Hatalmas lángokkal ég a párizsi Notre-Dame - beszakadt a tetőszerkezet (élő videó)

Publikálás dátuma
2019.04.15 19:36

Fotó: AFP/ PATRICK ANIDJAR
Tűz ütött ki a katedrálisban, óriási füstfelhők borítják be környéket. Ledőlt a főszékesegyház huszártornya, lángol templom ikertornyainak egyike is.
Lángol a párizsi fő székesegyház, a 856 éves épület toronyablakain csapnak ki a lángnyelvek – adta hírül a BBC. A környező épületeket és utcákat kiürítették az oltási munkálatok idejére, tűzoltók tucatjai próbálták megfékezni a lángokat. Európa leglátogatottabb székesegyházában 18 óra 50 perckor törhetett ki a tűz – közölte a France Info. A pusztító erejű tűzben egy idő után összeomlott a katedrális 69 méter magas huszártornya. Információink szerint 400 tűzoltó küzd a lángokkal, de nem sok eredménnyel: kevéssel hétfő fél kilenc előtt beomlott a katedrális tetőszerkezete is.  Kilenc óra körül már a katedrális ikertornyaiban is elharapóztak a lángok. Párizs alpolgármestere, Emmanuel Grégoire a BFMTV francia televíziónak az emberek megóvását, másodsorban pedig a műtárgyak kimentését nevezte a tűzeset kapcsán. Az Index úgy tudja, hogy egy különleges mentőalakulat foglalkozik a még menthető értékek kihordásával.   A katedrálist már korábban kiürítették és a környéket lezárták. „Szörnyű tűzvész tört ki a Notre Dame-ban. Folyamatos kapcsolatban állunk a párizsi egyházmegyével” - írta Párizs polgármestere, Anne Hidalgo. Hozzátette, mindenkit arra kér, hogy tartsák tiszteletben a biztonsági intézkedéseket. A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza. Európa leglátogatottabb székesegyháza. Alapkövét 1163-ban, Párizsban fektette le III. Sándor pápa, ezután 157 évig, 1320-ig építették. A francia forradalom alatt majdnem teljesen elpusztult, ám 1845 és 1878 között az eredeti terveknek megfelelően újjáépítették. A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter - Párizs fő idegenforgalmi látványosságának számít, 2017-ben 12 millió turista látogatta csak a Notre-Dame épületét.  A szerencsétlenségben most az épület szinte egésze megsemmisült, csak a falak maradtak.  
A tűzoltók este tízkor még az északi torony megmentéséért küzdöttek,  ami minden erőfeszítésük ellenére izzott.Évekbe telhet a katedrális újjáépítése - írja a Le Figaro, Eric de Moulins-Beaufort-ot, a Francia Püspöki Kar elnökét idézve. 
A szerencsétlenség oka nem ismert, de egyes információk szerint a tűz valamilyen renoválási munka során keletkezett. A francia katolikus egyház már tavaly sürgős beavatkozást kért a katedrális romló állapota miatt.
A katasztrófáról Twitteren írt a francia elnöke: Lángol a Notre-Dame, és egy nemzet érzéseiben osztozom, minden katolikusra és minden franciára gondolok most. Mint minden honfitársam, szomorúan nézem, ahogy egy részünk a lángok martaléka lesz - fogalmazott Emmanuel Macron.   Együttérzését fejezte ki Donald Trump amerikai elnök is, bár jóval gyakorlatiasabb formában: "Szörnyű látni a tomboló tüzet, talán vízszállító repülők elolthatnák a lángokat. Gyorsan tenni kell valamit!" - írta ő is a Twittteren. 
Az NBC riportere szerint több ezren nézik a lángoló főszékesegyházat: a párizsiakat sokkolta nemzeti jelképük pusztulása, sokan sírnak - főként az volt sokkoló, hogy az este hét óra előtt felcsapó tűz nem egészen két óra alatt felemésztette szinte az egész katedrálist.
Képösszeállításunkat a tűzvészről itt találja.
Frissítve: 2019.04.16 09:49

Félelmetes tengeralattjárót bocsátott vízre Oroszország

Publikálás dátuma
2019.04.23 21:07
Tengerészek állnak a Belgorod avatóünnepségén, Szeverodvinszkben, 2019. április 23-án
Fotó: Igor Ageyenko
A Belgorod hat atomtöltetű drónt szállíthat, és gyorsabban halad, mint a ma ismert legsebesebb torpedók.
Vízre bocsátották a Poszejdon (Poszeidón) típusú nukleáris hadászati drónok hordozására kialakított atommeghajtású tengeralattjárók első kísérleti darabját kedden az észak-oroszországi Arhangelszkhez közeli Szeverodvinszkben. Szevmas hadiipari vállalat által a 09852-es projekt keretében részben összerakott Belgorod tengeralattjáró vízre bocsátását Vlagyimir Putyin orosz elnök élő videokapcsolásban figyelte. Andrej Volozsinszkij ellentengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke "a konstruktőri gondolat ünnepének" nevezte a jármű megjelenését -írja az MTI.
A tengeralattjáró építése ezt követően vízen folytatódik majd. A TASZSZ hírügynökség szerint a hajó reaktor- és kikötési tesztjét még erre az évre, menet- és állami próbáját pedig a jövő évre tervezik, és a tervek szerint 2020 végén adják majd át a flottának.      A TASZSZ úgy tudja, hogy az új tengeralattjáró hat, nukleáris töltettel ellátott drón  hordozására lesz alkalmas. A hírügynökség által összeállított háttér-tájékoztató szerint a Belgorod osztályú tengeralattjárót eredendően a 949A Antej projekt keretében kezdték meg kidolgozni 1992-ben, majd a munkálatokat a Szevmas 2012-ben, 09852-es projekt néven újraindította. (Az Antej a Kuszkkal azonos típusú manőverező robotrepülőgépeket hordozó tengeralattjáró.)  A Belgorod műszaki paraméterei tikosak, az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor tavaly novemberben közölte, hogy összeállt a tengeralattjáró legénysége. 
Vlagyimir Putyin tavaly március 1-jén az orosz törvényhozás két házának együttes ülésén jelentette be az utóbb Poszejdon névre elkeresztelt víz alatti hadászati nukleáris drón kifejlesztését, amelyről először február 20-án mutatott be egy mintegy félperces videót az orosz védelmi tárca.   Putyin azt állította, hogy a célpontok széles skálája ellen kifejlesztett atomfegyverek hordozására is alkalmas, korlátlan hatótávolságú drónt lehetetlen elfogni. Az elnök szerint a Poszejdon munkamélysége egy kilométer lesz és nagyobb sebességgel képes lesz haladni, mint a jelenleg hadrendbe állított leggyorsabb felszíni és víz alatti hajók, valamint torpedók.

A tűz után most a víztől féltik a Notre-Dame-ot

Publikálás dátuma
2019.04.23 20:18

Fotó: AFP/ LIONEL BONAVENTURE
Viharos-esős időre számítanak kedd estétől Párizsban, a szél és a csapadék, de az oltáskor használt víz is komoly károkat okozhat a tető nélkül maradt katedrálisban.
Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt - közölte  André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. Az MTI idézi a francia meteorológiai szolgálat jelentését, mely szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását – a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. 
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.  Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki az után, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".  Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony. 

Rövidzárlat okozhatta a pusztító tüzet

katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. 
Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében,
de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több mint 850 éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Ile de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel. 
Frissítve: 2019.04.23 20:52