal, amit sziklamászók használnak”

– fogalmazott.

A portál szerint a szervezés alatt derült ki, hogy a szövetségtől függetlenül néhányan már megkezdték a szervezést, hogy via ferrata-utat építsenek a Gellért-hegyre. A terv élvezi a kormány támogatását – ismerte el Révész Máriusz, megemlítve, hogy anyagilag legfeljebb 30 százalékban állnák a Gellért-hegyi pálya kiépítését.
Az MHSSZ vezetője, Kandrács Ildikó azt mondta: az általuk írt tervben szerepel majd, hogy jelenlegi sziklamászó helyeken nem épülhetnek vasalt utak. Ám vannak olyan helyszínek, amelyek csupán azért nem sziklamászó helyek, mert azt a természetvédelem tiltotta, most pedig megnyithatják a via ferratának – mutatott rá Urbanics Áron, az egyik ismert hazai sziklamászó, számos hazai sziklaút megmászója.
„A bükki Bélkövön eddig tiltották a mászást, de most arról hallani, hogy oda via ferratát terveznek”

– jelentette ki.

Kovács Tamás, a hazai vasalt utak eddigi építője szerint az aggodalom alaptalan, mert a via ferraták építéséből a sport is profitálhat. Azt mondta:
„Nekünk is elsődlegesen fontos a sziklamászás, csak olyan sziklát építenénk ki, ami nem alkalmas a mászásra. Amúgy Ausztriában is vannak helyek, ahol egy falon van vasalt út és sziklamászás. Ha teszünk is utat sziklamászóhely közelébe, azt úgy építjük, hogy a tevékenységek ne zavarják egymást."

Kovács úgy vélte, hogy tevékenységük pozitív hatással is van a sportra, mivel a Cuha patak völgyében 2015-ben 110 sziklamászóutat építettek és ugyanannyit újítottak fel a via ferráták építésével közös projektben.
Szerző

Új választás, régi adatszivárgás - exkluzív interjú

Publikálás dátuma
2019.04.14. 20:56
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő
A kormány nem siet változtatni a neki kedvező rendszerhibákon, idén is működnek például az ajánlási trükkök.
"Nem vagyunk írásszakértők. Három nap alatt senkinek nincs se kapacitása, se tudása arra, hogy a szignók hitelességét megvizsgálja. Ráadásul felhatalmazás sincs arra, hogy az aláírások valódiságát a választási irodák ellenőrizzék.” – mondta a lapunknak adott interjúban Gáva Krisztián. (A Nemzeti Választási Iroda /NVI/ elnökhelyettesével készült beszélgetést hétfői számunkban olvashatják.) Vagyis a kormány nem tett semmit, a május 26-ai európai parlamenti választásra készülő kis- és kamupártok most is épp olyan könnyen kijátszhatják a rendszert, mint tavaly, hamisított ajánlásokkal minimális a lebukás kockázata.  Noha a tavalyi kiskapuk megmaradtak, az NVI elnökhelyettese abban biztos, hogy a 2018-as technikai malőrök nem ismétlődnek meg. Igaz, a tavalyi blamázsra már egészen másként emlékszik. ”Nem omlott össze az rendszer, csak háromnegyed óráig nem volt elérhető” – magyarázta Gáva Krisztián azt az időszakot, amikor a hivatalos választási oldal beszakadt. Ha a rendszer nem omlik össze május 26-án, akkor a hivatalos adatokat csak este 23 órakor tesz közzé az NVI az európai szabályozás alapján. Igaz, Gáva Krisztián szerint továbbra sem tehetnek semmit az „adatszivárgás”, vagyis az ellen, hogy a szavazóköri pártdelegáltak „jelentsenek”. Mivel alighanem a Fidesznek lesz a legtöbb delegáltja, nem kizárt, hogy 2018-hoz hasonlóan újra a kormányzati szócsővé silányított köztévé hozza majd nyilvánosságra az eredményt az erre fenntartott állami apparátus helyett. 
Szerző
Témák
EP-választás
Frissítve: 2019.04.15. 06:13