Kilőtt az üzemanyagfogyasztás: a drágulás ellenére többet tankolunk

Publikálás dátuma
2019.04.16 06:53

Fotó: All rights reserved/ Molnár Ádám
A hazai autósok változatlanul érzéketlenek a benzin- és dízeldrágulásra és úgy tankolnak, mintha nem lenne holnap.
Miközben holnaptól ismét jelentősen drágulnak az üzemanyagok, a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsora tanúsága szerint lankadatlan az üzemanyagok iránti belföldi kereslet élénkülése. Eszerint az első negyedévben a termékek forgalma 8,1 százalékkal 883 millió literre ugrott. Ez, akárcsak az elmúlt három év során, ismételten rekordszint. Az emelkedési mérték négy százalékponttal magasabb a tavalyi év első három havának az azt megelőző esztendő elejéhez mért növekedési adatánál. Ugyanakkor illeszkedik az elmúlt negyedévek emelkedési üteméhez. A forgalmon belül a benzinfajták iránti igény 5,9 százalékkal 328 millió literre nőtt. Ez némiképp szerényebb a tavalyi év elején mért 6,5 százalékos növekedési szintnél. A benzin iránti kereslet a válság éveiben a dízelénél jóval nagyobb mértékben esett be és azóta is kevésbé talált magára. Így a gázolajból immár tartósan jó kétszer annyi fogy, mint a korábban magasabb érdeklődést kivívó benzin. Bár utóbbi forgalma a 2013-as mélypont óta úgyszintén folyamatosan bővül, a 2008-as első negyedévi rekord eléréséhez tíz százalék változatlanul hibádzik. A benzineken belül a 95-ös üzemanyag iránti igény 4,8 százalékos ugrást mutat. Ez értelemszerűen utal a prémiumok iránti kereslet egyre vérmesebb emelkedésére. Bár eme termékcsoport mérete 22 százalékos bővüléssel még mindig csak közel 24 millió literre nőtt, az lassan eléri a teljes benzinforgalom tizedét. A 98-as, illetve – legalábbis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kimutatásai szerint - a környezetbarát E85-ös iránti kereslet mára lényegében lenullázódott. A gázolajtermékek iránti igény 9,4 százalékkal 555 millió literre ugrott. Bár ez is történelmi csúcsdöntés, ez kevéssé meglepő, hisz a rekord 2015 óta minden évben megdől. A növekedési ütem szintén a magasabbak közé tartozik: bár az utóbbi negyedévek adatába szintén belesimul, az elmúlt évek adatai ezt érzékelhetően csak 2015-ben haladták meg. A dízelforgalom ugrását ugyanakkor kizárólag a normál gázolaj iránti igények 10,5 százalékos emelkedése hozta: a prémiumok iránt ugyanis egyáltalán nem élénkült a kereslet.
Ez utóbbi jelenséget Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára a gyengébb téllel magyarázza. A főtitkár az újabb igényugrást, illetve fogyasztási rekordokat a benzin tekintetében változatlanul a lakossági jövedelmek emelkedésével, a gázolaj kapcsán pedig főképp a gazdaság bővülésével magyarázza. Ezen túlmenően a forintgyengülés is egyre vonzóbbá teszi a hazai üzemanyagot, mivel annak a környező államokhoz viszonyított ára ennek arányában csökken. Ez különösen igaz a balkáni térségre, ami lapunk minapi felmérése szerint a környező államok közül messze a legdrágább. A délre tartó fuvarozóknak így különösen megéri még Magyarországon csurig tölteni a tankot – véli Grád Ottó. A főtitkár ugyanakkor a jövőre nézve, elsősorban az ismét 400 forint fölé kúszó literár miatt, a második negyedévben már enyhülő keresletnövekedésre számít. Tényleges visszaesésnek ugyanakkor változatlanul semmi előszele. Azt nem tudni, hogy a rekordfogyasztás mennyiben terheli meg az utakat, a levegőt és az autóparkot. Bár nyugaton egyre több nagyvárosból tiltják ki a környezetszennyezőbb (leginkább dízelüzemű) gépjárműveket, illetve a kibocsátásmérési botrányok kapcsán egyre többen fordulnak el az üzemanyagfajtától, Grád Ottó a honi dízelforgalom kiugrása mögött nem azt látja, hogy egyre több, Nyugaton már leharcoltnak számító autó kerül át hozzánk. Szerinte ugyanis a hazai gépjárművek is egyre korszerűbbek. A MÁSZ az alternatív, így villany-, hibrid-, illetve gázhajtású járművek forgalmát, hatását továbbra is elhanyagolhatónak tartja. Változatlanul érvényesek az előrejelzések, miszerint a társadalom még 2030 után is alapvetően belsőégésű motorok segítségével hidalja majd át a távolságokat. A NAV által a jövedéki termékek szintén tegnap frissített szabadforgalmi adatsora alapján végzett számításaink szerint az első negyedév során – 2018 elejével összevetve - benzinből mindössze 1,4 százalékos emelkedéssel 445 millió, gázolajból pedig 8,9 százalékos bővüléssel kereken 1 milliárd liter fogyott. Ez összességében 6,6 százalékos emelkedést mutat. Ez azt bizonyítja, hogy a közlekedők – főképp a benzines magánautósok – egyre inkább a márkás kutak felé fordítják a kormányt.

