Hatalmas lángokkal ég a párizsi Notre-Dame - beszakadt a tetőszerkezet (élő videó)

Publikálás dátuma
2019.04.15. 19:36

Fotó: PATRICK ANIDJAR / AFP
Tűz ütött ki a katedrálisban, óriási füstfelhők borítják be környéket. Ledőlt a főszékesegyház huszártornya, lángol templom ikertornyainak egyike is.
Lángol a párizsi fő székesegyház, a 856 éves épület toronyablakain csapnak ki a lángnyelvek – adta hírül a BBC. A környező épületeket és utcákat kiürítették az oltási munkálatok idejére, tűzoltók tucatjai próbálták megfékezni a lángokat. Európa leglátogatottabb székesegyházában 18 óra 50 perckor törhetett ki a tűz – közölte a France Info. A pusztító erejű tűzben egy idő után összeomlott a katedrális 69 méter magas huszártornya. Információink szerint 400 tűzoltó küzd a lángokkal, de nem sok eredménnyel: kevéssel hétfő fél kilenc előtt beomlott a katedrális tetőszerkezete is.  Kilenc óra körül már a katedrális ikertornyaiban is elharapóztak a lángok. Párizs alpolgármestere, Emmanuel Grégoire a BFMTV francia televíziónak az emberek megóvását, másodsorban pedig a műtárgyak kimentését nevezte a tűzeset kapcsán. Az Index úgy tudja, hogy egy különleges mentőalakulat foglalkozik a még menthető értékek kihordásával.   A katedrálist már korábban kiürítették és a környéket lezárták. „Szörnyű tűzvész tört ki a Notre Dame-ban. Folyamatos kapcsolatban állunk a párizsi egyházmegyével” - írta Párizs polgármestere, Anne Hidalgo. Hozzátette, mindenkit arra kér, hogy tartsák tiszteletben a biztonsági intézkedéseket. A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza. Európa leglátogatottabb székesegyháza. Alapkövét 1163-ban, Párizsban fektette le III. Sándor pápa, ezután 157 évig, 1320-ig építették. A francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztult, ám 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően újjáépítették. A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter - Párizs fő idegenforgalmi látványosságának számít, 2017-ben 12 millió turista látogatta csak a Notre-Dame épületét.  A szerencsétlenségben most az épület szinte egésze megsemmisült, csak a falak maradtak.  
A tűzoltók este tízkor még az északi torony megmentéséért küzdöttek,  ami minden erőfeszítésük ellenére izzott.Évekbe telhet a katedrális újjáépítése - írja a Le Figaro, Eric de Moulins-Beaufort-ot, a Francia Püspöki Kar elnökét idézve. 
A szerencsétlenség oka nem ismert, de egyes információk szerint a tűz valamilyen renoválási munka során keletkezett. A francia katolikus egyház már tavaly sürgős beavatkozást kért a katedrális romló állapota miatt.
A katasztrófáról Twitteren írt a francia elnöke: Lángol a Notre-Dame, és egy nemzet érzéseiben osztozom, minden katolikusra és minden franciára gondolok most. Mint minden honfitársam, szomorúan nézem, ahogy egy részünk a lángok martaléka lesz - fogalmazott Emmanuel Macron.   Együttérzését fejezte ki Donald Trump amerikai elnök is, bár jóval gyakorlatiasabb formában: "Szörnyű látni a tomboló tüzet, talán vízszállító repülők elolthatnák a lángokat. Gyorsan tenni kell valamit!" - írta ő is a Twittteren. 
Az NBC riportere szerint több ezren nézik a lángoló főszékesegyházat: a párizsiakat sokkolta nemzeti jelképük pusztulása, sokan sírnak - főként az volt sokkoló, hogy az este hét óra előtt felcsapó tűz nem egészen két óra alatt felemésztette szinte az egész katedrálist.
Képösszeállításunkat a tűzvészről itt találja.
Szerző
Frissítve: 2019.04.16. 09:49

