320,26 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.16. 08:35
Illusztráció: Shutterstock
Alig változott a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben keddre virradóra az előző estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a hétfő esti 320,27 forint után kedd reggel fél nyolckor 320,26 forinton jegyezték.
A dollár és a svájci frank árfolyama sem változott lényegesen, a dollárt a hétfő esti 283,24 után 283,26 forinton, a svájci frankot 282,14 után 282,19 forinton jegyezték kedden reggel.
Szerző

Kilőtt az üzemanyagfogyasztás: a drágulás ellenére többet tankolunk

Publikálás dátuma
2019.04.16. 06:53

Fotó: Molnár Ádám / All rights reserved
A hazai autósok változatlanul érzéketlenek a benzin- és dízeldrágulásra és úgy tankolnak, mintha nem lenne holnap.
Miközben holnaptól ismét jelentősen drágulnak az üzemanyagok, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsora tanúsága szerint lankadatlan az üzemanyagok iránti belföldi kereslet élénkülése. Eszerint az első negyedévben a termékek forgalma 8,1 százalékkal 883 millió literre ugrott. Ez, akárcsak az elmúlt három év során, ismételten rekordszint. Az emelkedési mérték négy százalékponttal magasabb a tavalyi év első három havának az azt megelőző esztendő elejéhez mért növekedési adatánál. Ugyanakkor illeszkedik az elmúlt negyedévek emelkedési üteméhez. A forgalmon belül a benzinfajták iránti igény 5,9 százalékkal 328 millió literre nőtt. Ez némiképp szerényebb a tavalyi év elején mért 6,5 százalékos növekedési szintnél. A benzin iránti kereslet a válság éveiben a dízelénél jóval nagyobb mértékben esett be és azóta is kevésbé talált magára. Így a gázolajból immár tartósan jó kétszer annyi fogy, mint a korábban magasabb érdeklődést kivívó benzin. Bár utóbbi forgalma a 2013-as mélypont óta úgyszintén folyamatosan bővül, a 2008-as első negyedévi rekord eléréséhez tíz százalék változatlanul hibádzik. A benzineken belül a 95-ös üzemanyag iránti igény 4,8 százalékos ugrást mutat. Ez értelemszerűen utal a prémiumok iránti kereslet egyre vérmesebb emelkedésére. Bár eme termékcsoport mérete 22 százalékos bővüléssel még mindig csak közel 24 millió literre nőtt, az lassan eléri a teljes benzinforgalom tizedét. A 98-as, illetve – legalábbis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatásai szerint - a környezetbarát E85-ös iránti kereslet mára lényegében lenullázódott. A gázolajtermékek iránti igény 9,4 százalékkal 555 millió literre ugrott. Bár ez is történelmi csúcsdöntés, ez kevéssé meglepő, hisz a rekord 2015 óta minden évben megdől. A növekedési ütem szintén a magasabbak közé tartozik: bár az utóbbi negyedévek adatába szintén belesimul, az elmúlt évek adatai ezt érzékelhetően csak 2015-ben haladták meg. A dízelforgalom ugrását ugyanakkor kizárólag a normál gázolaj iránti igények 10,5 százalékos emelkedése hozta: a prémiumok iránt ugyanis egyáltalán nem élénkült a kereslet.
Ez utóbbi jelenséget Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára a gyengébb téllel magyarázza. A főtitkár az újabb igényugrást, illetve fogyasztási rekordokat a benzin tekintetében változatlanul a lakossági jövedelmek emelkedésével, a gázolaj kapcsán pedig főképp a gazdaság bővülésével magyarázza. Ezen túlmenően a forintgyengülés is egyre vonzóbbá teszi a hazai üzemanyagot, mivel annak a környező államokhoz viszonyított ára ennek arányában csökken. Ez különösen igaz a balkáni térségre, ami lapunk minapi felmérése szerint a környező államok közül messze a legdrágább. A délre tartó fuvarozóknak így különösen megéri még Magyarországon csurig tölteni a tankot – véli Grád Ottó. A főtitkár ugyanakkor a jövőre nézve, elsősorban az ismét 400 forint fölé kúszó literár miatt, a második negyedévben már enyhülő keresletnövekedésre számít. Tényleges visszaesésnek ugyanakkor változatlanul semmi előszele. Azt nem tudni, hogy a rekordfogyasztás mennyiben terheli meg az utakat, a levegőt és az autóparkot. Bár nyugaton egyre több nagyvárosból tiltják ki a környezetszennyezőbb (leginkább dízelüzemű) gépjárműveket, illetve a kibocsátásmérési botrányok kapcsán egyre többen fordulnak el az üzemanyagfajtától, Grád Ottó a honi dízelforgalom kiugrása mögött nem azt látja, hogy egyre több, Nyugaton már leharcoltnak számító autó kerül át hozzánk. Szerinte ugyanis a hazai gépjárművek is egyre korszerűbbek. A MÁSZ az alternatív, így villany-, hibrid-, illetve gázhajtású járművek forgalmát, hatását továbbra is elhanyagolhatónak tartja. Változatlanul érvényesek az előrejelzések, miszerint a társadalom még 2030 után is alapvetően belsőégésű motorok segítségével hidalja majd át a távolságokat. A NAV által a jövedéki termékek szintén tegnap frissített szabadforgalmi adatsora alapján végzett számításaink szerint az első negyedév során – 2018 elejével összevetve - benzinből mindössze 1,4 százalékos emelkedéssel 445 millió, gázolajból pedig 8,9 százalékos bővüléssel kereken 1 milliárd liter fogyott. Ez összességében 6,6 százalékos emelkedést mutat. Ez azt bizonyítja, hogy a közlekedők – főképp a benzines magánautósok – egyre inkább a márkás kutak felé fordítják a kormányt.

