Botrányos uniós elnökség: szégyenpadon a román demokrácia

Publikálás dátuma
2019.04.15. 17:51

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A néppárt kérésére tűzte napirendre soron kívül az Európai Parlament a román demokrácia helyzetét. Viorica Dancila miniszterelnök nem vett részt a vitán.
Nem szokványos helyzet, hogy az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország kerüljön az Európai Unió szégyenpadjára. Hétfőn az európai parlamenti választások előtti utolsó üléshét nyitónapján azonban az Európai Néppárt (EPP) indítványa nyomán soron kívül napirendre tűzék a román jogállamiság helyzetének vitáját. Bukarest eleve nehéz időszakban vette át az EU soros elnökségét, hiszen két olyan kényes kérdéssel kellett szembenézni, mint a Brexit, illetve a 7-es cikkely szerinti eljárás Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Mindezt tetőzte az, hogy Romániában is recseg-ropog a jogállamiság, a kormányzó balközép koalíció két éve a nemzetközi bírálatok kereszttüzében áll az igazságügyi törvények módosítása miatt. Nemcsak a román ellenzék és a 2017 februárja óta menetrend szerint tüntető civilek érzik úgy, hogy a kormányzat igazságügyi reformja mögött az az elsődleges szándék áll, hogy saját korrupt vezetőit, mindenekelőtt a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszer már korrupcióért elítélt és jelenleg is eljárás alatt lévő elnökét megmentse, hanem nemzetközi és európai intézmények sora is. Bukarest erre még rátett egy lapáttal, amikor tavaly nyáron menesztette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemzetközi sztárrá vált főügyészét, Laura Codruta Kövesit, az utóbbi időben pedig pattanásig feszítette a húrt azzal, hogy minden erejével bojkottálni kezdte Kövesi európai főügyésszé választását. Azt a bakit is elkövette Bukarest, hogy Kövesi ellen több fegyelmi és bűnvádi eljárást indított az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló nemrég létrehozott speciális ügyészség. Ez a testület februárban hivatali visszaélés, megvesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával indított bűnvádi eljárást Kövesi ellen, majd márciusban újabb ügyben túlkapásokkal és bizonyítékok hamisításával vádolták meg, majd hatósági felügyelet alá is helyezték. Ez kiverte az európai uniós biztosítékot, hiszen Kövesi ekkor már az EP hivatalos európai főügyész jelöltje volt. Uniós tisztségviselők sora szólította fel Bukarestet, ne akadályozza a főügyész-választást, az Európai Néppárt pedig testületileg kiállt Kövesi mellett. Bukarest végül meghátrált, feloldotta a sztárügyész felügyeletét, de ez már kevésnek bizonyult. A román soros elnökséget mindezen túl sok bírálat érte azért is, mert nem sokat tesz azért, hogy érdemi előrelépés történjék a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárás ügyében. Mivel a román jogállamiság helyzete kapcsán már tavaly ősszel volt egy EP-vita, nyilván, Bukarest önmaga védelmében nem sietteti a magyar és lengyel kérdést. A román helyzet mégis – legalábbis úgy tűnik -nagymértékben a Fidesz miatt került a néppárti figyelem középpontjába. A Fidesz jogtiprását hosszú évekig eltűrő néppárti vezetők nyilatkozataiból az látszik, igyekeznek a másik térfélen is felmutatni a pártcsaládon belül megtűrt „rossz fiút”. Az Európai Szocialisták Pártja (PES) a jogállamisággal kapcsolatos aggályai múlt héten befagyasztotta kapcsolatát a Romániában kormányzó PSD-vel, a román szocialisták így, a Fidesszel ellentétben, nem élvezik saját európai pártcsaládjuk védelmét.   
Szerző

2030-ra harmadával visszavágja az autók szén-dioxid kibocsátását az EU

Publikálás dátuma
2019.04.15. 13:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
2025 és 2029 között 15 százalékkal kell csökkenteni a személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását, 2030-ra még 37,5, illetve 31 százalékkal.
Az Európai Unió Tanácsa a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében szigorúbb szabályokat fogadott el a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozóan - közölte az uniós tanács hétfőn. Mint közölték, az unió a gépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre alkalmazandó, új és szigorú szén-dioxid-kibocsátási előírások bevezetésével tisztábbá kívánja tenni a közúti közlekedést. Az új szabályokkal az unió közelebb kíván kerülni az éghajlatváltozási célértékeinek eléréséhez, és ahhoz, hogy a gépkocsigyártók is hozzájáruljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítésekhez. Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott rendelet szerint
2030-tól kezdődően az új gépkocsik a 2021-es szinthez képest átlagosan 37,5 százalékkal, az új kisteherautók pedig 31 százakkal kevesebb szén-dioxidot bocsáthatnak ki.

2025 és 2029 között 15 százalékkal kell csökkenteni a személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását. Ezek a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékek. A gyártóktól elvárt CO2-kibocsátás-csökkentés tekintetében a gyártónkénti célértékeket a járműállományuk átlagos tömege alapján számítják majd ki.
A javaslat általánosságban arra hivatott, hogy hozzájáruljon a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez, és az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívül eső ágazatok esetében az unió egészében a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 30 százalékkal csökkentse a kibocsátást. A javasolt intézkedések és célkitűzések alapjául a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, valamint az energiaunióra vonatkozó stratégia szolgál. A fosszilis tüzelőanyagok iránti alacsonyabb igény javítani fogja az uniós energiaellátás biztonságát, és csökkenti az unión kívüli országokból való energiabehozataltól való függőséget - közölték.

