Orbán bevándorlásról beszélt Szabadkán, de beruházásra gondolt

Publikálás dátuma
2019.04.15 17:28

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Kínai és orosz projektek élesztették fel a szerb-magyar barátságot Szabadkán, bár a miniszterelnök szokás szerint a migrációról szónokolt.
Közös magyar és szerb sikernek nevezte a balkáni migrációs útvonal megváltozását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán, a magyar és a szerb kormány ötödik együttes ülése után, Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tartott sajtótájékoztatón. Mint az MTI írja, Orbán szerint nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Ezzel Szerbia is nyert - mondta -, mert a migránsok elkerülik Szerbiát is, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.
Mindez érdekes hangsúly-eltolódás azok után, hogy a kormány a kerítést idáig kizárólag hazai vircsafként és erényként tálalta. Orbán Viktor emellett azt is megjegyezte, hogy bár a balkáni útvonalra figyelni kell, 
"az igazi fenyegetés" ebben a pillanatban kevésbé a Balkánról, sokkal inkább az afrikai térségből érkezik. Onnan, ahová mostanában kezdett befektetés-milliárdokat pumpálni a kormány, állítólag megelőzési célokkal.

Szerbián keresztül jöhet az orosz gáz

Ennél is érdekesebb azonban a különbség, amit Orbán Viktor nyilatkozata és a szerb kormányzati beszámolókat összevetve találtunk. A szerb kormány hivatalos közleményében ugyanis szó nincs a migrációról: egyebek mellett inkább arról írnak, hogy Szerbia jól halad a Török Áramlat nevű gázvezeték építési projektjével. A hónap végére kiadják az első két helyi szakasz építési engedélyeit, és májustól megkezdődhet az Oroszországból induló, Törökországon is áthaladó gázhálózat tényleges építése is. energiafüggését is.
Ezzel a szerb és magyar állam egy lépéssel közelebb került közös tervük megvalósításához, egy 6 milliárd köbméteres, a határra tervezett gáztározó építéséhez – ami persze tovább erősítheti a térség orosz energiafüggését is.
Ha Orbán Viktor beszélt is volna erről, az kimaradt az MTI beszámolójából.

Vasúti beruházás, 130 éves megtérüléssel?

A miniszterelnök kitért viszont a Budapest-Belgrád-vasútvonal 2023-ra ígért korszerűsítésére, amellyel a mostani 7-8 órás menetidő 2-3 órára csökkenhet. Itt sem csak szimpla korszerűsítésről van szó: az ország legdrágább és valószínűleg legtékozlóbb vasúti projektjéről beszélünk – az Index összesítése szerint 750 milliárd forintos befektetésről van szó, amit az ország kínai hitelből valósíthat meg - megtérülésére pedig csak 130 éven belül lehet számítani.
Ha a bevándorlás-blablát lehámozzuk róla, egyértelművé válik, hogy Orbán és Brnabic gigantikus költségvetésű, orosz és kínai hátterű projektekről beszél,
amik automatikusan vonják maguk után Washington rosszallását, és jelentenek ránk nézve potenciális gazdasági-politikai kockázatot. 

Köszönik a pénzt, de a Vajdaságot megtartanák

Mindezek után kissé visszásnak tűnhet, hogy a magyar miniszterelnök Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett érvelt. A távirati iroda szerint Orbán azt mondta, a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. "Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (...) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke". 
Orbán nyilatkozatából az is kiderül, hogy Szerbia némi aggodalommal figyeli a Vajdaság célzott feltőkésítését: „Szerbia többször kérte már azt, hogy a magyar befektetések ne korlátozódjanak a Vajdaság területére. Hogy minél több olyan beruházás menjen Magyarországról Szerbiába, amely Belgrád alá, Közép- és Dél-Szerbiába érkezzen meg” - mondta Orbán, aki olyannyira túllépne a vajdasági régión, hogy már szerb és magyar gazdaság összenövéséről beszélt, „mert ezzel Szerbia hozzánő Európai Unió piacaihoz és gazdasági térségéhez.” 

