Orbán bevándorlásról beszélt Szabadkán, de beruházásra gondolt

Publikálás dátuma
2019.04.15. 17:28

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI
Kínai és orosz projektek élesztették fel a szerb-magyar barátságot Szabadkán, bár a miniszterelnök szokás szerint a migrációról szónokolt.
Közös magyar és szerb sikernek nevezte a balkáni migrációs útvonal megváltozását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán, a magyar és a szerb kormány ötödik együttes ülése után, Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tartott sajtótájékoztatón. Mint az MTI írja, Orbán szerint nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Ezzel Szerbia is nyert - mondta -, mert a migránsok elkerülik Szerbiát is, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.
Mindez érdekes hangsúly-eltolódás azok után, hogy a kormány a kerítést idáig kizárólag hazai vircsafként és erényként tálalta. Orbán Viktor emellett azt is megjegyezte, hogy bár a balkáni útvonalra figyelni kell, 
"az igazi fenyegetés" ebben a pillanatban kevésbé a Balkánról, sokkal inkább az afrikai térségből érkezik. Onnan, ahová mostanában kezdett befektetés-milliárdokat pumpálni a kormány, állítólag megelőzési célokkal.

Orbán Viktor miniszterelnök (j3) és Ana Brnabic szerb kormányfő (b4) az ötödik magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón Szabadká
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI

Szerbián keresztül jöhet az orosz gáz

Ennél is érdekesebb azonban a különbség, amit Orbán Viktor nyilatkozata és a szerb kormányzati beszámolókat összevetve találtunk. A szerb kormány hivatalos közleményében ugyanis szó nincs a migrációról: egyebek mellett inkább arról írnak, hogy Szerbia jól halad a Török Áramlat nevű gázvezeték építési projektjével. A hónap végére kiadják az első két helyi szakasz építési engedélyeit, és májustól megkezdődhet az Oroszországból induló, Törökországon is áthaladó gázhálózat tényleges építése is. energiafüggését is.
Ezzel a szerb és magyar állam egy lépéssel közelebb került közös tervük megvalósításához, egy 6 milliárd köbméteres, a határra tervezett gáztározó építéséhez – ami persze tovább erősítheti a térség orosz energiafüggését is.

Ha Orbán Viktor beszélt is volna erről, az kimaradt az MTI beszámolójából.

Vasúti beruházás, 130 éves megtérüléssel?

A miniszterelnök kitért viszont a Budapest-Belgrád-vasútvonal 2023-ra ígért korszerűsítésére, amellyel a mostani 7-8 órás menetidő 2-3 órára csökkenhet. Itt sem csak szimpla korszerűsítésről van szó: az ország legdrágább és valószínűleg legtékozlóbb vasúti projektjéről beszélünk – az Index összesítése szerint 750 milliárd forintos befektetésről van szó, amit az ország kínai hitelből valósíthat meg - megtérülésére pedig csak 130 éven belül lehet számítani.
Ha a bevándorlás-blablát lehámozzuk róla, egyértelművé válik, hogy Orbán és Brnabic gigantikus költségvetésű, orosz és kínai hátterű projektekről beszél,

amik automatikusan vonják maguk után Washington rosszallását, és jelentenek ránk nézve potenciális gazdasági-politikai kockázatot. 

Köszönik a pénzt, de a Vajdaságot megtartanák

Mindezek után kissé visszásnak tűnhet, hogy a magyar miniszterelnök Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett érvelt. A távirati iroda szerint Orbán azt mondta, a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. "Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (...) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke". 
Orbán nyilatkozatából az is kiderül, hogy Szerbia némi aggodalommal figyeli a Vajdaság célzott feltőkésítését: „Szerbia többször kérte már azt, hogy a magyar befektetések ne korlátozódjanak a Vajdaság területére. Hogy minél több olyan beruházás menjen Magyarországról Szerbiába, amely Belgrád alá, Közép- és Dél-Szerbiába érkezzen meg” - mondta Orbán, aki olyannyira túllépne a vajdasági régión, hogy már szerb és magyar gazdaság összenövéséről beszélt, „mert ezzel Szerbia hozzánő Európai Unió piacaihoz és gazdasági térségéhez.” 

