2030-ra harmadával visszavágja az autók szén-dioxid kibocsátását az EU

Publikálás dátuma
2019.04.15. 13:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
2025 és 2029 között 15 százalékkal kell csökkenteni a személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását, 2030-ra még 37,5, illetve 31 százalékkal.
Az Európai Unió Tanácsa a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében szigorúbb szabályokat fogadott el a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozóan - közölte az uniós tanács hétfőn. Mint közölték, az unió a gépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre alkalmazandó, új és szigorú szén-dioxid-kibocsátási előírások bevezetésével tisztábbá kívánja tenni a közúti közlekedést. Az új szabályokkal az unió közelebb kíván kerülni az éghajlatváltozási célértékeinek eléréséhez, és ahhoz, hogy a gépkocsigyártók is hozzájáruljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítésekhez. Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott rendelet szerint
2030-tól kezdődően az új gépkocsik a 2021-es szinthez képest átlagosan 37,5 százalékkal, az új kisteherautók pedig 31 százakkal kevesebb szén-dioxidot bocsáthatnak ki.

2025 és 2029 között 15 százalékkal kell csökkenteni a személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását. Ezek a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékek. A gyártóktól elvárt CO2-kibocsátás-csökkentés tekintetében a gyártónkénti célértékeket a járműállományuk átlagos tömege alapján számítják majd ki.
A javaslat általánosságban arra hivatott, hogy hozzájáruljon a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez, és az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívül eső ágazatok esetében az unió egészében a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 30 százalékkal csökkentse a kibocsátást. A javasolt intézkedések és célkitűzések alapjául a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, valamint az energiaunióra vonatkozó stratégia szolgál. A fosszilis tüzelőanyagok iránti alacsonyabb igény javítani fogja az uniós energiaellátás biztonságát, és csökkenti az unión kívüli országokból való energiabehozataltól való függőséget - közölték.