Ukrajnát is kivonnák a forgalomból

Évi 6-10 milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásról is hallani a Török Áramlat Magyarországig érő meghosszabbítása kapcsán – hangoztatta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy múlt heti háttérbeszélgetésen. Az első változat kevesebb, utóbbi némiképp megnövelt beruházást igényel a hazai gázszállítórendszeren, ám nálunk új vezetékek építését nem teszi szükségessé – tette hozzá. Az ügy szempontjából az egyik legfontosabb hírnek nevezte, hogy a minap kihirdették a 474 kilométeres bolgár szakasz kivitelezői pályázatának nyertesét. Hernádi Zsolt azért is rendelkezhetett erről közvetlen ismeretekkel, mivel – a Portfolio.hu beszámolója szerint – a Mol leányvállalata, az IT Industries is indult a busás, 1,4 milliárd eurós (félezermilliárd forintos) kiíráson. Ám az állami Bulgartransgaz végül nem a magyar jelentkezőt, hanem a szaúdi Arkad Engineeringet, illetve az Arkad és az olasz ABB vegyesvállalatát hirdette ki győztesként. Bulgáriába és Szerbiába 2020-tól, Magyarországra 2021-től érkezhet gáz az útvonalon. Hernádi Zsolt kiemelte, hogy a vezetéken értelemszerűen elsősorban orosz eredetű gáz érkezne, de az uniós szabályok szerint kötelező harmadik feleknek is hozzáférést biztosítani. (Más szakértők szerint eme, kiépülőfélben lévő balkáni útvonallal jelentősen nőnek a Kaszpi-térség gázának ideszállítási esélyei is.) Az elnök-vezérigazgató hozzáfűzte: a Török Áramlat, valamint az Oroszországot Németországgal a tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2. üteme révén elvileg valósággá válhat az Európa ellátása tekintetében az ukrán rendszert kiiktatását célzó orosz terv. M. I. 

Frissítve: 2019.04.15 18:13

Tarol a SZÉP-kártya- és a készpénz-cafeteria

Publikálás dátuma
2019.04.23 09:00

Az adózási változások nyomán másfélszeresére nőtt a SZÉP-kártyák, illetve duplájára a készpénzben kifizetett cafeteria népszerűsége.
Az adózási módosítások nyomán a cafeteria-juttatásokon belül a Széchenyi Pihenő- (SZÉP-) kártya részesedése a tavalyi érték másfélszeresére, 54 százalékra nőtt, a készpénzé pedig duplázódva 40 százalék lett. Ezzel e két elem teszi ki a béren kívüli juttatások túlnyomó részét - derül ki a BDO Magyarország ezer munkavállaló idei választásait összegző felméréséből. (A felmérés a BDO cafeteria-tanácsadási ügyfelei körében készült, így az adatok országos szinten nem reprezentatívak.)
Körükben a tavalyi 38 százalékkal szemben idén 54 százalékra nőtt a SZÉP-kártya részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül. A legnépszerűbb 30 százalékkal a vendéglátás-alszámla, míg a szálláshely 16, a szabadidő pedig 8 százalékos arányú. Ez nem meglepő, hisz a cafeteria-rendszer év eleji átalakítása nyomán a legnépszerűbb elemek közül egyedül a SZÉP-kártya tarthatta meg adómentességét.
Meglepő viszont, hogy az azonnal elkölthető cafeteria-elemek (például a korábbi Erzsébet-utalvány) helyét szintén a munkabérrel azonosan adózó pénzkifizetés váltotta fel. Ez az elem idén a teljes cafeteria-érték 40 százalékát képviseli. A népszerűség titka, hogy a szerényebb keresetű munkavállalók az üdülési juttatással szemben, még ha csökkentett mértékben is, de a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket részesítik előnyben. Azt, hogy a cégek szinte mindegyike megtartotta a pénzkifizetést, a tanácsadó azzal magyarázza, hogy a béren kívüli juttatások ösztönző hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé. Emellett az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő tétel, például a túlóradíj összegét is.
A változások nagy vesztesei a hosszabb távú megtakarítást ösztönző önkéntes pénztárak. Míg tavaly e szervezetek a cafeteria-juttatások 13 százalékát képviselték, addig idén arányuk 3 százalékra esett. Az óvodai-bölcsődei költségek térítése továbbra is adómentes, részaránya mégsem nőtt 1,2 százalék fölé, mivel e juttatás csupán a munkavállalók kis hányadát érinti. A korábbi sokszínű cafeteria-palettán ma egyértelműen a SZÉP-kártya és a pénzkifizetés a két fő elem – idézik Kis-Makár Andreát, a BDO Magyarország vezető cafeteria-tanácsadóját. – Ennek ellenére a vállalatok többsége a következő évben sem tervezi cafeteria-rendszerének ésszerűsítését. Vagyis ezentúl sem kívánják korlátozni munkavállalóik választási lehetőségeit - véli a szakember.
Szerző
Frissítve: 2019.04.23 09:00

