Orbán bevándorlásról beszélt Szabadkán, de beruházásra gondolt

Kínai és orosz projektek élesztették fel a szerb-magyar barátságot Szabadkán, bár a miniszterelnök szokás szerint a migrációról szónokolt.

Közös magyar és szerb sikernek nevezte a balkáni migrációs útvonal megváltozását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán, a magyar és a szerb kormány ötödik együttes ülése után, Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tartott sajtótájékoztatón.

Mint az MTI írja, Orbán szerint nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Ezzel Szerbia is nyert - mondta -, mert a migránsok elkerülik Szerbiát is, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.

Mindez érdekes hangsúly-eltolódás azok után, hogy a kormány a kerítést idáig kizárólag hazai vircsafként és erényként tálalta. Orbán Viktor emellett azt is megjegyezte, hogy bár a balkáni útvonalra figyelni kell,

Szerbián keresztül jöhet az orosz gáz

Ennél is érdekesebb azonban a különbség, amit Orbán Viktor nyilatkozata és a szerb kormányzati beszámolókat összevetve találtunk. A szerb kormány hivatalos közleményében ugyanis szó nincs a migrációról: egyebek mellett inkább arról írnak, hogy Szerbia jól halad a Török Áramlat nevű gázvezeték építési projektjével. A hónap végére kiadják az első két helyi szakasz építési engedélyeit, és májustól megkezdődhet az Oroszországból induló, Törökországon is áthaladó gázhálózat tényleges építése is. energiafüggését is.

Ha Orbán Viktor beszélt is volna erről, az kimaradt az MTI beszámolójából.

Vasúti beruházás, 130 éves megtérüléssel?

A miniszterelnök kitért viszont a Budapest-Belgrád-vasútvonal 2023-ra ígért korszerűsítésére, amellyel a mostani 7-8 órás menetidő 2-3 órára csökkenhet. Itt sem csak szimpla korszerűsítésről van szó: az ország legdrágább és valószínűleg legtékozlóbb vasúti projektjéről beszélünk – az Index összesítése szerint 750 milliárd forintos befektetésről van szó, amit az ország kínai hitelből valósíthat meg - megtérülésére pedig csak 130 éven belül lehet számítani.

amik automatikusan vonják maguk után Washington rosszallását, és jelentenek ránk nézve potenciális gazdasági-politikai kockázatot.

Köszönik a pénzt, de a Vajdaságot megtartanák

Mindezek után kissé visszásnak tűnhet, hogy a magyar miniszterelnök Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett érvelt. A távirati iroda szerint Orbán azt mondta, a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. "Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (...) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke".

Orbán nyilatkozatából az is kiderül, hogy Szerbia némi aggodalommal figyeli a Vajdaság célzott feltőkésítését: „Szerbia többször kérte már azt, hogy a magyar befektetések ne korlátozódjanak a Vajdaság területére. Hogy minél több olyan beruházás menjen Magyarországról Szerbiába, amely Belgrád alá, Közép- és Dél-Szerbiába érkezzen meg” - mondta Orbán, aki olyannyira túllépne a vajdasági régión, hogy már szerb és magyar gazdaság összenövéséről beszélt, „mert ezzel Szerbia hozzánő Európai Unió piacaihoz és gazdasági térségéhez.”