Néhány ezernyi szavazatkülönbség döntött a finnországi választásokon

Nyertek a szociáldemokraták, de az első három között kicsi a különbség.
Néhány ezernyi szavazatkülönbség döntött a finnországi választásokon, az élen az ellenzéki, baloldali finn Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett, míg szorosan a nyomában, a második helyre a nacionalista Finnek (korábbi nevükön Igazi Finnek) jutottak a szavazatok száz százalékának összeszámlálása után - közölte hétfőn a finn igazságügyi minisztérium. Az összesítés alapján a szociáldemokraták a voksok 17,7 százalékát, az euroszkeptikus Finnek a 17,5 százalékát kapták. Mindössze ötezer szavazat a különbség a két párt között. A Petteri Orpo pénzügyminiszter vezette jobbközép Nemzeti Szövetség 17 százaléknyi szavazatot gyűjtött össze. A kormányzó Centrumpárt 13,8-nyi, az ellenzéki zöldek Szövetsége pedig 11,5 százaléknyi voksot szerzett. A többi párt - összesen 19 párt indult - tíz százalék alatti eredményt ért el. Az ellenzéki Baloldali Szövetség 8,2 százalékos, a svéd ajkúakat képviselő Svéd Néppárt 4,5 százalékos, míg a távozó koalícióban résztvevő Kék Jövő nevű párt egy százalékos eredményt mutathat fel. Ez utóbbi párt az egyetlen a jelenlegi parlamenti formációk közül, amelynek nem lesz képviselője a törvényhozásban. A választások végleges eredményét kedden, április 17-én hozzák nyilvánosságra. A mostani választásokon 2468 jelölt indult 19 politikai párt képviseletében. Az előző parlamenti választásokat 2015-ben tartották. Akkor az ellenzéki Centrumpárt nyert, 49 képviselői helyet szerezve, és amely a Nemzeti Szövetséggel és az Igazi Finnekkel alkotott koalíciót. Tavalyelőtt, 2017-ben a párton belüli ellentétek miatt az Igazi Finnek ellenzékbe vonultak, míg a tőlük eltávolodott Kék Jövő bennmaradt a koalícióban.
Szerző

Hóviharok, tornádók tomboltak az amerikai középnyugaton és délen

Publikálás dátuma
2019.04.15. 06:23

Fotó: MARK GARLICK / SCIENCE PHOTO LIBRA / MGA / / AFP
Több halálos áldozatot követelt az ítéletidő.
Ítéletidő pusztított vasárnap az Egyesült Államok középnyugati és déli tagállamaiban, halálos áldozatokat követelő hóviharok és tornádók tomboltak. A meteorológusok által életveszélyesnek minősített viharzóna a középnyugati államok mellett a keleti partot is sújtja. Az erős széllökésekhez sok helyütt nem sűrű hóesés, hanem özönvízszerű esőzés járul. A viharok, illetve a velük összefüggő balesetek a hétvégén legkevesebb hét halálos áldozatot követeltek. Texasban, Louisianában és Mississippiben a hét végén tizenegy tornádó söpört végig, ebben a három déli államban a megszokottnál is erősebb viharzóna mozog, több mint százezren maradtak áram nélkül. A Mississippi állambeli Hamilton városban alig maradt épségben épület. Phil Bryant, az állam kormányzója vasárnap rendkívüli állapotot hirdetett.  A középnyugaton és a keleti parton, Kentuckyban, Észak- és Dél-Karolinában, Ohióban, Virginiában és a szövetségi fővárosban, Washingtonban tornádóriadót hirdettek hétfő délig. A georgiai Atlantától az amerikai fővároson keresztül New Yorkig esőzik. A hét végén Chicago két nemzetközi repülőterén csaknem ezer repülőjáratot töröltek, a még közlekedő járatok átlagosan negyvenperces késéssel indulnak, érkeznek. A meteorológusok előrejelzései szerint az erős viharok keddig nem csillapulnak.
Szerző

Szabadságolták a Brexitet - lelkileg szétestek a kormánypárti képviselők, az ellenzék előrehozott választást sürget