Tíz-húsz százalékos drágulás

Holnaptól ismét, ezúttal 5, illetve 4 forinttal nő az üzemanyagok ára. Ennek megfelelően a benzinért 402, a gázolajért pedig 405 forintot kérhetnek a kutaknál átlagosan, változatlanul jelentős árszórás mellett. Az emelés oka a nemzetközi olajár folytatódó emelkedése. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára közel fél éves csúcspontjára, 71 dollárra emelkedett, miközben a kurzus tavaly karácsonykor még 50 dolláron állt. Január eleje óta a hazai kutakon a benzin közel 60, míg a gázolaj mintegy 30 forinttal – közel húsz, illetve mintegy tíz százalékkal – drágult.

Német újrahasznosítót vesz a Mol

A Mol - nem közölt áron - megvásárolja a műanyag-újrahasznosítással foglalkozó német Aurora Kunststoffe GmbH-t, Aurora Kunststoffe VS GmbH-t és Aurora Kunststoffe Walldürn GmbH-t – tette közzé az olajcég. A családi tulajdonú német középvállalat-csoport főként az autóipart látja el ipari műanyaghulladékból adott célra összeállított alapanyag-keverékkel.
Frissítve: 2019.04.16 06:53

Megmentené a jelzáloghiteleseket a kockázattól az MNB

Publikálás dátuma
2019.04.18 09:10
Népszava
Hamarosan személyre szabott tájékoztatást és ajánlatot kapnak az adósok bankjuktól arról, hogyan válthatják át változó kamatozású jelzáloghitelüket biztonságosabb konstrukcióra.
Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni. Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.  A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.  – Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog. Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható. A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése. Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.    

Egyre többen váltják ki régi hitelüket

A lakásvásárlásra, építkezésre, korszerűsítésre, bővítésre felvett jelzálogkölcsönök mellett a hitelkiváltások száma is emelkedett tavaly 2 százalékkal, ami összegszerűen egyharmados bővülést jelent. Tavaly egy igénylő 5,7 millió forintot vett fel erre a célra, míg 2017-ben 4,4 milliót – derül ki a KSH adataiból. Tavaly egyébként összesen 4,1 százalékkal több, mintegy 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 36 százalékkal nagyobb, mintegy 823 milliárd forint értékben. A teljes lakáshitelállomány ezzel a tizedével nőtt, és 2018. december 31-én már 3324 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról 82 százalékra emelkedett.   

Frissítve: 2019.04.18 10:46

Még a húsvét sem segített a tojástermelőkön

Publikálás dátuma
2019.04.18 07:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szinte példátlan, hogy húsvét előtt csökkenjen a tojás ára, de most ez történt.
Nem változott a néhány héttel ezelőtti helyzet, idén húsvét előtt sok helyen csökkentek a tojásárak, ami az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva szinte példátlan - írta a Világgazdaság . Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke a lapnak elmondta, az alacsony árszint annak a következménye, hogy az elmúlt időszak piaci anomáliái után - amelyeket a madárinfluenza és a fipronilbotrány okozott - helyreállt ugyan az ágazat termelőképessége, de az integráció alacsony foka miatt a tojástermelők érdekérvényesítő képessége jóval kisebb a koncentrált kiskereskedelemmel szemben. A tojás ennek megfelelően már áruházba becsalogató termék lett: a Blokk.com öt áruházláncot vizsgáló körképe szerint a darabonként 27-30 forint közötti árak 28-31 százalékos áruházi akciókat jelentenek. A Tojásszövetség alelnöke szerint, hogy jelenleg az önköltséget ugyan még kitermelik, de félő, hogy a húsvét utáni időszakban, amikor jelentősen csökken a kereslet, az árak tovább esnek, így a nyáron esedékes takarmánybeszerzéseket és az állománycserét nem tudják majd finanszírozni a termelők. Ezért félő, hogy sokan nemcsak csökkentik a termelést, hanem fel is hagynak vele - mondta a szakember a Világgazdaságnak.