Orbán bevándorlásról beszélt Szabadkán, de beruházásra gondolt

Publikálás dátuma
2019.04.15 17:28

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Kínai és orosz projektek élesztették fel a szerb-magyar barátságot Szabadkán, bár a miniszterelnök szokás szerint a migrációról szónokolt.
Közös magyar és szerb sikernek nevezte a balkáni migrációs útvonal megváltozását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán, a magyar és a szerb kormány ötödik együttes ülése után, Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tartott sajtótájékoztatón. Mint az MTI írja, Orbán szerint nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Ezzel Szerbia is nyert - mondta -, mert a migránsok elkerülik Szerbiát is, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.
Mindez érdekes hangsúly-eltolódás azok után, hogy a kormány a kerítést idáig kizárólag hazai vircsafként és erényként tálalta. Orbán Viktor emellett azt is megjegyezte, hogy bár a balkáni útvonalra figyelni kell, 
"az igazi fenyegetés" ebben a pillanatban kevésbé a Balkánról, sokkal inkább az afrikai térségből érkezik. Onnan, ahová mostanában kezdett befektetés-milliárdokat pumpálni a kormány, állítólag megelőzési célokkal.

Szerbián keresztül jöhet az orosz gáz

Ennél is érdekesebb azonban a különbség, amit Orbán Viktor nyilatkozata és a szerb kormányzati beszámolókat összevetve találtunk. A szerb kormány hivatalos közleményében ugyanis szó nincs a migrációról: egyebek mellett inkább arról írnak, hogy Szerbia jól halad a Török Áramlat nevű gázvezeték építési projektjével. A hónap végére kiadják az első két helyi szakasz építési engedélyeit, és májustól megkezdődhet az Oroszországból induló, Törökországon is áthaladó gázhálózat tényleges építése is. energiafüggését is.
Ezzel a szerb és magyar állam egy lépéssel közelebb került közös tervük megvalósításához, egy 6 milliárd köbméteres, a határra tervezett gáztározó építéséhez – ami persze tovább erősítheti a térség orosz energiafüggését is.
Ha Orbán Viktor beszélt is volna erről, az kimaradt az MTI beszámolójából.

Vasúti beruházás, 130 éves megtérüléssel?

A miniszterelnök kitért viszont a Budapest-Belgrád-vasútvonal 2023-ra ígért korszerűsítésére, amellyel a mostani 7-8 órás menetidő 2-3 órára csökkenhet. Itt sem csak szimpla korszerűsítésről van szó: az ország legdrágább és valószínűleg legtékozlóbb vasúti projektjéről beszélünk – az Index összesítése szerint 750 milliárd forintos befektetésről van szó, amit az ország kínai hitelből valósíthat meg - megtérülésére pedig csak 130 éven belül lehet számítani.
Ha a bevándorlás-blablát lehámozzuk róla, egyértelművé válik, hogy Orbán és Brnabic gigantikus költségvetésű, orosz és kínai hátterű projektekről beszél,
amik automatikusan vonják maguk után Washington rosszallását, és jelentenek ránk nézve potenciális gazdasági-politikai kockázatot. 

Köszönik a pénzt, de a Vajdaságot megtartanák

Mindezek után kissé visszásnak tűnhet, hogy a magyar miniszterelnök Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett érvelt. A távirati iroda szerint Orbán azt mondta, a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. "Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (...) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke". 
Orbán nyilatkozatából az is kiderül, hogy Szerbia némi aggodalommal figyeli a Vajdaság célzott feltőkésítését: „Szerbia többször kérte már azt, hogy a magyar befektetések ne korlátozódjanak a Vajdaság területére. Hogy minél több olyan beruházás menjen Magyarországról Szerbiába, amely Belgrád alá, Közép- és Dél-Szerbiába érkezzen meg” - mondta Orbán, aki olyannyira túllépne a vajdasági régión, hogy már szerb és magyar gazdaság összenövéséről beszélt, „mert ezzel Szerbia hozzánő Európai Unió piacaihoz és gazdasági térségéhez.” 

Ukrajnát is kivonnák a forgalomból

Évi 6-10 milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásról is hallani a Török Áramlat Magyarországig érő meghosszabbítása kapcsán – hangoztatta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy múlt heti háttérbeszélgetésen. Az első változat kevesebb, utóbbi némiképp megnövelt beruházást igényel a hazai gázszállítórendszeren, ám nálunk új vezetékek építését nem teszi szükségessé – tette hozzá. Az ügy szempontjából az egyik legfontosabb hírnek nevezte, hogy a minap kihirdették a 474 kilométeres bolgár szakasz kivitelezői pályázatának nyertesét. Hernádi Zsolt azért is rendelkezhetett erről közvetlen ismeretekkel, mivel – a Portfolio.hu beszámolója szerint – a Mol leányvállalata, az IT Industries is indult a busás, 1,4 milliárd eurós (félezermilliárd forintos) kiíráson. Ám az állami Bulgartransgaz végül nem a magyar jelentkezőt, hanem a szaúdi Arkad Engineeringet, illetve az Arkad és az olasz ABB vegyesvállalatát hirdette ki győztesként. Bulgáriába és Szerbiába 2020-tól, Magyarországra 2021-től érkezhet gáz az útvonalon. Hernádi Zsolt kiemelte, hogy a vezetéken értelemszerűen elsősorban orosz eredetű gáz érkezne, de az uniós szabályok szerint kötelező harmadik feleknek is hozzáférést biztosítani. (Más szakértők szerint eme, kiépülőfélben lévő balkáni útvonallal jelentősen nőnek a Kaszpi-térség gázának ideszállítási esélyei is.) Az elnök-vezérigazgató hozzáfűzte: a Török Áramlat, valamint az Oroszországot Németországgal a tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2. üteme révén elvileg valósággá válhat az Európa ellátása tekintetében az ukrán rendszert kiiktatását célzó orosz terv. M. I. 

