Orbán bevándorlásról beszélt Szabadkán, de beruházásra gondolt

Publikálás dátuma
2019.04.15 17:28

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Kínai és orosz projektek élesztették fel a szerb-magyar barátságot Szabadkán, bár a miniszterelnök szokás szerint a migrációról szónokolt.
Közös magyar és szerb sikernek nevezte a balkáni migrációs útvonal megváltozását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán, a magyar és a szerb kormány ötödik együttes ülése után, Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tartott sajtótájékoztatón. Mint az MTI írja, Orbán szerint nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Ezzel Szerbia is nyert - mondta -, mert a migránsok elkerülik Szerbiát is, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.
Mindez érdekes hangsúly-eltolódás azok után, hogy a kormány a kerítést idáig kizárólag hazai vircsafként és erényként tálalta. Orbán Viktor emellett azt is megjegyezte, hogy bár a balkáni útvonalra figyelni kell, 
"az igazi fenyegetés" ebben a pillanatban kevésbé a Balkánról, sokkal inkább az afrikai térségből érkezik. Onnan, ahová mostanában kezdett befektetés-milliárdokat pumpálni a kormány, állítólag megelőzési célokkal.

Szerbián keresztül jöhet az orosz gáz

Ennél is érdekesebb azonban a különbség, amit Orbán Viktor nyilatkozata és a szerb kormányzati beszámolókat összevetve találtunk. A szerb kormány hivatalos közleményében ugyanis szó nincs a migrációról: egyebek mellett inkább arról írnak, hogy Szerbia jól halad a Török Áramlat nevű gázvezeték építési projektjével. A hónap végére kiadják az első két helyi szakasz építési engedélyeit, és májustól megkezdődhet az Oroszországból induló, Törökországon is áthaladó gázhálózat tényleges építése is. energiafüggését is.
Ezzel a szerb és magyar állam egy lépéssel közelebb került közös tervük megvalósításához, egy 6 milliárd köbméteres, a határra tervezett gáztározó építéséhez – ami persze tovább erősítheti a térség orosz energiafüggését is.
Ha Orbán Viktor beszélt is volna erről, az kimaradt az MTI beszámolójából.

Vasúti beruházás, 130 éves megtérüléssel?

A miniszterelnök kitért viszont a Budapest-Belgrád-vasútvonal 2023-ra ígért korszerűsítésére, amellyel a mostani 7-8 órás menetidő 2-3 órára csökkenhet. Itt sem csak szimpla korszerűsítésről van szó: az ország legdrágább és valószínűleg legtékozlóbb vasúti projektjéről beszélünk – az Index összesítése szerint 750 milliárd forintos befektetésről van szó, amit az ország kínai hitelből valósíthat meg - megtérülésére pedig csak 130 éven belül lehet számítani.
Ha a bevándorlás-blablát lehámozzuk róla, egyértelművé válik, hogy Orbán és Brnabic gigantikus költségvetésű, orosz és kínai hátterű projektekről beszél,
amik automatikusan vonják maguk után Washington rosszallását, és jelentenek ránk nézve potenciális gazdasági-politikai kockázatot. 

Köszönik a pénzt, de a Vajdaságot megtartanák

Mindezek után kissé visszásnak tűnhet, hogy a magyar miniszterelnök Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett érvelt. A távirati iroda szerint Orbán azt mondta, a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. "Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (...) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke". 
Orbán nyilatkozatából az is kiderül, hogy Szerbia némi aggodalommal figyeli a Vajdaság célzott feltőkésítését: „Szerbia többször kérte már azt, hogy a magyar befektetések ne korlátozódjanak a Vajdaság területére. Hogy minél több olyan beruházás menjen Magyarországról Szerbiába, amely Belgrád alá, Közép- és Dél-Szerbiába érkezzen meg” - mondta Orbán, aki olyannyira túllépne a vajdasági régión, hogy már szerb és magyar gazdaság összenövéséről beszélt, „mert ezzel Szerbia hozzánő Európai Unió piacaihoz és gazdasági térségéhez.” 

Ukrajnát is kivonnák a forgalomból

Évi 6-10 milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásról is hallani a Török Áramlat Magyarországig érő meghosszabbítása kapcsán – hangoztatta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy múlt heti háttérbeszélgetésen. Az első változat kevesebb, utóbbi némiképp megnövelt beruházást igényel a hazai gázszállítórendszeren, ám nálunk új vezetékek építését nem teszi szükségessé – tette hozzá. Az ügy szempontjából az egyik legfontosabb hírnek nevezte, hogy a minap kihirdették a 474 kilométeres bolgár szakasz kivitelezői pályázatának nyertesét. Hernádi Zsolt azért is rendelkezhetett erről közvetlen ismeretekkel, mivel – a Portfolio.hu beszámolója szerint – a Mol leányvállalata, az IT Industries is indult a busás, 1,4 milliárd eurós (félezermilliárd forintos) kiíráson. Ám az állami Bulgartransgaz végül nem a magyar jelentkezőt, hanem a szaúdi Arkad Engineeringet, illetve az Arkad és az olasz ABB vegyesvállalatát hirdette ki győztesként. Bulgáriába és Szerbiába 2020-tól, Magyarországra 2021-től érkezhet gáz az útvonalon. Hernádi Zsolt kiemelte, hogy a vezetéken értelemszerűen elsősorban orosz eredetű gáz érkezne, de az uniós szabályok szerint kötelező harmadik feleknek is hozzáférést biztosítani. (Más szakértők szerint eme, kiépülőfélben lévő balkáni útvonallal jelentősen nőnek a Kaszpi-térség gázának ideszállítási esélyei is.) Az elnök-vezérigazgató hozzáfűzte: a Török Áramlat, valamint az Oroszországot Németországgal a tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2. üteme révén elvileg valósággá válhat az Európa ellátása tekintetében az ukrán rendszert kiiktatását célzó orosz terv. M. I. 

Frissítve: 2019.04.15 18:13

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző

Százmilliókért szállíthat újabb jegykiadókat a BKK-nak a T-Systems

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:36
Illusztráció
Fotó: Népszava
A céget tendereztetés nélkül bízták meg, mivel egyedül a T-Systems jogosult ilyen automatákat szállítani és üzemeltetni.
Tendereztetés nélkül bízta meg a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. a T-Systems Magyarország Zrt.-t jegykiadó automaták szállítására – vette észre a napi.hu. Az uniós közbeszerzési közlönyből kiderül, hogy a T-Systems
újabb öt jegykiadó automatát szállíthat a BKK-nak nettó 400 millió forintért.
A BKK mostani vásárlása azért született tenderkiírás nélkül, mert iparjogvédelmi okok miatt egyedül a T-Systems jogosult ilyen automatákat szállítani és üzemeltetni. A 400 milliós feladat része 
  • 5 darab jegy-és bérletkiadó automata gyártása, szállítása és üzembe helyezése,
  • 77 darab jegy-és bérlet automata üzemeltetése a keretmegállapodás idejére vonatkozóan,
  • jegy- és bérletkiadó automata áthelyezése,
  • valamint jegy- és bérletkiadó automata szoftver- és hardverfejlesztés.
A szerződést még február 12-én kötötte meg a a BKK és a T-Systems.