Dízelbotrány - Vádat emeltek a Volkswagen-csoport volt vezetője ellen

Publikálás dátuma
2019.04.15 18:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vádat emelt hétfőn a németországi Braunschweig ügyészsége a Volkswagen-csoport (VW) volt vezetője, Martin Winterkorn ellen az autógyártó társaság 2015-ben kirobbant dízelbotránya miatt.
Az ügyészség különösen súlyos csalással, hűtlen kezeléssel és több további bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Martin Winterkornt. Közleménye szerint a VW igazgatótanácsának 2015-ben lemondott elnöke legfőképpen azzal követett el törvénysértést, hogy elmulasztotta az európai és amerikai hatóságok, illetve az érintett gyártmányok vásárlóinak tájékoztatását, miután 2014 májusában tudomást szerzett arról, hogy dízelüzemű motorok vezérlő rendszerébe a károsanyag-kibocsátási értékeket jogellenesen manipuláló szoftvert telepítettek, és nem tiltotta meg a szoftver alkalmazását, valamint az ilyen szoftverrel működő motorvezérlő rendszerrel felszerelt gyártmányok értékesítését. Martin Winterkorn - aki ellen az Egyesült Államokban már tavaly vádat emeltek és letartóztatási parancsot adtak ki - a braunschweigi ügyészség szerint az ügy feltárása helyett annak leplezésére törekedett, így 2014 novemberében elrendelte a szoftver frissítését, ami 23 millió euróba (7,3 milliárd forint) került, és csak azt szolgálta, hogy ne legyen kimutatható a valódi oka annak, hogy az autó miért bocsát ki jóval több káros anyagot a forgalomban, mint a kibocsátás-mérési teszten. A közleményben kiemelték, hogy még nincs vége az igen összetett nyomozásnak, amely 36 személy ellen irányul. Egyelőre Martin Winterkorn és további négy ember ellen emeltek vádat. A braunschweigi tartományi bíróság elé terjesztett vádirat 692 oldalas, a bizonyítékokat egy 300 aktából álló, 75 ezer oldal terjedelmű iratgyűjtemény tartalmazza. A vádlottak kemény büntetést kaphatnak, egyedül a különösen súlyos csalásért 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik őket - áll az ügyészség közleményében. A VW botránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a csoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el. A VW a legnagyobb európai gépjárműgyártó társaság. A névadó Volkswagen és a Porsche mellett a csoporthoz tartozik az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Ducati, a Lamborghini, a Man, a Scania, a Seat, a Skoda és a Volkswagen haszonjárművek márka. A botrány miatt indított vizsgálatokon más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságokat. Ezekről a vizsgálatokról legutóbb vasárnap jelentek meg részletek; a Bild am Sonntag című lap értesülése szerint a német közúti közlekedési hatóság (KBA) kimutatta, hogy a Daimler a VW-nál alkalmazott szabálytalan megoldáshoz hasonló módszerrel befolyásolta Mercedes-Benz GKL 220 CDI típusú, 2012 és 2015 között gyártott városi terepjárók - nagyjából 60 ezer kocsi - károsanyag-kibocsátását, majd egy szoftverfrissítéssel megpróbálta eltüntetni a manipuláció nyomát. A társaság szerint nem történt jogsértés.
Szerző

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző

Százmilliókért szállíthat újabb jegykiadókat a BKK-nak a T-Systems

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:36
Illusztráció
Fotó: Népszava
A céget tendereztetés nélkül bízták meg, mivel egyedül a T-Systems jogosult ilyen automatákat szállítani és üzemeltetni.
Tendereztetés nélkül bízta meg a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. a T-Systems Magyarország Zrt.-t jegykiadó automaták szállítására – vette észre a napi.hu. Az uniós közbeszerzési közlönyből kiderül, hogy a T-Systems
újabb öt jegykiadó automatát szállíthat a BKK-nak nettó 400 millió forintért.
A BKK mostani vásárlása azért született tenderkiírás nélkül, mert iparjogvédelmi okok miatt egyedül a T-Systems jogosult ilyen automatákat szállítani és üzemeltetni. A 400 milliós feladat része 
  • 5 darab jegy-és bérletkiadó automata gyártása, szállítása és üzembe helyezése,
  • 77 darab jegy-és bérlet automata üzemeltetése a keretmegállapodás idejére vonatkozóan,
  • jegy- és bérletkiadó automata áthelyezése,
  • valamint jegy- és bérletkiadó automata szoftver- és hardverfejlesztés.
A szerződést még február 12-én kötötte meg a a BKK és a T-Systems.