Szijjártó most a svéd miniszterelnököt leplezte le és oktatta ki

Publikálás dátuma
2019.04.15 12:22

Fotó: MTI/KKM/ Burger Zsolt
Stefan Löfven csökkentené a Magyarországnak jutó EU-támogatásokat.
A svéd miniszterelnök közismerten bevándorláspárti politikus, aki Magyarországra is rá akarja kényszeríteni az illegális bevándorlókat, és meg akarja büntetni a magyarokat, mert nemet mondtak a kötelező betelepítési kvótára - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek Magyarország migrációs politikáját elmarasztaló nyilatkozatára reagálva. A Dagens Nyheter című svéd balliberális országos napilap internetes felületén Stefan Löfven svéd miniszterelnök nyilatkozatában azt mondta: ha valaki nem kész arra, hogy felelősséget vállaljon, akkor annak ára kell, hogy legyen. "Ekkor nem lehet az EU támogatásaiból ugyanolyan módon részesedni, mint ma. Magyarország az egyik olyan tagállam, amely a legtöbbet kapja. És nem tartható, hogy az a tagállam, amely a legtöbb forrásban részesül az EU-tól, azt mondja, hogy nem, mi nem vállalunk felelősséget a migráció tekintetében." Szijjártó Péter a nyilatkozattal kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország valódi felelősséget vállal az illegális bevándorlással kapcsolatban, hiszen a magyar kerítések védik Európa nyugati és északi részét is. Az uniós források pedig nem könyöradományok, hanem az uniós megállapodások alapján járnak Magyarországnak, amiért megnyitottuk a piacainkat a nyugat-európai vállalatok előtt, amelyek jelentős profitra tesznek szert Magyarországon - fűzte hozzá.
Szerző

A "szellemi honvédők" Európát is megvédenék - nemzetközi szervezetet indított a CÖF-CÖKA

Publikálás dátuma
2019.04.25 09:55
CÖF-CÖKA Békemenet 2018 március 15-én
Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Az erről szóló sajtótájékoztatón azzal büszkélkedett a civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár: a civil szervezetek "élnek és virulnak" Magyarországon.
Tizenöt ország szervezeteinek képviselői, illetve "szellemi honvédők" létrehozták az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanácskozást (EuCET) csütörtökön Budapesten, a magyar kormány kedvenc "civiljeinek", a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kezdeményezésére.
A CÖF-CÖKA a lengyel Gazeta Polska Klubokkal, illetve saját határon túli magyar ernyőszervezeteivel karöltve már 2011-ben megalakította a Civil Együttműködési Tanácskozást, ami alapja az EuCET létrehozásának. 2017-ben nemzetközi szimpózium keretében határozták el az EuCET megalakítását, és öt nyelven kiadták a szervezet szellemi alapját jelentő Civilitika című kötetet.
Vallják, hogy a zsidó-keresztény civilizáció jelenti Európa jövőjét - mondta Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumának elnöke. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a civil szervezetek "élnek és virulnak" Magyarországon.
A tanácskozás zárónyilatkozat-tervezete szerint az EuCET az erkölcsi talapzat megerősítése révén kívánja "visszairányítani" az Európai Uniót az alapítók "eredeti elképzeléseihez", és meg kívánja gátolni "a káros föderalista, szuperföderalista" törekvéseket.

Az Európai Bizottság közbelépését kérik a Fidesz háromnegyedes médiatúlsúlya ellen