Ukrajnát is kivonnák a forgalomból

Évi 6-10 milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásról is hallani a Török Áramlat Magyarországig érő meghosszabbítása kapcsán – hangoztatta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy múlt heti háttérbeszélgetésen. Az első változat kevesebb, utóbbi némiképp megnövelt beruházást igényel a hazai gázszállítórendszeren, ám nálunk új vezetékek építését nem teszi szükségessé – tette hozzá. Az ügy szempontjából az egyik legfontosabb hírnek nevezte, hogy a minap kihirdették a 474 kilométeres bolgár szakasz kivitelezői pályázatának nyertesét. Hernádi Zsolt azért is rendelkezhetett erről közvetlen ismeretekkel, mivel – a Portfolio.hu beszámolója szerint – a Mol leányvállalata, az IT Industries is indult a busás, 1,4 milliárd eurós (félezermilliárd forintos) kiíráson. Ám az állami Bulgartransgaz végül nem a magyar jelentkezőt, hanem a szaúdi Arkad Engineeringet, illetve az Arkad és az olasz ABB vegyesvállalatát hirdette ki győztesként. Bulgáriába és Szerbiába 2020-tól, Magyarországra 2021-től érkezhet gáz az útvonalon. Hernádi Zsolt kiemelte, hogy a vezetéken értelemszerűen elsősorban orosz eredetű gáz érkezne, de az uniós szabályok szerint kötelező harmadik feleknek is hozzáférést biztosítani. (Más szakértők szerint eme, kiépülőfélben lévő balkáni útvonallal jelentősen nőnek a Kaszpi-térség gázának ideszállítási esélyei is.) Az elnök-vezérigazgató hozzáfűzte: a Török Áramlat, valamint az Oroszországot Németországgal a tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2. üteme révén elvileg valósággá válhat az Európa ellátása tekintetében az ukrán rendszert kiiktatását célzó orosz terv. M. I. 

Szerző
Frissítve: 2019.04.15. 18:13

Sztrájkot jelentettek be a légiforgalmi irányítóknál

Publikálás dátuma
2019.04.15. 17:02

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Szerdára kétórás figyelmeztető sztrájkot jelentett be a CONTROL Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete a HungaroControlnál, a tárgyalások még folynak a munkáltató és az érdekképviselet között.
Az Airportal.hu értesülése szerint a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. közleménye szerint a távolkörzeti és bevezető légiforgalmi irányító szolgálat munkatársait, valamint a toronyban szolgálatot teljesítő irányítók léphetnek sztrájkba. Amennyiben addig nem sikerül megállapodni, a szakszervezet szerdára figyelmeztető sztrájkot hirdetett, a két órás munkabeszüntetés a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről induló és oda érkező, illetve a Magyarország felett átrepülő gépek forgalmában kisebb késéseket eredményezhet.
Az Eurocontrol oldalán olvasható hivatalos tájékoztató (NOTAM) szerint 11 és 13 óra között várható munkabeszüntetés, amely miatt csökken a kapacitás, így a kezelhető gépek száma is. Budapesten leszálló gépből 15-öt, Magyarország felett átrepülőből pedig 46-ot tudnak majd irányítani óránként. A HungaroControl által kezelt koszovói magas légtér forgalma zavartalan lesz.
Szerző
Témák
HungaroControl

A gigászi bevétel és profit ellenére veszteséget mutatott ki Mészáros Lőrinc óriáscége

Publikálás dátuma
2019.04.15. 09:42

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Pedig tavaly 54 milliárdos bevétel mellett 24,8 milliárd volt az adózott eredmény.
Az Opus Global Nyrt. leányvállalata, a Mészáros Építőipari Holding Zrt. közgyűlése 5,12 milliárd forint összegű osztalék kifizetéséről döntött az anyavállalat részére - tájékoztatta a befektetőket az Opus hétfőn. Az Opus tavaly 54,1 milliárd forintos működési bevétel mellett 24,8 milliárd forint adózott eredményt ért el a Budapesti Értéktőzsde honlapján néhány nappal ezelőtt közzétett éves jelentése szerint. A működési bevétele 17 százalékkal, a profitja 320 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az Opus a jelentős árbevétel és profit ellenére negatív üzemi eredményt (EBIT), valamint kamatok, adózás és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) mutatott ki, ez azonban a társaság szerint nem fest valós képet a tényleges eredménytermelő képességről. A novemberben értékesített médiaportfólió által generált árbevétel és EBITDA ugyanis már nem szerepelhet az Opus konszolidált eredménybeszámolójában, a tőkeemelés során apportált, illetve megvásárolt, jelentős jövedelemtermelő képességű társaságok - Mátrai Erőmű, a Mészáros Építőipari Holding leányvállalatai - pedig csak az akvizíciók lezárását követő, december havi teljesítményükkel járultak hozzá a csoport konszolidált eredményéhez - mutatott rá a cég.
Szerző