Ausztria nem tűri tovább a névtelenséget: aki az interneten publikál, azt beazonosítják

Publikálás dátuma
2019.04.15. 08:30
Képünk illusztráció
Fotó: HERBERT P. OCZERET / AFP
Egész pontosan annak kell felfednie kilétét, aki olyan szájton publikál, aminek több mint 50 ezer rendszeres olvasója van - az alapvető cél a gyűlöletbeszéd elleni fellépés.
„Az internet nem maradhat törvényen kívül, a való világot is szabályok védik!” – jelentette ki Gernot Blümel osztrák kancellária miniszter, amikor meghirdette a virtuális hálózat agressziója elleni harcot Ausztriában. A bécsi kormány szembe kíván szállni a gyűlölködő bejegyzésekkel, halálos fenyegetésekkel, hazugságok terjesztésével és a mobbinggal, azaz egyes személyek célirányos üldözésével. A törvénytervezet elkészült, szakértőkhöz küldték, a parlament ősszel tűzi napirendre, s a tervek szerint jövő januárban már be is vezetik. A hatóságok az internetes bejegyzések névtelenségét kifogásolják, arra számítva, hogy ha a beíró azonosítható, akkor sokkal inkább megfontolja, hogy milyen véleményeknek és milyen stílusban ad hangot, mint most. Az évente a névtelen levelezők lapján hirdetésből évi 3 millió eurót kasszírozó liberális Der Standard napilapján nemrégiben a következő bejegyzés jelent meg az aktuális egészségügyi miniszter ellen: „Te kövér, alkalmatlan disznó! Ha fenyegetni mered a gyerekemet, akkor élve megnyúzlak, mielőtt egy baltával ezer darabra váglak.” Az online platformoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a náluk megjelenő írások szerzői azonosíthatók legyenek. A szabály minden olyan platformra vonatkozik, amelynek legalább 100 ezer használója van, legalább 500 ezer eurós forgalmat csinál évente. De a szigorítás azokra a fórumokra is áll, amelyek évente legalább 50 ezer euró sajtótámogatást kapnak az osztrák államtól. A Facebookra, a Twitterre és egyéb mamut társaikra magától értetődően érvényes az „igazoltatás”, de az osztrák napilapokra, nagy példányszámú sajtótermékekre is. Az 50 ezer reagáló ügyfélnél kevesebbel rendelkező platformok – ilyen például a szélsőjobboldali, erősen heccelő unzensuriert.at nevű, a szabadságpárt közelében tartózkodó honlap – egyelőre megőrizhetik inkognitójukat. A javaslat szerint azért, mert főleg startup vállalkozásokról van szó, amelyek még fejlődésük kezdetén állnak, Blümel szerint nem volna helyes „macerálni” őket. 
Bécs a kemény büntetések híve, ha a honlapok működtetőit mulasztáson kapják, akár 500 ezer euróval is sújthatják őket. A külföldről dolgozó oldalak számára előírják, hogy nevezzenek meg Ausztriában egy jogi képviselőt, akivel adott esetben tárgyalásba léphetnek a céggel, s akin keresztül adatokat kérhetnek. Németországban, ahol két éve már működik az internetlevelezés szabályozása, a jogi képviselőknek 48 órán belül szolgáltatniuk kell a bekért információt. Az online platformok feladata lesz, hogy ügyfeleiket számon tartsák, azonosítsák őket. Ez magyarul azt jelenti, hogy a levelezőknek regisztrálniuk kell, azaz megadni nevüket, címüket, bece- és álnevüket. Azt is megtehetik, hogy személyazonosságukat igazoló fotót küldenek a vitaoldal működtetőinek, akik pedig egy kódszámmal látják el őket. Az oldaltulajdonosok felelőssége, hogy a megadott adatok valódiak legyenek. Az ő feladatuk, hogy azokat a személyeket, akik egy éve nem írtak semmit, töröljék a fórumról. A beíróknak pedig joga van arra, hogy bármikor kiszállhassanak, adataikat, addigi leírt álláspontjukat megszüntessék. Nem lesz továbbra sem kötelező az igazi név használata, maradhat a rejtőzés – Ferenc József neve mögé például sokan bújnak -, de a hatóságok kérésére, azaz büntetendő esetekben az igazi neveknek is elő kell kerülniük. A miniszter magyarázata szerint a rendszer ugyanúgy fog működni, mint a gépkocsik rendszámának a leolvasása. Azaz csak ha a hatóságnak valamiért feltámad a figyelme a rendszám, azaz a levelező iránt, akkor kerül sor azonosításra. Ellenzéki körök, adatvédők fenntartásaikat hangoztatják, cenzúrát emlegetnek. Negatív példákat is felhoznak, Dél-Koreában hasonló szabályozást vezettek be, ami egyáltalán nem csökkentette az acsarkodások számát. Csak arra volt jó, hogy hackerek könnyűszerrel jutottak érvényes címekhez, közzétettek adatokat vagy hevesebben támadtak. Eddig már a világ 30 országában működik azonosítási rendszer, a szakértők szerint egész térségek, például európai szintű együttműködésre lenne szükség a komoly sikerhez.
Témák
Ausztria
Frissítve: 2019.04.15. 09:35