Frissítve: 2019.04.15 18:13

Eső helyett árhullám jön

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Még a vártnál is kevesebb csapadék hullott az elmúlt napokban. A zöldség-gyümölcs árak emelkedése mellett már a hústermékek is drágulnak.
Nem enyhül a tavaly ősz óta tartó aszály, vagy ahogy a kormány nevezi, a vízhiányos időszak. Ez idő alatt az átlagos csapadékmennyiség alig 70 százaléka hullott, de az is egyenlőtlen eloszlásban, az Alföld egyes régióiban még az 50 százalékot sem érte el. Különösen az őszi vetésű gabona sínylette meg a légköri aszályt, már egymillió tonnás terméskiesésről beszélnek. A szántóföldi növények alig 10 százalékát öntözik, ennek nagyobb része is csemegekukorica, amelynek a teljes vetésterületén megoldott a vízutánpótlás. A szabadföldi zöldségek nagyjából háromnegyedét, a gyümölcsösök negyedét öntözik a gazdák. Bár a kormányzat az aszály miatt több költségcsökkentő intézkedést tett, ám ezek sem pótolják az elmaradt őszi-téli-tavaszi csapadék hiányt. A tavalyi, eddig mért legmelegebb év és az aszály hatására például a fejes káposzta 20, az amúgy is csúcsokat döntögető burgonyaárak 15 és a vöröshagyma is 15, az uborka 9, a paradicsom 6 százalékkal drágult idén január és március között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A spenót átlagosan 800, a sóska 800-1000 forintos áron kapható a piacokon, de a sárgarépát is többnyire 500 forintért méri sok őstermelő, illetve zöldségárus. A szakemberek szerint májusig tarthat a áremelkedés, mert akkor jelennek meg a hazai szabadföldi zöldségek, de nagy kérdés, hogy ha továbbra is folytatódik a szárazság és az öntözés is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, vajon érdemeben lejjebb mennek-e az árak. A takarmányárak, a munkaerőhiány gerjesztette béremelkedések és a gázolaj áfájának visszatérítése ellenére a dráguló üzemanyagok miatt az állattenyésztők is költségnövekedéssel számolnak. A hús-, illetve feldolgozóipari szakemberek akár két számjegyű költségnövekedést sem tartanak kizártnak. Ez a sertés- és baromfihús, illetve termékek árait is feljebb tornázza. Különösen a sertéságazat néz szembe súlyos gondokkal. A versenytársaktól elmaradó technológiai és hatékonysági szint a termelők és a feldolgozók jelentős részére jellemző,s egyebek mellett ez is drágítja a húsok, húskészítmények előállítását. A hazai termelőktől független árnövelő tényező, hogy Kínában becslések szerint a sertés pestis miatt mintegy 40-50 millió jószágot vágtak le eddig, de ez még nem a végleges szám. Kína a világpiacról szívja el a hiányzó mennyiséget, ami szintén emeli a hazai árakat is, miután több állatot vágunk le, mint emennyit itthon megtermelünk.. Az uniós csatlakozáskor még 4 millió jószág röfögött a kisgazdaságokban, és az agrártársaságok sertéstelepein. Tíz éve is még 3,4 milliós állomány volt, amit az akkor hatalomra kerülő Orbán kormány ígérete szerint 2020-ra legalább 6 milliósra növel. Ma már szó sem esik erről és az is eredménynek számít, hogy a 2,8 milliós sertés állomány legalább nem csökken tovább. Míg az ezredforduló előtt még évente 40-45 kiló volt az átlagos fogyasztás személyenként, ma már a 30 kilót sem éri el. Igaz, ennek több oka is van, mint például a sertéshússal kapcsolatos negatív propaganda is. Magyarország még nettó sertés, illetve sertéshús exportőr volt, 2005-től viszont nettó importőr lett – mondta a Hússzövetség konferenciáján Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A szakember azt is elismerte, hogy a hazai termelők és feldolgozók belföldön is piacot vesztettek, mert nem bírták minden területen a minőségi és árversenyt. A hazai engedélyezett sertésvágóhidak száma eléri a 200-at, de mindössze 44-ben minősítik a jószágokat, igaz, a heti 200 vágás alatti kis üzemekben nem is kötelező a minősítés. A technológiai lemaradásnak is betudható, hogy a hazai feldolgozók az európai átlagos átvételi árak fölött kénytelenek az alapanyagot felvásárolni. A kenyérgabona elegendő lesz a hazai ellátásra, de a világ és az európai árak a magyar árakat is feljebb húzzák. A liszt is drágult, az energia és bérköltségekről nem is szólva, így nem csoda, hogy idén januárban a fehér kenyér 5, a félbarna 10, a péksütemények pedig átlagosan több mint 13 százalékkal kerültek többe, mint 2018. év elején. A kereskedelemben a boltosok számára a legnagyobb költség a beszerzési ár, ami elválaszthatatlan a termelői, átadási, feldolgozóipari áraktól – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az élelmiszer-kereskedelemben is éles a verseny, ráadásul a reálbérek emelkedése ellenére a magyar fogyasztó továbbra is nagyon árérzékeny. A kereskedőnek ezért mérlegelnie kell, hogy emeli-e egyes termékek árát és ha igen akkor mennyivel. Az első negyedévben több mint 5 százalékkal emelkedtek az élelmiszer árak. A fogyasztói árakat a beszállítói árak befolyásolják, azokat pedig a termelői árak is mozgatják. Kemény tárgyalások várhatók a beszállítók és a kereskedők között, ott fől el, hogy ki tudja legalább részben érvényesíteni a költségei elismerését és ki nem. Az érdek persze közös, mégpedig az, hogy a vásárló hajlandó legyen megfizetni akár a magasabb árat is. Az áremelések után közvetlenül jelentősen visszaeshet a kereslet. Az OKSZ főtitkára nem kívánt jóslásokba bocsátkozni a várható árváltozásokról. Annyit jegyzett csak meg, hogy egyes élelmiszer drágulnak rövid távon is, más termékekért akár kevesebbet is kell majd fizetni. A zöldségek és a húsok, hústermékek vélhetően nem ez utóbbi kategóriába tartoznak majd. A fogyasztói árakban azonban nem jelennek meg automatikusan a termelői, feldolgozói, beszállítói árak, mert a verseny miatt eltérő lehet ugyanannak a terméknek is az ára.           

