Botrányos uniós elnökség: szégyenpadon a román demokrácia

A néppárt kérésére tűzte napirendre soron kívül az Európai Parlament a román demokrácia helyzetét. Viorica Dancila miniszterelnök nem vett részt a vitán.

Nem szokványos helyzet, hogy az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország kerüljön az Európai Unió szégyenpadjára. Hétfőn az európai parlamenti választások előtti utolsó üléshét nyitónapján azonban az Európai Néppárt (EPP) indítványa nyomán soron kívül napirendre tűzék a román jogállamiság helyzetének vitáját. Bukarest eleve nehéz időszakban vette át az EU soros elnökségét, hiszen két olyan kényes kérdéssel kellett szembenézni, mint a Brexit, illetve a 7-es cikkely szerinti eljárás Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

Mindezt tetőzte az, hogy Romániában is recseg-ropog a jogállamiság, a kormányzó balközép koalíció két éve a nemzetközi bírálatok kereszttüzében áll az igazságügyi törvények módosítása miatt. Nemcsak a román ellenzék és a 2017 februárja óta menetrend szerint tüntető civilek érzik úgy, hogy a kormányzat igazságügyi reformja mögött az az elsődleges szándék áll, hogy saját korrupt vezetőit, mindenekelőtt a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszer már korrupcióért elítélt és jelenleg is eljárás alatt lévő elnökét megmentse, hanem nemzetközi és európai intézmények sora is.

Bukarest erre még rátett egy lapáttal, amikor tavaly nyáron menesztette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemzetközi sztárrá vált főügyészét, Laura Codruta Kövesit, az utóbbi időben pedig pattanásig feszítette a húrt azzal, hogy minden erejével bojkottálni kezdte Kövesi európai főügyésszé választását. Azt a bakit is elkövette Bukarest, hogy Kövesi ellen több fegyelmi és bűnvádi eljárást indított az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló nemrég létrehozott speciális ügyészség. Ez a testület februárban hivatali visszaélés, megvesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával indított bűnvádi eljárást Kövesi ellen, majd márciusban újabb ügyben túlkapásokkal és bizonyítékok hamisításával vádolták meg, majd hatósági felügyelet alá is helyezték. Ez kiverte az európai uniós biztosítékot, hiszen Kövesi ekkor már az EP hivatalos európai főügyész jelöltje volt. Uniós tisztségviselők sora szólította fel Bukarestet, ne akadályozza a főügyész-választást, az Európai Néppárt pedig testületileg kiállt Kövesi mellett. Bukarest végül meghátrált, feloldotta a sztárügyész felügyeletét, de ez már kevésnek bizonyult.

A román soros elnökséget mindezen túl sok bírálat érte azért is, mert nem sokat tesz azért, hogy érdemi előrelépés történjék a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárás ügyében. Mivel a román jogállamiság helyzete kapcsán már tavaly ősszel volt egy EP-vita, nyilván, Bukarest önmaga védelmében nem sietteti a magyar és lengyel kérdést. A román helyzet mégis – legalábbis úgy tűnik -nagymértékben a Fidesz miatt került a néppárti figyelem középpontjába. A Fidesz jogtiprását hosszú évekig eltűrő néppárti vezetők nyilatkozataiból az látszik, igyekeznek a másik térfélen is felmutatni a pártcsaládon belül megtűrt „rossz fiút”. Az Európai Szocialisták Pártja (PES) a jogállamisággal kapcsolatos aggályai múlt héten befagyasztotta kapcsolatát a Romániában kormányzó PSD-vel, a román szocialisták így, a Fidesszel ellentétben, nem élvezik saját európai pártcsaládjuk védelmét.