Kilőtt az üzemanyagfogyasztás: a drágulás ellenére többet tankolunk

Publikálás dátuma
2019.04.16. 06:53

Fotó: Molnár Ádám / All rights reserved
A hazai autósok változatlanul érzéketlenek a benzin- és dízeldrágulásra és úgy tankolnak, mintha nem lenne holnap.
Miközben holnaptól ismét jelentősen drágulnak az üzemanyagok, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsora tanúsága szerint lankadatlan az üzemanyagok iránti belföldi kereslet élénkülése. Eszerint az első negyedévben a termékek forgalma 8,1 százalékkal 883 millió literre ugrott. Ez, akárcsak az elmúlt három év során, ismételten rekordszint. Az emelkedési mérték négy százalékponttal magasabb a tavalyi év első három havának az azt megelőző esztendő elejéhez mért növekedési adatánál. Ugyanakkor illeszkedik az elmúlt negyedévek emelkedési üteméhez. A forgalmon belül a benzinfajták iránti igény 5,9 százalékkal 328 millió literre nőtt. Ez némiképp szerényebb a tavalyi év elején mért 6,5 százalékos növekedési szintnél. A benzin iránti kereslet a válság éveiben a dízelénél jóval nagyobb mértékben esett be és azóta is kevésbé talált magára. Így a gázolajból immár tartósan jó kétszer annyi fogy, mint a korábban magasabb érdeklődést kivívó benzin. Bár utóbbi forgalma a 2013-as mélypont óta úgyszintén folyamatosan bővül, a 2008-as első negyedévi rekord eléréséhez tíz százalék változatlanul hibádzik. A benzineken belül a 95-ös üzemanyag iránti igény 4,8 százalékos ugrást mutat. Ez értelemszerűen utal a prémiumok iránti kereslet egyre vérmesebb emelkedésére. Bár eme termékcsoport mérete 22 százalékos bővüléssel még mindig csak közel 24 millió literre nőtt, az lassan eléri a teljes benzinforgalom tizedét. A 98-as, illetve – legalábbis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatásai szerint - a környezetbarát E85-ös iránti kereslet mára lényegében lenullázódott. A gázolajtermékek iránti igény 9,4 százalékkal 555 millió literre ugrott. Bár ez is történelmi csúcsdöntés, ez kevéssé meglepő, hisz a rekord 2015 óta minden évben megdől. A növekedési ütem szintén a magasabbak közé tartozik: bár az utóbbi negyedévek adatába szintén belesimul, az elmúlt évek adatai ezt érzékelhetően csak 2015-ben haladták meg. A dízelforgalom ugrását ugyanakkor kizárólag a normál gázolaj iránti igények 10,5 százalékos emelkedése hozta: a prémiumok iránt ugyanis egyáltalán nem élénkült a kereslet.
Ez utóbbi jelenséget Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára a gyengébb téllel magyarázza. A főtitkár az újabb igényugrást, illetve fogyasztási rekordokat a benzin tekintetében változatlanul a lakossági jövedelmek emelkedésével, a gázolaj kapcsán pedig főképp a gazdaság bővülésével magyarázza. Ezen túlmenően a forintgyengülés is egyre vonzóbbá teszi a hazai üzemanyagot, mivel annak a környező államokhoz viszonyított ára ennek arányában csökken. Ez különösen igaz a balkáni térségre, ami lapunk minapi felmérése szerint a környező államok közül messze a legdrágább. A délre tartó fuvarozóknak így különösen megéri még Magyarországon csurig tölteni a tankot – véli Grád Ottó. A főtitkár ugyanakkor a jövőre nézve, elsősorban az ismét 400 forint fölé kúszó literár miatt, a második negyedévben már enyhülő keresletnövekedésre számít. Tényleges visszaesésnek ugyanakkor változatlanul semmi előszele. Azt nem tudni, hogy a rekordfogyasztás mennyiben terheli meg az utakat, a levegőt és az autóparkot. Bár nyugaton egyre több nagyvárosból tiltják ki a környezetszennyezőbb (leginkább dízelüzemű) gépjárműveket, illetve a kibocsátásmérési botrányok kapcsán egyre többen fordulnak el az üzemanyagfajtától, Grád Ottó a honi dízelforgalom kiugrása mögött nem azt látja, hogy egyre több, Nyugaton már leharcoltnak számító autó kerül át hozzánk. Szerinte ugyanis a hazai gépjárművek is egyre korszerűbbek. A MÁSZ az alternatív, így villany-, hibrid-, illetve gázhajtású járművek forgalmát, hatását továbbra is elhanyagolhatónak tartja. Változatlanul érvényesek az előrejelzések, miszerint a társadalom még 2030 után is alapvetően belsőégésű motorok segítségével hidalja majd át a távolságokat. A NAV által a jövedéki termékek szintén tegnap frissített szabadforgalmi adatsora alapján végzett számításaink szerint az első negyedév során – 2018 elejével összevetve - benzinből mindössze 1,4 százalékos emelkedéssel 445 millió, gázolajból pedig 8,9 százalékos bővüléssel kereken 1 milliárd liter fogyott. Ez összességében 6,6 százalékos emelkedést mutat. Ez azt bizonyítja, hogy a közlekedők – főképp a benzines magánautósok – egyre inkább a márkás kutak felé fordítják a kormányt.