Tíz-húsz százalékos drágulás

Holnaptól ismét, ezúttal 5, illetve 4 forinttal nő az üzemanyagok ára. Ennek megfelelően a benzinért 402, a gázolajért pedig 405 forintot kérhetnek a kutaknál átlagosan, változatlanul jelentős árszórás mellett. Az emelés oka a nemzetközi olajár folytatódó emelkedése. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára közel fél éves csúcspontjára, 71 dollárra emelkedett, miközben a kurzus tavaly karácsonykor még 50 dolláron állt. Január eleje óta a hazai kutakon a benzin közel 60, míg a gázolaj mintegy 30 forinttal – közel húsz, illetve mintegy tíz százalékkal – drágult.

Német újrahasznosítót vesz a Mol

A Mol - nem közölt áron - megvásárolja a műanyag-újrahasznosítással foglalkozó német Aurora Kunststoffe GmbH-t, Aurora Kunststoffe VS GmbH-t és Aurora Kunststoffe Walldürn GmbH-t – tette közzé az olajcég. A családi tulajdonú német középvállalat-csoport főként az autóipart látja el ipari műanyaghulladékból adott célra összeállított alapanyag-keverékkel.
Szerző

Dízelbotrány - Vádat emeltek a Volkswagen-csoport volt vezetője ellen

Publikálás dátuma
2019.04.15. 18:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vádat emelt hétfőn a németországi Braunschweig ügyészsége a Volkswagen-csoport (VW) volt vezetője, Martin Winterkorn ellen az autógyártó társaság 2015-ben kirobbant dízelbotránya miatt.
Az ügyészség különösen súlyos csalással, hűtlen kezeléssel és több további bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Martin Winterkornt. Közleménye szerint a VW igazgatótanácsának 2015-ben lemondott elnöke legfőképpen azzal követett el törvénysértést, hogy elmulasztotta az európai és amerikai hatóságok, illetve az érintett gyártmányok vásárlóinak tájékoztatását, miután 2014 májusában tudomást szerzett arról, hogy dízelüzemű motorok vezérlő rendszerébe a károsanyag-kibocsátási értékeket jogellenesen manipuláló szoftvert telepítettek, és nem tiltotta meg a szoftver alkalmazását, valamint az ilyen szoftverrel működő motorvezérlő rendszerrel felszerelt gyártmányok értékesítését. Martin Winterkorn - aki ellen az Egyesült Államokban már tavaly vádat emeltek és letartóztatási parancsot adtak ki - a braunschweigi ügyészség szerint az ügy feltárása helyett annak leplezésére törekedett, így 2014 novemberében elrendelte a szoftver frissítését, ami 23 millió euróba (7,3 milliárd forint) került, és csak azt szolgálta, hogy ne legyen kimutatható a valódi oka annak, hogy az autó miért bocsát ki jóval több káros anyagot a forgalomban, mint a kibocsátás-mérési teszten. A közleményben kiemelték, hogy még nincs vége az igen összetett nyomozásnak, amely 36 személy ellen irányul. Egyelőre Martin Winterkorn és további négy ember ellen emeltek vádat. A braunschweigi tartományi bíróság elé terjesztett vádirat 692 oldalas, a bizonyítékokat egy 300 aktából álló, 75 ezer oldal terjedelmű iratgyűjtemény tartalmazza. A vádlottak kemény büntetést kaphatnak, egyedül a különösen súlyos csalásért 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik őket - áll az ügyészség közleményében. A VW botránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a csoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el. A VW a legnagyobb európai gépjárműgyártó társaság. A névadó Volkswagen és a Porsche mellett a csoporthoz tartozik az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Ducati, a Lamborghini, a Man, a Scania, a Seat, a Skoda és a Volkswagen haszonjárművek márka. A botrány miatt indított vizsgálatokon más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságokat. Ezekről a vizsgálatokról legutóbb vasárnap jelentek meg részletek; a Bild am Sonntag című lap értesülése szerint a német közúti közlekedési hatóság (KBA) kimutatta, hogy a Daimler a VW-nál alkalmazott szabálytalan megoldáshoz hasonló módszerrel befolyásolta Mercedes-Benz GKL 220 CDI típusú, 2012 és 2015 között gyártott városi terepjárók - nagyjából 60 ezer kocsi - károsanyag-kibocsátását, majd egy szoftverfrissítéssel megpróbálta eltüntetni a manipuláció nyomát. A társaság szerint nem történt jogsértés.
Szerző
Témák
dízelbotrány