Hóviharok és tornádók tombolnak az Egyesült Államokban

Publikálás dátuma
2019.04.15. 07:14
Illusztráció
Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
Texasban, Louisianában és Mississippiben a hét végén tizenegy tornádó söpört végig, a tavaszi hétvége legkevesebb hét halálos áldozatot követelt.
Ítéletidő pusztított vasárnap az Egyesült Államok középnyugati és déli tagállamaiban, halálos áldozatokat követelő hóviharok és tornádók tomboltak. A meteorológusok által életveszélyesnek minősített viharzóna a középnyugati államok mellett a keleti partot is sújtja.
Az erős széllökésekhez sok helyütt nem sűrű hóesés, hanem özönvízszerű esőzés járul. A viharok, illetve a velük összefüggő balesetek a hétvégén legkevesebb hét halálos áldozatot követeltek.

Texasban, Louisianában és Mississippiben a hét végén tizenegy tornádó söpört végig, ebben a három déli államban a megszokottnál is erősebb viharzóna mozog, több mint százezren maradtak áram nélkül. A Mississippi állambeli Hamilton városban alig maradt épségben épület. Phil Bryant, az állam kormányzója vasárnap rendkívüli állapotot hirdetett.
A középnyugaton és a keleti parton, Kentuckyban, Észak- és Dél-Karolinában, Ohióban, Virginiában és a szövetségi fővárosban, Washingtonban tornádóriadót hirdettek hétfő délig. A georgiai Atlantától az amerikai fővároson keresztül New Yorkig esőzik. A hét végén Chicago két nemzetközi repülőterén csaknem ezer repülőjáratot töröltek, a még közlekedő járatok átlagosan negyvenperces késéssel indulnak, érkeznek.
A meteorológusok előrejelzései szerint az erős viharok keddig nem csillapulnak.

Néhány ezernyi szavazatkülönbség döntött a finnországi választásokon

Nyertek a szociáldemokraták, de az első három között kicsi a különbség.
Néhány ezernyi szavazatkülönbség döntött a finnországi választásokon, az élen az ellenzéki, baloldali finn Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett, míg szorosan a nyomában, a második helyre a nacionalista Finnek (korábbi nevükön Igazi Finnek) jutottak a szavazatok száz százalékának összeszámlálása után - közölte hétfőn a finn igazságügyi minisztérium. Az összesítés alapján a szociáldemokraták a voksok 17,7 százalékát, az euroszkeptikus Finnek a 17,5 százalékát kapták. Mindössze ötezer szavazat a különbség a két párt között. A Petteri Orpo pénzügyminiszter vezette jobbközép Nemzeti Szövetség 17 százaléknyi szavazatot gyűjtött össze. A kormányzó Centrumpárt 13,8-nyi, az ellenzéki zöldek Szövetsége pedig 11,5 százaléknyi voksot szerzett. A többi párt - összesen 19 párt indult - tíz százalék alatti eredményt ért el. Az ellenzéki Baloldali Szövetség 8,2 százalékos, a svéd ajkúakat képviselő Svéd Néppárt 4,5 százalékos, míg a távozó koalícióban résztvevő Kék Jövő nevű párt egy százalékos eredményt mutathat fel. Ez utóbbi párt az egyetlen a jelenlegi parlamenti formációk közül, amelynek nem lesz képviselője a törvényhozásban. A választások végleges eredményét kedden, április 17-én hozzák nyilvánosságra. A mostani választásokon 2468 jelölt indult 19 politikai párt képviseletében. Az előző parlamenti választásokat 2015-ben tartották. Akkor az ellenzéki Centrumpárt nyert, 49 képviselői helyet szerezve, és amely a Nemzeti Szövetséggel és az Igazi Finnekkel alkotott koalíciót. Tavalyelőtt, 2017-ben a párton belüli ellentétek miatt az Igazi Finnek ellenzékbe vonultak, míg a tőlük eltávolodott Kék Jövő bennmaradt a koalícióban.
Szerző