Szijjártó most a svéd miniszterelnököt leplezte le és oktatta ki

Publikálás dátuma
2019.04.15. 12:22

Fotó: Burger Zsolt / MTI/KKM
Stefan Löfven csökkentené a Magyarországnak jutó EU-támogatásokat.
A svéd miniszterelnök közismerten bevándorláspárti politikus, aki Magyarországra is rá akarja kényszeríteni az illegális bevándorlókat, és meg akarja büntetni a magyarokat, mert nemet mondtak a kötelező betelepítési kvótára - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében Stefan Löfven svéd miniszterelnöknek Magyarország migrációs politikáját elmarasztaló nyilatkozatára reagálva. A Dagens Nyheter című svéd balliberális országos napilap internetes felületén Stefan Löfven svéd miniszterelnök nyilatkozatában azt mondta: ha valaki nem kész arra, hogy felelősséget vállaljon, akkor annak ára kell, hogy legyen. "Ekkor nem lehet az EU támogatásaiból ugyanolyan módon részesedni, mint ma. Magyarország az egyik olyan tagállam, amely a legtöbbet kapja. És nem tartható, hogy az a tagállam, amely a legtöbb forrásban részesül az EU-tól, azt mondja, hogy nem, mi nem vállalunk felelősséget a migráció tekintetében." Szijjártó Péter a nyilatkozattal kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország valódi felelősséget vállal az illegális bevándorlással kapcsolatban, hiszen a magyar kerítések védik Európa nyugati és északi részét is. Az uniós források pedig nem könyöradományok, hanem az uniós megállapodások alapján járnak Magyarországnak, amiért megnyitottuk a piacainkat a nyugat-európai vállalatok előtt, amelyek jelentős profitra tesznek szert Magyarországon - fűzte hozzá.
Szerző

Hatalmi célokat szolgál Orbán kedvenc panelja az emberek fele szerint

Publikálás dátuma
2019.04.15. 12:02

Fotó: AFP
Úgy tűnik, hogy az emberek azt is szeretik az EU-ban, amit a kormány nagyon nem, és a sokat hangoztatott nemzetállami megoldásokban kevesen hisznek.
Amikor Orbán Viktor azt hangoztatja, hogy a magyar érdeket védi Brüsszellel szemben, akkor valójában a saját hatalmi ambícióit szolgálja – így gondolja a magyar választók fele. És csak 34 százalék hiszi, hogy a Brüsszellel szemben megfogalmazott mondatok Magyarország érdekében hangzanak el – erre jutott a Pulzus. (A közvélemény-kutató a Szociális Demokráciáért intézet megbízásából mért.) Azaz az EP-kampány kezdetén úgy tűnik a többség szkeptikus a kormányzati kommunikáció paneljeivel szemben. 
Nem véletlenül: noha az utóbbi időben lazult a magyarok Európa-kötődése, a többség még mindig oda van az EU-ért. A különböző együttműködésekről a lakosság 58-73 százaléka gondolja úgy, hogy előnyös (lásd: ábránkat) Magyarországnak. Két tételt érdemes külön megvizsgálni. Az egyik a munkavállalás: itt a legmarkánsabb az ellenvélemény, hiszen a megkérdezettek majdnem negyede gondolja azt, hogy Magyarország számára ez hátrány. E vélekedés oka kettős - és ellentmondásos. Egyrészt sokan hiszik úgy, hogy az Unió elszívja (többek között a magas jövedelmek lehetőségével) a magyar munkavállalókat, és ennek tudható be a szinte már egész ágazatokat (legyen szó egészségügyről vagy vendéglátásról) bénító munkaerőhiány. Másrészt sokak szerint még mindig nem lehet kellően gyorsan külföldi munkát vállalni, illetve az "odakint" dolgozó magyarok bére elmarad az anyaország-béli munkások járandóságától. A másik említésre méltó adat, hogy bár a kormányzat intenzíven kampányol ellene, az emberek szeretik, ha Magyarország és az EU közösen lép fel a bűnözés ellen - akkor is ha korrupcióról, illetve az uniós pénzek felhasználásáról van szó. Utóbbi kitételt igazolja, hogy az emberek majdnem 60 százaléka az Európai Ügyészségre (mint bűnüldöző szervezetre) is igent mond - holott a kormányzati állítás szerint amennyiben hazánk csatlakozna ehhez az intézményhez, veszítene önállóságából.
Márpedig a jelek szerint egyelőre a "nemzetállami megoldások" egyelőre csak a kisebbség támogatását élvezik - legalábbis napjaink szociális és gazdasági bajait csak az emberek 29 százaléka kezelné "egy ország keretein" belül. 41 százalék viszont úgy véli: az EU erősítése jelentene megoldást az említett bajokra. Megjegyzendő: a feltett kérdések közül ebben a legnagyobb a bizonytalanság, a megkérdezettek 30 százalékának nincs álláspontja a kérdésben (vagy titkolja).
Szerző

Az ÁSZ-bírságok miatt perli a DK a Magyar Államkincstárat

Publikálás dátuma
2019.04.15. 12:01

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ez egy európai ország, ahol egyetlen állami szervnek sem lenne szabad az ellenzéket ellehetetlenítve beleavatkoznia a kampányba - mondja a DK. Rágalom! - kiáltja az ÁSZ.
"Az Orbán-rendszer pártállami szervei nem is titkolják, hogy a büntetéseik egyetlen célja az ellenzéki pártok kampányainak ellehetetlenítése" - írja közleményében a Demokratikus Koalíció. Azt hangsúlyozzák, nem csak az adatvédelmi hatóságnak volt fontos, hogy a DK még az EP-választás előtt befizesse a 11 millió forintos bírságot, hanem a Magyar Államkincstárnak is, hogy behajtsa az Állami Számvevőszék DK-ra kiszabott büntetését. Egyúttal pedig bejelentik:
Demokratikus Koalíció bepereli a Magyar Államkincstárt az ÁSZ-büntetés levonása miatt.

Mivel európai demokráciákban példátlan módon az Állami Számvevőszék büntetése ellen nem lehet jogorvoslattal élni, a DK-nak nincs más jogi lehetősége, csak a pénzt levonó MÁK beperlése - indokolják, hogy miért esett a választásuk az Államkincstárra.

ÁSZ: rágalom, nincs is bírság

"Az Állami Számvevőszék nem vesz részt a Demokratikus Koalíció választási kampányában. Az ÁSZ ezért felszólítja a Demokratikus Koalíciót, hogy ne használja kampánycéljaira a független Állami Számvevőszéket" - reagált közleményében az Állami Számvevőszék. A pártnak azt javasolják az egyesek szemében talán arrogánsnak, cinikusnak és lekezelőnek tetsző reakciójukban: ne hazudjanak, ne rágalmazzák őket, és tartsák be a törvényeket.
Az Állami Számvevőszék leszögezi, hogy nem szabott ki "bírságot" a Demokratikus Koalícióra. Az ÁSZ nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel, ezért nem szab ki semmilyen "büntetést", vagy "bírságot". Jogosítványai arra terjednek ki, hogy a párttörvény egyértelmű előírásai alapján amennyiben a pártok tiltott támogatást fogadtak el, akkor megállapítsa annak az értékét.
Szerző