Tíz-húsz százalékos drágulás

Holnaptól ismét, ezúttal 5, illetve 4 forinttal nő az üzemanyagok ára. Ennek megfelelően a benzinért 402, a gázolajért pedig 405 forintot kérhetnek a kutaknál átlagosan, változatlanul jelentős árszórás mellett. Az emelés oka a nemzetközi olajár folytatódó emelkedése. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára közel fél éves csúcspontjára, 71 dollárra emelkedett, miközben a kurzus tavaly karácsonykor még 50 dolláron állt. Január eleje óta a hazai kutakon a benzin közel 60, míg a gázolaj mintegy 30 forinttal – közel húsz, illetve mintegy tíz százalékkal – drágult.

Német újrahasznosítót vesz a Mol

A Mol - nem közölt áron - megvásárolja a műanyag-újrahasznosítással foglalkozó német Aurora Kunststoffe GmbH-t, Aurora Kunststoffe VS GmbH-t és Aurora Kunststoffe Walldürn GmbH-t – tette közzé az olajcég. A családi tulajdonú német középvállalat-csoport főként az autóipart látja el ipari műanyaghulladékból adott célra összeállított alapanyag-keverékkel.
Szerző

Dízelbotrány - Vádat emeltek a Volkswagen-csoport volt vezetője ellen

Publikálás dátuma
2019.04.15. 18:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vádat emelt hétfőn a németországi Braunschweig ügyészsége a Volkswagen-csoport (VW) volt vezetője, Martin Winterkorn ellen az autógyártó társaság 2015-ben kirobbant dízelbotránya miatt.
Az ügyészség különösen súlyos csalással, hűtlen kezeléssel és több további bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Martin Winterkornt. Közleménye szerint a VW igazgatótanácsának 2015-ben lemondott elnöke legfőképpen azzal követett el törvénysértést, hogy elmulasztotta az európai és amerikai hatóságok, illetve az érintett gyártmányok vásárlóinak tájékoztatását, miután 2014 májusában tudomást szerzett arról, hogy dízelüzemű motorok vezérlő rendszerébe a károsanyag-kibocsátási értékeket jogellenesen manipuláló szoftvert telepítettek, és nem tiltotta meg a szoftver alkalmazását, valamint az ilyen szoftverrel működő motorvezérlő rendszerrel felszerelt gyártmányok értékesítését. Martin Winterkorn - aki ellen az Egyesült Államokban már tavaly vádat emeltek és letartóztatási parancsot adtak ki - a braunschweigi ügyészség szerint az ügy feltárása helyett annak leplezésére törekedett, így 2014 novemberében elrendelte a szoftver frissítését, ami 23 millió euróba (7,3 milliárd forint) került, és csak azt szolgálta, hogy ne legyen kimutatható a valódi oka annak, hogy az autó miért bocsát ki jóval több káros anyagot a forgalomban, mint a kibocsátás-mérési teszten. A közleményben kiemelték, hogy még nincs vége az igen összetett nyomozásnak, amely 36 személy ellen irányul. Egyelőre Martin Winterkorn és további négy ember ellen emeltek vádat. A braunschweigi tartományi bíróság elé terjesztett vádirat 692 oldalas, a bizonyítékokat egy 300 aktából álló, 75 ezer oldal terjedelmű iratgyűjtemény tartalmazza. A vádlottak kemény büntetést kaphatnak, egyedül a különösen súlyos csalásért 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik őket - áll az ügyészség közleményében. A VW botránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a csoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el. A VW a legnagyobb európai gépjárműgyártó társaság. A névadó Volkswagen és a Porsche mellett a csoporthoz tartozik az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Ducati, a Lamborghini, a Man, a Scania, a Seat, a Skoda és a Volkswagen haszonjárművek márka. A botrány miatt indított vizsgálatokon más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságokat. Ezekről a vizsgálatokról legutóbb vasárnap jelentek meg részletek; a Bild am Sonntag című lap értesülése szerint a német közúti közlekedési hatóság (KBA) kimutatta, hogy a Daimler a VW-nál alkalmazott szabálytalan megoldáshoz hasonló módszerrel befolyásolta Mercedes-Benz GKL 220 CDI típusú, 2012 és 2015 között gyártott városi terepjárók - nagyjából 60 ezer kocsi - károsanyag-kibocsátását, majd egy szoftverfrissítéssel megpróbálta eltüntetni a manipuláció nyomát. A társaság szerint nem történt jogsértés.
Szerző
Témák
dízelbotrány

