Sejteni lehetett, hogy nem lesz békés a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) közgyűlése, a levezető elnök és a szavazatszámlálók kijelölése másfél óráig tartott. Végül Szűcs Lajos, az MTSZ elnöke maradhatott a tanácskozás vezetője, a szavazatszámlálókat azonban a szövetség munkatársai helyett semleges tagokra cserélték, voksokat számolt például Fábián László, olimpiai bajnok öttusázó, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója is. Felemelt lapokat számolgattak a sorok között sétálva, miközben egy ilyen eseményre a szavazógép 50 ezer forint körüli összegért bérelhető, erre a jelek szerint nem volt kerete a milliárdos állami költségvetéssel működő MTSZ-nek.
Komoly kételyeket ébresztett a küldöttek kiválasztásának jogszerűsége is. Sándor Elek ismert sportjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet tagszervezetek mandátumát azonnal törölni, mert tagdíjtartozásuk van. Ebben az esetben előbb fel kell szólítani őket a fizetésre, majd az ismételt felszólítás után lehet a tagságot felfüggeszteni, de egy ilyen folyamatban lévő eljárás sem korlátozza a részvételi jogot a közgyűlésen. Sándor szerint – mivel több tagszervezetet nem engedett szavazni az MTSZ – a közgyűlés törvénytelenül tartotta meg ülését.
Szűcs Lajos elnöki beszámolójában elmondta, nagyon nehéz volt az elmúlt fél év, a tagszervezetek közül többen el akarták gáncsolni az MTSZ-t, de szerinte ez annak a jele, hogy a szövetség sikeresen és jól végezte a munkáját.
Richter Attila főtitkár azt mondta, a szövetség jogi és pénzügyi átvilágításon esett át, amely során sok jó javaslatot kapott a hatékony működés javítására. Az ellenzék szerint – amelynek a magyar éljátékosok, Babos Tímea és Fucsovics Márton mellett olyan korábbi klasszisok, mint Temesvári Andrea, Kapros Anikó, Szávay Ágnes, Sávolt Attila, Markovits László – ez azt jelenti, hogy törvénytelenül és átláthatatlanul működik az MTSZ. Richter szerint az idén nyárra tervezett budapesti füves pályás tornára érvényes, de még nem hatályos szerződése volt a szövetségnek, a megállapodást állítása szerint nem az MTSZ mondta fel.
Márky Jenő, az 1996-2013 között Budapesten rendezett WTA-tornák versenyigazgatója „kamunak” nevezte, amiket Richter elmondott. Kijelentette, hogy az MTSZ miatt kellett az eseményt – amelyet az utolsó három évben saját forrásból bonyolított le – öt éve Bukarestbe vinnie. Bejelentette, hogy idén február 19-én öt évre szóló kormánygaranciát kapott az esemény budapesti lebonyolítására. Juhász Gábor sportigazgató úgy reagált Márky szavaira, hogy az MTSZ nem hagyta magára. Elmondta, volt egy megbeszélés, melyen a MOB jelezte, hogy torna költségeinek harminc százalékát tudja állni az állam, ezt az ajánlatot a versenyigazgató nem fogadta el és Bukarestbe vitte a tornát. Sávolt Attila többször eredménytelenül próbált felszólalni – Szűcs azért nem engedte beszélni, mert a korábbi kiváló teniszező, Fucsovics volt edzője nem rendelkezett érvényes akkreditációval –, ám a közgyűlés nyomására végül mégis beszélhetett. Elmondta, hogy a szövetség inkorrekt módon járt el a küldöttekkel, mert csak múlt pénteken küldte el részükre a 243 oldalas beszámolót, amit ilyen rövid idő alatt lehetetlen alaposan átnézni és arról felelősen véleményt nyilvánítani.
A „Tiszta Tenisz” képviselői szerettek volna választ kapni olyan kérdésekre például, hogyan kaphatott az MTSZ alkalmazottjának cége egymilliárd forintos megbízást kommunikációs feladatok ellátására, miért vannak edzők, akik nyolc hónapja nem kaptak fizetést, hogyan lehet 707 millió forintos hiány a szervezetnek? Lemondásra szólították fel Richtert, de ő közölte, csak akkor távozik, ha munkáltatója, az elnök kéri meg erre.
Az elnöki beszámoló elfogadása után – az ellenzék titkos szavazást kért, de az elnök emberei másképp voksoltak, így lapokat számoltak az erre felkért személyek – az ellenőrző testület jelentését megszavazta a közgyűlés. Molnár György titkos szavazással bekerült az elnökségbe, az ellenzék elhagyta a termet, a közgyűlés ezért határozatképtelenné vált és befejeződött. A 2018-as pénzügyi jelentés és az idei költségvetés-tervezetről nem sikerült szavazni, ezek elfogadására az MTSZ alapszabálya szerint tizenöt napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