Nehéz kormányalakítás Finnországban

Publikálás dátuma
2019.04.15. 08:58
Antti Rinne
Fotó: ANTTI AIMO-KOIVISTO / AFP
 Bár a finn szociáldemokraták húsz év után megnyerték a parlamenti választást, így 16 évet követően ismét a baloldali párt alakíthat kormányt az északi uniós tagállamban, sima győzelemről nem lehet beszélni. A választás az országban sosem tapasztalt izgalmakat hozott. A szavazóurnák lezárását követően hozták nyilvánosságra annak a 36 százaléknyi választónak az eredményét, akik a voksolás előtt szavaztak. Bár az SDP elmaradt a közvéleménykutatók által jósolt 19-20 százaléktól, így is biztosan vezettek. A választócédulák feldolgozása során azonban egyre jobban jött fel a populista Finn Párt, az SDP szavazati aránya pedig fokozatosan csökkent. Míg 19 órakor még majdnem négy százalék választotta el a két pártot, 71 százalékos feldolgozottságnál már csak egy százalék volt a különbség, 81 százaléknál pedig ez mindössze 0,5 százalékra apadt. Egyre valószínűbbnek látszott az előzőleg elképzelhetetlennek látszó horror forgatókönyv, a populisták győzelme. Végül az SDP 0,2 százalékkal, egy mandátumos előnnyel előzte meg a populistákat, de a konzervatív Nemzeti Koalíció Pártja is csak két mandátummal maradt el a szociáldemokratáktól. 
Pekka Haavisto, Juha Sipilae, Jussi Halla-aho, Petteri Orpo és Antti Rinne a választási eredmények nyilvánosságra hozatala után
Fotó: MARKKU ULANDER / AFP
Antti Rinne, az SDP elnöke el is ismerte, ennél azért jobb eredményre számított, 20 százalék fölötti szavazati arányt remélt. Pedig a baloldal összességében nem panaszkodhat, hiszen az SDP, a Helsinkiben a legtöbb voksot bezsebelő Zöldek, valamint a Baloldali Szövetség összesen 15 mandátummal szerzett többet, mint 2015-ben, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a finneknek elegük van a megszorításokból, s vissza akarnak térni a szociális államhoz. A voksolás sajátossága az is, hogy egyetlen politikai erő, az eddigi koalícióhoz tartozó Centrumpárt mandátumainak száma csökkent jelentősen, 18-cal, rajta kívül az összes többi párt vagy javított, vagy maradt a négy évvel korábbi szinten. A jobboldali radikális Finn Párt egy képviselővel küldhet többet a parlamentbe, mint négy évvel korábban, szintén egyet javított a Finnországi Svéd Néppárt, valamint egy képviselővel képviseltetheti magát a Kalózpárt. A vártnál sokkal szorosabb eredmény miatt a kormányalakítás is nehéznek ígérkezik, s azért azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába jutott 6-tal több mandátumhoz az SDP, mint négy éve, így is történetének második leggyengébb eredményét érte el. Antti Rinne a baloldali pártokkal együtt csak 76 mandátumhoz jutott, miközben az abszolút többséghez 101 képviselőre lenne szükség a 200 tagú parlamentben. A Nemzeti Koalíció Pártjának részétele a kabinetben azért nem valószínű, mert a konzervatív tömörülés aligha fogadná el, hogy a rivális szociáldemokraták határozza meg az irányvonalat. Biztosra vehető, hogy az SPD a liberális Centrumpárttal kíván egyezkedni, kérdés azonban, mennyire népszerű a kormányzati szerepvállalás gondolata abban a pártban, amelyik a voksolás legnagyobb vesztesének mondhatja magát, illetve az is talány, hogy a még hivatalban lévő miniszterelnök, Juha Sipilä által irányított politikai erő milyen utat választ a kudarc után.
A szociáldemokrata Rinne miniszterelnöki tisztsége alighanem a Centrumpárt további magatartásától függ. Európai trendnek nevezhető a zöldek megerősödése a tradicionális baloldali párt kárára. A Zöld Ligánál júniusban tartanak tisztújítást, de Pekka Haavisto pártelnök posztja nincs veszélyben a kiváló eredmény után, melynek során a környezetvédők öttel növelték mandátumaik számát. A párt megerősödése abból is fakad, hogy a választási kampányban igen sok szó esett a környezetvédelemről, s arról, hogy a klímaváltozás nagy vesztese Finnország lehet. Előzőleg Timo Soini volt a finn populisták vezéralakja, mostantól azonban Jussi Halla-aho lett a szélsőséges bevándorlásellenesek csillaga. A párt váratlanul jó eredményét a jó kampányának köszönhette, az utolsó napokban egyre több bizonytalan szavazó döntött úgy, hogy a Finnek Pártja mellé teszi az ikszet. Borítékolható, hogy a párt ellenzékben folytatja, senki sem szívesen közösködik vele. Annyi biztos, hogy a tömörülés továbbra is a bevándorlás kérdését kívánja napirenden tartani.
Témák
Finnország
Frissítve: 2019.04.15. 09:09

Ausztria nem tűri tovább a névtelenséget: aki az interneten publikál, azt beazonosítják