Orbán bevándorlásról beszélt Szabadkán, de beruházásra gondolt

Publikálás dátuma
2019.04.15. 17:28

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI
Kínai és orosz projektek élesztették fel a szerb-magyar barátságot Szabadkán, bár a miniszterelnök szokás szerint a migrációról szónokolt.
Közös magyar és szerb sikernek nevezte a balkáni migrációs útvonal megváltozását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szabadkán, a magyar és a szerb kormány ötödik együttes ülése után, Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tartott sajtótájékoztatón. Mint az MTI írja, Orbán szerint nagyvonalú gesztus volt Szerbia részéről, amikor elfogadta a Magyarország által épített déli határkerítést. Ezzel Szerbia is nyert - mondta -, mert a migránsok elkerülik Szerbiát is, nem érdemes ugyanis erre jönni, ha nem tudnak továbbmenni Magyarország felé.
Mindez érdekes hangsúly-eltolódás azok után, hogy a kormány a kerítést idáig kizárólag hazai vircsafként és erényként tálalta. Orbán Viktor emellett azt is megjegyezte, hogy bár a balkáni útvonalra figyelni kell, 
"az igazi fenyegetés" ebben a pillanatban kevésbé a Balkánról, sokkal inkább az afrikai térségből érkezik. Onnan, ahová mostanában kezdett befektetés-milliárdokat pumpálni a kormány, állítólag megelőzési célokkal.

Orbán Viktor miniszterelnök (j3) és Ana Brnabic szerb kormányfő (b4) az ötödik magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón Szabadká
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI

Szerbián keresztül jöhet az orosz gáz

Ennél is érdekesebb azonban a különbség, amit Orbán Viktor nyilatkozata és a szerb kormányzati beszámolókat összevetve találtunk. A szerb kormány hivatalos közleményében ugyanis szó nincs a migrációról: egyebek mellett inkább arról írnak, hogy Szerbia jól halad a Török Áramlat nevű gázvezeték építési projektjével. A hónap végére kiadják az első két helyi szakasz építési engedélyeit, és májustól megkezdődhet az Oroszországból induló, Törökországon is áthaladó gázhálózat tényleges építése is. energiafüggését is.
Ezzel a szerb és magyar állam egy lépéssel közelebb került közös tervük megvalósításához, egy 6 milliárd köbméteres, a határra tervezett gáztározó építéséhez – ami persze tovább erősítheti a térség orosz energiafüggését is.

Ha Orbán Viktor beszélt is volna erről, az kimaradt az MTI beszámolójából.

Vasúti beruházás, 130 éves megtérüléssel?

