Magyarország kulcsszereplőnek tekinti a délről érkező gázellátás kiépítésében Bulgáriát, ezért arra számít, hogy a két ország kapcsolatait a jövőben az energetikai kérdések határozzák meg - mondta az MTI tudósítása szerint a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, a Magyar-Bolgár Gazdasági Vegyes Bizottság második ülése után.
Szijjártó Péter a testület társelnökeként közölte: Magyarország már jövőre szeretne gázt vásárolni az (Oroszországból kiinduló - a szerk.) Szerbián és Bulgárián áthaladó Török Áramlat vezetékből, ezért idén megkezdi a jogi és fejlesztési előkészületeket. A szükséges beruházásokat Bulgária már elindította, Magyarország pedig szeptemberben írja ki a behozatalt lehetővé tévő eljárást - tette hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a déli irányt felértékeli az Ukrajnán keresztüli gázszállítás esetleges megszűnése, valamint az, ha az amerikai (és osztrák - a szerk.) kitermelők megkezdik a fekete-tengeri gáz kitermelését. A hozzánk hasonlóan atomerőművet is tervező Bulgáriával e tárgyban is együttműködésre számít.
A miniszter abban bízik, hogy a két ország kereskedelmi forgalma idén meghaladhatja a tavalyi több mint másfél milliárd eurót. Kiemelte, hogy a francia Societe Generale helyi leányvállalatának megvásárlásával az OTP-é lett a második legnagyobb bolgár bankhálózat, illetve a Richter egyik legfontosabb terméke támogatottá vált. A miniszter dicsérte Bulgária migrációs politikáját. Emil Karanikolov bolgár gazdasági miniszter szerint a megbeszéléseken nem merült fel érdekellentét, a gázszállítás kiépítésének menetrendjéről folytatódik az egyeztetés.
Szerbia is jól halad a Török Áramlat nevű gázvezeték építésével - közölték Orbán Viktor hétfői, szabadkai látogatása kapcsán Belgrádban. A hónap végére kiadják az első két helyi szakasz építési engedélyeit, így májustól megkezdődhet az Oroszországból induló, Törökországon áthaladó gázhálózat kiépítése. Így a szerb és magyar állam egy lépéssel közelebb került egy hatmilliárd köbméteres, a határra tervezett gáztároló megépítéséhez - írják.
Évi 6-10 milliárd köbméteres gázszállítási képességről is hallani a Török Áramlat Magyarországig érő meghosszabbítása kapcsán – hangoztatta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy múlt heti háttérbeszélgetésen. Az első változat kevesebb, utóbbi némiképp megnövelt beruházást igényel a hazai rendszeren, de új vezetékeket itt nem kell húzni – tette hozzá. Emlékeztetett, hogy kihirdették a 474 kilométeres bolgár szakasz kivitelezőjét. (Az állami Bulgartransgaz a Portfolio.hu tudósítása szerint a busás, 1,4 milliárd eurós - félezermilliárd forintos - kiíráson nem a Mol-tulajdonú IT Industriest, hanem a szaúdi Arkad Engineeringet, illetve annak ABB-vel alkotott olasz vegyesvállalatát hirdette győztesnek.) Az elnök-vezérigazgató úgy számol, hogy Bulgáriába és Szerbiába 2020-tól, Magyarországra 2021-től érkezhet gáz az útvonalon. Hernádi Zsolt kiemelte: a vezetéken értelemszerűen elsősorban orosz eredetű gáz érkezne, de az uniós szabályok szerint kötelező harmadik feleknek is hozzáférést biztosítani. (Más szakértők szerint a balkáni útvonal növeli a Kaszpi-térség gázának elérési esélyeit.) Az elnök-vezérigazgató hozzáfűzte: a Török Áramlat, valamint az Oroszországot Németországgal a tenger alatt összekötő Északi Áramlat második üteme révén Európa ellátásában elvileg megvalósulhat az ukrán rendszer kiiktatását célzó orosz terv.
