Rossz hírt kapott Orbán olasz barátja

Publikálás dátuma
2019.04.16. 10:00

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Az Európai Tanács rendkívüli csúcsán született döntés az októberi Brexitről Matteo Salvini bevándorlásellenes szövetségét nagyon rosszul érinti.
Az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini bevándorlásellenes szövetsége járna a legrosszabbul azzal, ha a britek október végéig az Európai Unióban maradnának, amint erről az Európai Tanács legutóbbi, múlt szerdai, rendkívüli Brexit-csúcsán döntés született. Ha ugyanis május 22. előtt a brit parlament nem fogadja el a kilépés feltételeiről szóló előterjesztést, akkor a briteknek is részt kellene venniük az EP-választáson, ami azt jelentené, hogy Salvininek aligha sikerül egy zászló alá terelni a pártjához, a Ligához hasonló ideológiát valló, konzervatív politikai erőket. A briteknek a május 23-án esedékes választáson való részvétele egyúttal azt is jelentené, hogy a brit konzervatív párt miatt megmaradna az EP-ben a toryk által fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformisták (EKR) frakció. Márpedig Salvini terve az volt, hogy ezt beolvasztja majd bevándorlásellenes mozgalmába. A toryk jelenléte miatt borítékolható, hogy a szintén az EKR frakciójához csatlakozó lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) sem csatlakozik Salviniékhoz. Bár a Liga elnöke néhány hónapja arról győzködte Jaroslaw Kaczynskit, a lengyel párt elnökét, hogy a bevándorlásellenes mozgalomban a helye, a PiS múlt héten deklarálta, nem kíván Salviniékhoz csatlakozni. Ennek több oka lehet. Elsősorban az: Kaczynski pártjának nem tetszik, hogy az alakuló jobboldali frakcióban több nyíltan orosz- és Putyin-barát párt foglal helyet. A PiS azonban Marine Le Pen Nemzeti Gyűlésével (RN) és az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) sem szívesen kerülne egy platformra. Teljesen valószínűtlen forgatókönyv az is, hogy a brit toryk közösködni akarnának azzal az FPÖ-vel amely barátsági szerződést kötött Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal. Bár a toryk később távoznak az EP-ből, legalábbis akkor, ha a brit parlament elfogadja a kilépés feltételeit, az új EP tisztségviselőit még minden bizonnyal akkor fogadják el, amikor a toryk képviselői is helyet foglalnak az EP-ben. Távozásuk után aligha változtatnak a tisztségeken. A Salvini mozgalmában lévő pártok között sincs egység. Jörg Meuthen, a németországi Alternatíva (AfD) vezetője elismerte, hogy csak ők kérdőjelezik meg az euró létét, az olasz liga, vagy Marine Le Pen pártja nem. Salvini sokszor kelt ki a nagytőkések, a bankárok ellen, ugyanakkor a szabad piacgazdaság híve. A Nemzeti gyűlés ezzel szemben – francia módra – növelné az állam szerepét a protekcionizmust a gazdaságban, ami az AfD számára elfogadhatatlan. Meuthen ezzel kapcsolatban úgy véli, „elvégre nem kell minden kérdésben ugyanazt az álláspontot képviselnünk”. A Nemzeti Gyűlés hírek szerint ezen a héten csatlakozik hivatalosan Salvini mozgalmához, ami azt jelzi, hogy a leendő frakcióban az olasz és a francia párt adja majd meg az alaphangot.
Frissítve: 2019.04.16. 12:25

Tűz volt az al-Aksza mecsetben, az iszlám harmadik legszentebb helyén

Publikálás dátuma
2019.04.16. 09:41
Az al-Aksza mecset
Fotó: AHMAD GHARABLI / AFP
Néhány órával a Notre-Dame után gyulladt ki a mecset. A hely a júdaizmusban is kiemelt fontossággal bír, itt állt a második jeruzsálemi templom.
Kisebb tűz keletkezett a jeruzsálemi al-Aksza mecset egy részében hétfő este; az oltás sikeres volt, személyi sérülés nem történt - jelentette a WAFA palesztin hírügynökség. A tűz a Templomhegy délkeleti sarkán keletkezett, a Salamon istállóiként, arab nevén Marvání imaházként is ismert részen, néhány órával az után, hogy Párizsban lángra kapott a francia főváros híres katedrálisa, a Notre-Dame.
A mecsetre felügyelő hatóság szerint a tüzet a környéken játszadozó gyerekek okozták, nem szándékosan. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Az al-Aksza mecset az iszlám vallás harmadik legszentebb helye, a hely azonban a júdaizmusban is kiemelt fontossággal bír, mert itt állt az ókorban a második jeruzsálemi templom, melynek időszámításunk szerint 70-ben elkövetett lerombolása jelentette a zsidó nép szétszóratásának kezdetét. Izrael az 1967-es háborúban elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet - benne az óvárost -, az al-Aksza mecset környéke azonban a történelmi megállapodások értelmében a Vakf, az iszlám szent helyeket felügyelő bizottság gondnoksága alá került.