Publikálás dátuma
2019.04.14. 18:13

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Megviseli a brit parlamenti képviselőket az Európai Unióból való kilépés végeláthatatlan folyamata. Idegállapotuk már nem csak vicc témája a szigetországban.
Megkezdték jól megérdemelt, közel kéthetes húsvéti szabadságukat a westminsteri parlamenti képviselők, természetesen anélkül, hogy elfogadták volna a háromszor leszavazott brüsszeli kilépési megállapodást. Ha a honatyák vakációjával kapcsolatban sok szarkasztikus megjegyzés hangzik is el a médiában és az egyszerű emberek körében, idegállapotukat a Mind (elme) elnevezésű, mentálhigiéniai problémákra szakosodott jótékonysági intézmény most közzétett jelentése szerint komolyan kell venni. A széles körben, többek között a Sky News hírcsatornán és a PoliticsHome portálon közzétett információ szerint az alapítvány hasznos tanácsokkal látta el mind a 650 alsóházi képviselőt és azok munkatársait is, miután többen elpanaszolták, mennyire megviseli őket a Brexit-folyamat. Andrew Percy, az észak-angliai Brigg és Goole parlamenti delegáltja elárulta: nemrégiben bebújt egy szekrénybe, hogy néhány percnyi nyugta legyen a zűrzavartól. A Mind parlamenti összekötője, Louise Rubin “aggasztónak” nevezte a túlterhelt képviselők helyzetét. Sokan az alkoholhoz fordulnak, miután úgy érzik, a rájuk nehezedő nyomás miatt elvesztik a kontrollt az életük felett. A jótékonysági intézmény emlékeztet: a “politikusok is emberek és elengedhetetlen, hogy hozzájussanak a megfelelő mentális segítséghez”. Ha valakire, Theresa May-re igazán ráfér a szabadság, különösen felnőtt korban diagnosztizált diabétesze függvényében, noha a kilépést október 31-ig felfüggesztett Európai Tanács-csúcs záróakkordjaként a grémium elnöke, Donald Tusk valósággal könyörgött, hogy a szigetország “ne vesztegesse el” az ölébe hullott időt. A kormányfő a csütörtöki zárórakor kérte a képviselőket, “gondolkozzanak el a Brexittel kapcsolatos döntéseken, hogy amikor április 23-án visszatérnek az ülésterembe, gyorsan tudjanak lépni”. Downing Street-i bejelentés híján csak találgatni lehet Theresa May kikapcsolódásáról, ami rendszerint férjével, Philippel megtett gyalogtúrákból áll. 2017 tavaszán tett kirándulásaik során született meg May asszony végzetes döntése az előrehozott parlamenti választásról, melynek eredményeként a Konzervatív Párt elvesztette parlamenti többségét. Azóta a kormány az észak-ír Demokratikus Unionista Párt támogatására szorul a parlamentben. A koronahű erők költségvetési ügyekben valóban May mellett állnak, de a brüsszeli egyezményt az ellentmondásos “backstop” miatt következetesen elutasítják. A Brexit-zsákutcából kivezető egyik lehetséges út egy újabb rendkívüli általános választás kiírása lenne, amit a Munkáspárt is sürget. A legfrissebb Sunday Telegraph-ban napvilágot látott közvélemény-kutatás azonban gyorsan elveheti a kormányfő kedvét egy újabb kamikaze akciótól. Az Electoral Calculus intézet közvélemény-kutatása szerint a Konzervatív Párt 59 képviselői helyet vesztene, így a Munkáspárt lenne az alsóház legnagyobb pártja 34 új képviselői hellyel. Szakértők szerint a toryk népszerűségének összeomlása mögött a választók csalódottságát kell keresni, amiért az Egyesült Királyság március 29-én nem hagyta el az Európai Uniót. A kormánnyal szembeni népharag egyben azt is jelenti, hogy az egykori “Leave”-szavazók, a kilépés támogatói közül sokan a UKIP Függetlenségi Párthoz, illetve az annak korábbi vezetője, Nigel Farage által újonnan alapított Brexit Párthoz állnak át. Az Electoral Calculust létrehozó Martin Baxter a Telegraphnak nyilatkozva elmondta: Theresa May “most fedezi fel, miért írta ki David Cameron valójában a népszavazást. Nem a saját euroszkeptikus képviselőit akarta megengesztelni, hanem ezzel akarta elkerülni, hogy a konzervatívok támogatói Brexit-párti alakulatokra adják le voksukat. “Ez a folyamat most újrakezdődött és a szavazók meg fogják büntetni a konzervatívokat”. Mindeközben a Donald Tusk figyelmeztetését komolyan vevő politikai vezetők folytatják a Brexit megmentése érdekében folyó konzultációkat a Konzervatív Párt és a Munkáspárt között. David Lidington, a Kabinetiroda vezetője, Theresa May de facto helyettese Andrew Marr vasárnapi, a BBC-n sugárzott politikai magazinműsorában elmondta, múlt héten “korrekt hivatalos találkozója” volt John McDonnell-lel, az árnyék-kormány pénzügyminiszterével és megállapodtak a következő megbeszélések témáiban. Ezek közé tartoznak a környezetvédelem, a munkavállalói jogok és a nemzetbiztonság szempontjai. Lidington nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, mi a határideje a tárgyalásoknak, “mikor mondják ki, hogy azok kudarcot vallottak”. A felek egyelőre “tesztelik egymást, hogy megállapítsák, meg tudják- e találni a közös nevezőt, elérhető- e egy kompromisszum”?  

Halálos ítélet lehet

Különösen aggasztó képet festett a Konzervatív Párt állapotáról annak egyik korábbi frontembere, Iain Duncan Smith. Az euroszkeptikus politikus “a Brexit késleltetését a párt halálos ítéletének” nevezte. Megítélése szerint az “igazi” Brexit-nap nem október 31-e lesz, hanem az a nap, amikor az európai parlamenti választási irodákat felállítják. A honatya tudomása szerint több tucat pártszervezet jelezte levélben, nem hajlandó korteskedni az EP-kampányban. Ugyanezt a tervet dédelgeti Boris Johnson, annak ellenére, hogy édesapja, a 78 éves Stanley megcélozta az EP-tagságot. A volt külügyminiszter, a miniszterelnöki tisztség fő várományosa “abszurdnak” tekinti az Egyesült Királyság részvételét a választáson.

Témák
Brexit