Botrányos uniós elnökség: szégyenpadon a román demokrácia

Publikálás dátuma
2019.04.15. 17:51

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A néppárt kérésére tűzte napirendre soron kívül az Európai Parlament a román demokrácia helyzetét. Viorica Dancila miniszterelnök nem vett részt a vitán.
Nem szokványos helyzet, hogy az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország kerüljön az Európai Unió szégyenpadjára. Hétfőn az európai parlamenti választások előtti utolsó üléshét nyitónapján azonban az Európai Néppárt (EPP) indítványa nyomán soron kívül napirendre tűzék a román jogállamiság helyzetének vitáját. Bukarest eleve nehéz időszakban vette át az EU soros elnökségét, hiszen két olyan kényes kérdéssel kellett szembenézni, mint a Brexit, illetve a 7-es cikkely szerinti eljárás Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Mindezt tetőzte az, hogy Romániában is recseg-ropog a jogállamiság, a kormányzó balközép koalíció két éve a nemzetközi bírálatok kereszttüzében áll az igazságügyi törvények módosítása miatt. Nemcsak a román ellenzék és a 2017 februárja óta menetrend szerint tüntető civilek érzik úgy, hogy a kormányzat igazságügyi reformja mögött az az elsődleges szándék áll, hogy saját korrupt vezetőit, mindenekelőtt a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszer már korrupcióért elítélt és jelenleg is eljárás alatt lévő elnökét megmentse, hanem nemzetközi és európai intézmények sora is. Bukarest erre még rátett egy lapáttal, amikor tavaly nyáron menesztette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) nemzetközi sztárrá vált főügyészét, Laura Codruta Kövesit, az utóbbi időben pedig pattanásig feszítette a húrt azzal, hogy minden erejével bojkottálni kezdte Kövesi európai főügyésszé választását. Azt a bakit is elkövette Bukarest, hogy Kövesi ellen több fegyelmi és bűnvádi eljárást indított az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló nemrég létrehozott speciális ügyészség. Ez a testület februárban hivatali visszaélés, megvesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával indított bűnvádi eljárást Kövesi ellen, majd márciusban újabb ügyben túlkapásokkal és bizonyítékok hamisításával vádolták meg, majd hatósági felügyelet alá is helyezték. Ez kiverte az európai uniós biztosítékot, hiszen Kövesi ekkor már az EP hivatalos európai főügyész jelöltje volt. Uniós tisztségviselők sora szólította fel Bukarestet, ne akadályozza a főügyész-választást, az Európai Néppárt pedig testületileg kiállt Kövesi mellett. Bukarest végül meghátrált, feloldotta a sztárügyész felügyeletét, de ez már kevésnek bizonyult. A román soros elnökséget mindezen túl sok bírálat érte azért is, mert nem sokat tesz azért, hogy érdemi előrelépés történjék a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárás ügyében. Mivel a román jogállamiság helyzete kapcsán már tavaly ősszel volt egy EP-vita, nyilván, Bukarest önmaga védelmében nem sietteti a magyar és lengyel kérdést. A román helyzet mégis – legalábbis úgy tűnik -nagymértékben a Fidesz miatt került a néppárti figyelem középpontjába. A Fidesz jogtiprását hosszú évekig eltűrő néppárti vezetők nyilatkozataiból az látszik, igyekeznek a másik térfélen is felmutatni a pártcsaládon belül megtűrt „rossz fiút”. Az Európai Szocialisták Pártja (PES) a jogállamisággal kapcsolatos aggályai múlt héten befagyasztotta kapcsolatát a Romániában kormányzó PSD-vel, a román szocialisták így, a Fidesszel ellentétben, nem élvezik saját európai pártcsaládjuk védelmét.   
Szerző

2030-ra harmadával visszavágja az autók szén-dioxid kibocsátását az EU

Publikálás dátuma
2019.04.15. 13:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
2025 és 2029 között 15 százalékkal kell csökkenteni a személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását, 2030-ra még 37,5, illetve 31 százalékkal.
Az Európai Unió Tanácsa a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében szigorúbb szabályokat fogadott el a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozóan - közölte az uniós tanács hétfőn. Mint közölték, az unió a gépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre alkalmazandó, új és szigorú szén-dioxid-kibocsátási előírások bevezetésével tisztábbá kívánja tenni a közúti közlekedést. Az új szabályokkal az unió közelebb kíván kerülni az éghajlatváltozási célértékeinek eléréséhez, és ahhoz, hogy a gépkocsigyártók is hozzájáruljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítésekhez. Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott rendelet szerint
2030-tól kezdődően az új gépkocsik a 2021-es szinthez képest átlagosan 37,5 százalékkal, az új kisteherautók pedig 31 százakkal kevesebb szén-dioxidot bocsáthatnak ki.

2025 és 2029 között 15 százalékkal kell csökkenteni a személygépkocsik és kisteherautók kibocsátását. Ezek a teljes uniós járműállományra vonatkozó célértékek. A gyártóktól elvárt CO2-kibocsátás-csökkentés tekintetében a gyártónkénti célértékeket a járműállományuk átlagos tömege alapján számítják majd ki.
A javaslat általánosságban arra hivatott, hogy hozzájáruljon a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez, és az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívül eső ágazatok esetében az unió egészében a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 30 százalékkal csökkentse a kibocsátást. A javasolt intézkedések és célkitűzések alapjául a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, valamint az energiaunióra vonatkozó stratégia szolgál. A fosszilis tüzelőanyagok iránti alacsonyabb igény javítani fogja az uniós energiaellátás biztonságát, és csökkenti az unión kívüli országokból való energiabehozataltól való függőséget - közölték.