Nehéz kormányalakítás Finnországban

Publikálás dátuma
2019.04.15. 08:58
Antti Rinne
Fotó: ANTTI AIMO-KOIVISTO / AFP
 Bár a finn szociáldemokraták húsz év után megnyerték a parlamenti választást, így 16 évet követően ismét a baloldali párt alakíthat kormányt az északi uniós tagállamban, sima győzelemről nem lehet beszélni. A választás az országban sosem tapasztalt izgalmakat hozott. A szavazóurnák lezárását követően hozták nyilvánosságra annak a 36 százaléknyi választónak az eredményét, akik a voksolás előtt szavaztak. Bár az SDP elmaradt a közvéleménykutatók által jósolt 19-20 százaléktól, így is biztosan vezettek. A választócédulák feldolgozása során azonban egyre jobban jött fel a populista Finn Párt, az SDP szavazati aránya pedig fokozatosan csökkent. Míg 19 órakor még majdnem négy százalék választotta el a két pártot, 71 százalékos feldolgozottságnál már csak egy százalék volt a különbség, 81 százaléknál pedig ez mindössze 0,5 százalékra apadt. Egyre valószínűbbnek látszott az előzőleg elképzelhetetlennek látszó horror forgatókönyv, a populisták győzelme. Végül az SDP 0,2 százalékkal, egy mandátumos előnnyel előzte meg a populistákat, de a konzervatív Nemzeti Koalíció Pártja is csak két mandátummal maradt el a szociáldemokratáktól. 
Pekka Haavisto, Juha Sipilae, Jussi Halla-aho, Petteri Orpo és Antti Rinne a választási eredmények nyilvánosságra hozatala után
Fotó: MARKKU ULANDER / AFP
Antti Rinne, az SDP elnöke el is ismerte, ennél azért jobb eredményre számított, 20 százalék fölötti szavazati arányt remélt. Pedig a baloldal összességében nem panaszkodhat, hiszen az SDP, a Helsinkiben a legtöbb voksot bezsebelő Zöldek, valamint a Baloldali Szövetség összesen 15 mandátummal szerzett többet, mint 2015-ben, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a finneknek elegük van a megszorításokból, s vissza akarnak térni a szociális államhoz. A voksolás sajátossága az is, hogy egyetlen politikai erő, az eddigi koalícióhoz tartozó Centrumpárt mandátumainak száma csökkent jelentősen, 18-cal, rajta kívül az összes többi párt vagy javított, vagy maradt a négy évvel korábbi szinten. A jobboldali radikális Finn Párt egy képviselővel küldhet többet a parlamentbe, mint négy évvel korábban, szintén egyet javított a Finnországi Svéd Néppárt, valamint egy képviselővel képviseltetheti magát a Kalózpárt. A vártnál sokkal szorosabb eredmény miatt a kormányalakítás is nehéznek ígérkezik, s azért azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába jutott 6-tal több mandátumhoz az SDP, mint négy éve, így is történetének második leggyengébb eredményét érte el. Antti Rinne a baloldali pártokkal együtt csak 76 mandátumhoz jutott, miközben az abszolút többséghez 101 képviselőre lenne szükség a 200 tagú parlamentben. A Nemzeti Koalíció Pártjának részétele a kabinetben azért nem valószínű, mert a konzervatív tömörülés aligha fogadná el, hogy a rivális szociáldemokraták határozza meg az irányvonalat. Biztosra vehető, hogy az SPD a liberális Centrumpárttal kíván egyezkedni, kérdés azonban, mennyire népszerű a kormányzati szerepvállalás gondolata abban a pártban, amelyik a voksolás legnagyobb vesztesének mondhatja magát, illetve az is talány, hogy a még hivatalban lévő miniszterelnök, Juha Sipilä által irányított politikai erő milyen utat választ a kudarc után.
A szociáldemokrata Rinne miniszterelnöki tisztsége alighanem a Centrumpárt további magatartásától függ. Európai trendnek nevezhető a zöldek megerősödése a tradicionális baloldali párt kárára. A Zöld Ligánál júniusban tartanak tisztújítást, de Pekka Haavisto pártelnök posztja nincs veszélyben a kiváló eredmény után, melynek során a környezetvédők öttel növelték mandátumaik számát. A párt megerősödése abból is fakad, hogy a választási kampányban igen sok szó esett a környezetvédelemről, s arról, hogy a klímaváltozás nagy vesztese Finnország lehet. Előzőleg Timo Soini volt a finn populisták vezéralakja, mostantól azonban Jussi Halla-aho lett a szélsőséges bevándorlásellenesek csillaga. A párt váratlanul jó eredményét a jó kampányának köszönhette, az utolsó napokban egyre több bizonytalan szavazó döntött úgy, hogy a Finnek Pártja mellé teszi az ikszet. Borítékolható, hogy a párt ellenzékben folytatja, senki sem szívesen közösködik vele. Annyi biztos, hogy a tömörülés továbbra is a bevándorlás kérdését kívánja napirenden tartani.
Témák
Finnország
Frissítve: 2019.04.15. 09:09