Meglódul az infláció

Az élelmiszerek drágulása nemcsak a hazai okokra vezethető vissza, hanem a világ, illetve az európai piaci hatások is mozgatják azokat. Ám az üzemanyag drágulással együtt is a tavalyi magas bázis miatt, valószínűleg nem várható az árindex robbanása.Az viszont nem zárható ki, hogy a 3,6-3,7 százalékos előrejelzéseknél mégis magasabban tetőzik idén az infláció. Nagy kérdés, hogy az évközi folyamatos költségnövekedés okozta nyomás hogyan befolyásolja a vállalati döntéseket – jegyezte meg a Népszavának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Ráadásul a tavalyi 5 százalék után még idén is 4 százalékos GDP bővülésre lehet számítani, ami szintén az áremelésre ösztönözheti a gazdaság szereplőit, hiszen a kereslet viszonylag erős marad. Mindemellett a tartósan 3 százalék fölötti inflációra rég volt példa a hazai gazdaságban – tette hozzá a vezető elemző.             

Frissítve: 2019.04.20 09:30

2 milliárdot költ a Fradi hibrid focipályákra - A fejlesztésekre egyetlen cég jelentkezett

Publikálás dátuma
2019.04.19 12:36

Fotó: Google Earth
A pénzből 3 pálya épül öntözőrendszerrel és pályafűtéssel - vette észre az mfor.hu.
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelent hirdetmény szerint a Ferencvárosi Torna Club közel 2 milliárd forintból végez sporttechnológiai fejlesztéseket a Népligeti Edzőcentrum területén tervezett hibrid focipályákkal kapcsolatban - írja a portál.    A feladatra egyetlen vállalkozás jelentkezett, akivel április 5-én meg is kötötték már a szerződést. A nyertes vállalkozás, a tatabányai székhelyű EBP Építő Group Kft. nettó 1,96 milliárd forintot kap, ha elvégzi a kért feladatokat. Eszerint a Ganz pályán, a Center pályán és a Száger pályán kell élőfüves pályát kialakítani automata öntözőrendszerrel, pályafűtéssel és vízelvezető rendszerrel.   
Az EBP Építő Group közvetett tulajdonosai Csurgó Gábor és Jankó József. A cég ezzel a munkával több évnyi bevételéhez juthat majd hozzá. A nyilvános céges beszámolók szerint ugyanis a 2013-ban alapított társaság legjobb éve 2015 volt, akkor sikerült valamivel több mint félmilliárdos árbevételt elérniük. 2017-ben mindössze 346 millió folyt be a kasszába, amiből a végén 20,7 millió nyereség maradt. A honlapjuk szerint eddig főként tatabányai munkákat tudtak megszerezni. Referenciáik között a polgármesteri hivatal földszintjének és első emeletének teljes átalakítása, egy óvoda akadálymentesítése és energetikai felújítása és hőközpont kiváltása szerepel.