Úgy vesszük fel a személyi kölcsönt, mintha nem lenne holnap

Publikálás dátuma
2019.04.23 06:43

Fotó: Kállai Márton
Egyre többen egyre nagyobb összeget vesznek fel.
A Netrisk.hu pénzügyi összehasonlító oldalának adatai szerint jelentősen erősödött a lakosság hitelfelvételi kedve, az internetes cég az idei első negyedévben 26 százalékkal több személyihitel-igényt továbbított, ezek átlagos nagysága 1,48 millió forint volt, ami 16 százalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakában mért 1,28 millió forintos átlagot. Az internetes cég közölte: a háromnegyed részben szabad felhasználású hitelekből álló állomány átlagos futamideje 51 hónap, átlagos thm-e (teljes hiteldíj mutató) 14,5 százalék volt. A közleményben Juhász Szilvia, a Netrisk.hu üzletágvezetője elmondta: a lakosság egyre szélesebb rétege képes hitelt felvenni és mer ismét adóssá válni bizonyos célok gyorsabb elérése reményében. Az igényelt személyi hitelek 14 százaléka haladja meg a 3 millió forintot, szemben a tavaly év eleji 8 százalékkal. A hitelösszegek emelkedésével párhuzamosan a havi törlesztőrészletek is nőttek, átlagos összegük egy év alatt 12 százalékkal, 31 600 forintról 35 400 forintra emelkedett. A vállalt törlesztő részletek emelkedése összefüggésben van az ügyfelek jövedelmi helyzetének javulásával is. Az idei év első negyedében a személyi hitelt felvevők 24,1 százaléka rendelkezett havi 250 ezer forintot meghaladó jövedelemmel, ugyanez az arány 2016 elején 18,3, míg 2017 első hónapjaiban 21,1 százalékot ért el. A mintában szereplő személyi hitelek szabad felhasználásúak, azon személyek közül ugyanakkor, akik a felhasználás tervezett célját megnevezték, 48 százalékban adósságrendezésre, 40 százalékban autóvásárlásra, 12 százalékban ingatlan-felújításra költötték a felvett pénzt. Az internetes vállalkozás adatai szerint egyre inkább a fiatalabb korosztályok irányába tolódik el a személyi hitelt felvevők köre. Egy évvel korábban még a 45 évnél idősebbek aránya 45 százalék volt, az idei első negyedévben már csak 31 százalékuk tartozott ebbe a korcsoportba. Ugyanakkor a korábbi 5-ről 13 százalékra emelkedett a 25 éves vagy annál fiatalabb korosztály aránya. A Netrisk.hu üzletágvezetője szerint kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy a lakossági hitelezés idén is bővülni tudjon. A jegybank legutóbbi kamatdöntő ülésén nem kezdett új kamatemelési ciklust, a tovább emelkedő bérek hatására tovább javul a lakosság hitelképessége, ugyanakkor a hitelfelvétel növekedési üteme várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyinál - jelezte.
Szerző