A miniszterelnök kitért viszont a Budapest-Belgrád-vasútvonal 2023-ra ígért korszerűsítésére, amellyel a mostani 7-8 órás menetidő 2-3 órára csökkenhet. Itt sem csak szimpla korszerűsítésről van szó: az ország legdrágább és valószínűleg legtékozlóbb vasúti projektjéről beszélünk – az Index összesítése szerint 750 milliárd forintos befektetésről van szó, amit az ország kínai hitelből valósíthat meg - megtérülésére pedig csak 130 éven belül lehet számítani.
Ha a bevándorlás-blablát lehámozzuk róla, egyértelművé válik, hogy Orbán és Brnabic gigantikus költségvetésű, orosz és kínai hátterű projektekről beszél,

amik automatikusan vonják maguk után Washington rosszallását, és jelentenek ránk nézve potenciális gazdasági-politikai kockázatot. 

Köszönik a pénzt, de a Vajdaságot megtartanák

Mindezek után kissé visszásnak tűnhet, hogy a magyar miniszterelnök Szerbia mielőbbi európai uniós csatlakozása mellett érvelt. A távirati iroda szerint Orbán azt mondta, a következő nagy történelmi feladat Szerbia EU-tagságának megvalósítása, amely a szerbeknek és a magyaroknak egyaránt jó lesz, és szüksége lesz rá az EU-nak is. "Ha az EU nem vállalkozik újabb nagy küldetésre, akkor a teljesítménye le fog csökkenni. (...) Szerbia minél gyorsabb EU-tagsága minden EU-tagállam érdeke". 
Orbán nyilatkozatából az is kiderül, hogy Szerbia némi aggodalommal figyeli a Vajdaság célzott feltőkésítését: „Szerbia többször kérte már azt, hogy a magyar befektetések ne korlátozódjanak a Vajdaság területére. Hogy minél több olyan beruházás menjen Magyarországról Szerbiába, amely Belgrád alá, Közép- és Dél-Szerbiába érkezzen meg” - mondta Orbán, aki olyannyira túllépne a vajdasági régión, hogy már szerb és magyar gazdaság összenövéséről beszélt, „mert ezzel Szerbia hozzánő Európai Unió piacaihoz és gazdasági térségéhez.” 

Ukrajnát is kivonnák a forgalomból

Évi 6-10 milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásról is hallani a Török Áramlat Magyarországig érő meghosszabbítása kapcsán – hangoztatta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy múlt heti háttérbeszélgetésen. Az első változat kevesebb, utóbbi némiképp megnövelt beruházást igényel a hazai gázszállítórendszeren, ám nálunk új vezetékek építését nem teszi szükségessé – tette hozzá. Az ügy szempontjából az egyik legfontosabb hírnek nevezte, hogy a minap kihirdették a 474 kilométeres bolgár szakasz kivitelezői pályázatának nyertesét. Hernádi Zsolt azért is rendelkezhetett erről közvetlen ismeretekkel, mivel – a Portfolio.hu beszámolója szerint – a Mol leányvállalata, az IT Industries is indult a busás, 1,4 milliárd eurós (félezermilliárd forintos) kiíráson. Ám az állami Bulgartransgaz végül nem a magyar jelentkezőt, hanem a szaúdi Arkad Engineeringet, illetve az Arkad és az olasz ABB vegyesvállalatát hirdette ki győztesként. Bulgáriába és Szerbiába 2020-tól, Magyarországra 2021-től érkezhet gáz az útvonalon. Hernádi Zsolt kiemelte, hogy a vezetéken értelemszerűen elsősorban orosz eredetű gáz érkezne, de az uniós szabályok szerint kötelező harmadik feleknek is hozzáférést biztosítani. (Más szakértők szerint eme, kiépülőfélben lévő balkáni útvonallal jelentősen nőnek a Kaszpi-térség gázának ideszállítási esélyei is.) Az elnök-vezérigazgató hozzáfűzte: a Török Áramlat, valamint az Oroszországot Németországgal a tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2. üteme révén elvileg valósággá válhat az Európa ellátása tekintetében az ukrán rendszert kiiktatását célzó orosz terv. M. I. 

Szerző
Frissítve: 2019.04.15. 18:13