Publikálás dátuma
2019.04.25 09:55

Újabb tétellel egészül ki az Európai Bizottságnak küldött médiaügyi panasz, ezúttal a fideszes médiagömböc, a KESMA miatt. A beadványhoz a MÚOSZ is csatlakozik.
Drasztikus, a háromnegyedes arányt is meghaladó médiatúlsúly alakult ki a magyar médiában a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) felállításával – derül ki a kormánysajtó illegális finanszírozásáról szóló januári panaszbeadvány friss kiegészítéséből. Amikor három hónappal ezelőtt a Klubrádió, Jávor Benedek EP-képviselő és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságához fordult a magyar kormánymédia tiltott állami támogatása ügyében, a panasznak még nem lehetett része a 2018 végétől formálódó, a fideszes pártsajtó formális tulajdonosainak „önkéntes felajánlásai” útján létrejött KESMA. A kormánypárt szinte teljes médiaholdudvarát elnyelő konglomerátummal ugyanakkor egy olyan (az állami hirdetések révén szinte teljes egészében közpénzből működtetett) hír-, vélemény- és tulajdonosi koncentráció alakult ki, amely Európában példátlan módon biztosít hegemóniát a kormányzati üzeneteknek a magyar médiában. A Mérték mostanra elvégezte a KESMA megalakulása utáni hazai médiapiac részletes elemzését, ennek felhasználásával egészítik ki a bizottsági panaszt az aláírók a Fidesz-közeli sajtóalapítvány számait is tartalmazó adatokkal és információkkal. Az eredeti panaszbeadvány legfőbb állítása az volt, hogy a magyar média- és reklámpiacot jelentősen torzítják a nézettségi/hallgatottsági/olvasottsági adatokhoz nem igazodó, kizárólag az adott sajtóorgánumok kormány iránti lojalitását díjazó állami hirdetések. Akkor – éppen az alakulóban lévő KESMA miatt – nehéz volt számszerűsíteni, hogy különböző viszonyítási alapokon mérve mekkora is a kormányoldal részesedése a magyar médiában. A Mérték munkatársainak számításai alapján a teljes magyar médiapiaci reklámtorta közel 40 százaléka a KESMA kiadványaié. Ha az alapítványhoz hozzászámoljuk a vele azonos üzeneteket közvetítő, de szervezeten kívüli médiumokat (mindenekelőtt a TV2-t és a Rádió1-et), akkor 64,1 százalékos, vagyis majdnem kétharmados piaci részesedést kapunk. Amennyiben pedig a szintén a kormány kommunikációs igényeit kiszolgáló „közmédiát” is ide soroljuk, akkor a kormányoldal részesedése (a bevételekből) 77,8 százalékra, vagyis a teljes torta több mint háromnegyedére rúg, úgy, hogy a források döntően az államtól érkeznek, és nem az adott médiumok népszerűségéhez, hanem politikai beállítódásához igazodnak. Ez olyan mértékű finanszírozási előnyt biztosít a kormány üzeneteinek minden más típusú tartalommal szemben, amely már megkérdőjelezi a politikai versenyt és a választások tisztaságát is. Jávor, a Klubrádió és a Mérték közreműködésével eddig két panaszbeadvány futott be a Bizottság versenyjogi főigazgatóságához. Az első 2016-ban a közmédia állami túlfinanszírozásából adód versenytorzítást, a második idén év elején a pártsajtó szabálytalan állami támogatását kifogásolta (utóbbihoz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is csatlakozott, és a szervezet a mostani, a KESMA ügyében beadott panaszkiegészítést is aláírta) Lapunk tudomása szerint az Európai Bizottság érdemben egyik üggyel sem foglalkozott még. Amikor viszont 2014-15-ben az RTL Klub tulajdonosa, a német Bertelsmann fordult a testülethez panasszal a piacvezető tévécsatornát sújtó reklámadó-szabályozás miatt, a Bizottság rövid határidőn belül végzett a vizsgálattal, és az eljárás befejezése előtt már egy közbenső intézkedéssel felfüggesztette a diszkriminatív reklámadó alkalmazását. Jávor Benedek a tiltott állami finanszírozásra vonatkozó panasz januári beadásakor úgy fogalmazott: bízik benne, hogy a brüsszeli testületben immár van politikai akarat a versenyszabályokat nyíltan megsértő magyar médiatámogatási gyakorlattal szembeni fellépésre.   
Témák
média
Frissítve: 2019.04.25 09:55