Publikálás dátuma
2019.04.15. 08:30
Képünk illusztráció
Fotó: HERBERT P. OCZERET / AFP
Egész pontosan annak kell felfednie kilétét, aki olyan szájton publikál, aminek több mint 50 ezer rendszeres olvasója van - az alapvető cél a gyűlöletbeszéd elleni fellépés.
„Az internet nem maradhat törvényen kívül, a való világot is szabályok védik!” – jelentette ki Gernot Blümel osztrák kancellária miniszter, amikor meghirdette a virtuális hálózat agressziója elleni harcot Ausztriában. A bécsi kormány szembe kíván szállni a gyűlölködő bejegyzésekkel, halálos fenyegetésekkel, hazugságok terjesztésével és a mobbinggal, azaz egyes személyek célirányos üldözésével. A törvénytervezet elkészült, szakértőkhöz küldték, a parlament ősszel tűzi napirendre, s a tervek szerint jövő januárban már be is vezetik. A hatóságok az internetes bejegyzések névtelenségét kifogásolják, arra számítva, hogy ha a beíró azonosítható, akkor sokkal inkább megfontolja, hogy milyen véleményeknek és milyen stílusban ad hangot, mint most. Az évente a névtelen levelezők lapján hirdetésből évi 3 millió eurót kasszírozó liberális Der Standard napilapján nemrégiben a következő bejegyzés jelent meg az aktuális egészségügyi miniszter ellen: „Te kövér, alkalmatlan disznó! Ha fenyegetni mered a gyerekemet, akkor élve megnyúzlak, mielőtt egy baltával ezer darabra váglak.” Az online platformoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a náluk megjelenő írások szerzői azonosíthatók legyenek. A szabály minden olyan platformra vonatkozik, amelynek legalább 100 ezer használója van, legalább 500 ezer eurós forgalmat csinál évente. De a szigorítás azokra a fórumokra is áll, amelyek évente legalább 50 ezer euró sajtótámogatást kapnak az osztrák államtól. A Facebookra, a Twitterre és egyéb mamut társaikra magától értetődően érvényes az „igazoltatás”, de az osztrák napilapokra, nagy példányszámú sajtótermékekre is. Az 50 ezer reagáló ügyfélnél kevesebbel rendelkező platformok – ilyen például a szélsőjobboldali, erősen heccelő unzensuriert.at nevű, a szabadságpárt közelében tartózkodó honlap – egyelőre megőrizhetik inkognitójukat. A javaslat szerint azért, mert főleg startup vállalkozásokról van szó, amelyek még fejlődésük kezdetén állnak, Blümel szerint nem volna helyes „macerálni” őket. 
Bécs a kemény büntetések híve, ha a honlapok működtetőit mulasztáson kapják, akár 500 ezer euróval is sújthatják őket. A külföldről dolgozó oldalak számára előírják, hogy nevezzenek meg Ausztriában egy jogi képviselőt, akivel adott esetben tárgyalásba léphetnek a céggel, s akin keresztül adatokat kérhetnek. Németországban, ahol két éve már működik az internetlevelezés szabályozása, a jogi képviselőknek 48 órán belül szolgáltatniuk kell a bekért információt. Az online platformok feladata lesz, hogy ügyfeleiket számon tartsák, azonosítsák őket. Ez magyarul azt jelenti, hogy a levelezőknek regisztrálniuk kell, azaz megadni nevüket, címüket, bece- és álnevüket. Azt is megtehetik, hogy személyazonosságukat igazoló fotót küldenek a vitaoldal működtetőinek, akik pedig egy kódszámmal látják el őket. Az oldaltulajdonosok felelőssége, hogy a megadott adatok valódiak legyenek. Az ő feladatuk, hogy azokat a személyeket, akik egy éve nem írtak semmit, töröljék a fórumról. A beíróknak pedig joga van arra, hogy bármikor kiszállhassanak, adataikat, addigi leírt álláspontjukat megszüntessék. Nem lesz továbbra sem kötelező az igazi név használata, maradhat a rejtőzés – Ferenc József neve mögé például sokan bújnak -, de a hatóságok kérésére, azaz büntetendő esetekben az igazi neveknek is elő kell kerülniük. A miniszter magyarázata szerint a rendszer ugyanúgy fog működni, mint a gépkocsik rendszámának a leolvasása. Azaz csak ha a hatóságnak valamiért feltámad a figyelme a rendszám, azaz a levelező iránt, akkor kerül sor azonosításra. Ellenzéki körök, adatvédők fenntartásaikat hangoztatják, cenzúrát emlegetnek. Negatív példákat is felhoznak, Dél-Koreában hasonló szabályozást vezettek be, ami egyáltalán nem csökkentette az acsarkodások számát. Csak arra volt jó, hogy hackerek könnyűszerrel jutottak érvényes címekhez, közzétettek adatokat vagy hevesebben támadtak. Eddig már a világ 30 országában működik azonosítási rendszer, a szakértők szerint egész térségek, például európai szintű együttműködésre lenne szükség a komoly sikerhez.
Témák
Ausztria
Frissítve: 2019.04.15. 09:35