MME: A magányos fióka nem árva, tilos hazavinni!

Publikálás dátuma
2019.04.17. 13:20

Fotó: Orbán Zoltán / MME
A magányosnak tűnő madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ezért nem szabad őket összeszedni – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja. A magányosnak szárnyasok többsége azonban nem árva, nem segítünk nekik, ha hazavisszük – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményéből. Hasonló a helyzet a szüleikre váró, mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, amelyeket a jó szaglású szüleik miatt még megfogni sem szabad.
A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz a szüleiket. A többnyire tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókák az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögnek, gyakran hangosan csipognak. A táplálékot kereső szüleik a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt a madarak számára kifejezetten káros, ha hazavisszük őket.  
A legjobb megoldás, ha a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetfoltba, bokor alá tesszük. A hazai madárfajok nem szagolnak, így az érintésünk nem okoz problémát. Leszakadt fészek, viharos időben kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás az, ha a pórul járt madarakat vesszőkosárba telepítve az ágak közé helyezzük. A madármentésről további információt itt találhat.
Szerző
Témák
madárfióka

Már anyja erszényéből szemlélődik a debreceni zsebibaba

Publikálás dátuma
2019.04.17. 12:30

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Új jövevénnyel gyarapodott a Bennett-kenguruk családja a debreceni állatkertben.
Rögtön az anyja erszényébe mászott a mindössze egy hónapnyi vemhesség után világra jött Bennett-bébi. A Debreceni Állatkert Facebook-oldalának tájékoztatása szerint ma már érdeklődően ki is kukucskált onnan. A zsebibaba, amelynek nemét egyelőre nem lehet tudni, nagyjából egy hónap múlva hagyja el először a biztonságot nyújtó menedékét, de még további 9 hónapig élvezheti anyja erszényének gondoskodását.
Az eredetileg Tasmánia egész területén és Ausztrália délkeleti partsávján, a partoktól a hegyi erdőkig élő Bennett-kenguru szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajok vörös listáján, az új jövevény már látható is az állatkert Ausztrália ösvényén.
Szerző

Hangyászsün bújt ki a tojásból az Állatkertben (videó)

Publikálás dátuma
2019.04.16. 16:16

Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert
Egészséges hangyászsün utód cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a három hónapos állatot azonban látni még nem lehet. A hangyászsünök sikeres szaporítása még az őshazájának számító Ausztrália állatkertjeiben is ritkaságnak számít.
Egészséges hangyászsün utód cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben, amelynek keddi közleménye szerint jelentős szakmai sikernek számít a hangyászsünök budapesti szaporítása. A világon csak nagyon kevés állatkertben foglalkoznak ezekkel az állatokkal, az pedig még ritkább, hogy szaporítani is sikerüljön őket. Ez még a hangyászsünök őshazájának számító Ausztrália állatkertjeiben is ritkaságnak számít, Ausztrálián kívül pedig csak néhány alkalommal fordult elő hasonló siker. A jelenleg három hónapos állatot a közönség egyelőre még nem láthatja.
A hangyászsünök rendkívül ritkán láthatók állatkertekben, Ausztrálián kívül csak alig két tucat, Európában mindössze tizenegy helyen. A Fővárosi Állat- és Növénykertben már az 1910-es években is foglalkoztak tartásukkal, de folyamatosan 2012-óta láthatók újra Budapesten. Az akkor érkezett pár, Tüske és Böki bemutatásával elsősorban az volt a cél, hogy a tojásrakó emlősök is képviselve legyenek a városligeti intézményben, de bíztak benne, hogy majd szaporítani is sikerül őket. 
A hangyászsünök a legkülönösebb állatok közé tartoznak, hiszen emlős létükre nem eleven utódokat hoznak a világra, hanem tojásokkal szaporodnak. Rajtuk kívül az emlősök körében egyedül a kacsacsőrű emlős tojásrakó. A nőstények 22-24 nappal a párzás után rakják le 13-17 milliméter átmérőjű, puha és bőrszerű héjú tojásukat, amelyet az elkövetkező tíz napban ideiglenes képződményként megjelenő hasi költőerszényükben költenek ki. 
A kölyök a kikelés után alig 0,4 gramm tömegű. Az anyaállatnak ugyan nincsenek igazi emlői, de vannak tejmirigyei, amelyek közvetlenül a szabadba nyílnak a költőerszény falában. A kicsi a mirigyek által kiválasztott tejet szívogatja. Általában 45-55 napos koráig marad az erszényben, a tüskéi azonban csak azután kezdenek el nőni, hogy kiköltözik addigi helyéről. Kétszáz napos korárára, amikor a tejről végleg átáll a hangyákra és termeszekre, rendszerint már egy kilogrammnál is nehezebb. A hangyászsünök viszonylag hosszú életű állatok, akár 40-50 évig is élhetnek.
Az állatkert most három hónapos hangyászsün kölykét a gondozókon kívül egyelőre senki nem láthatja, mert az első hónapokban különösen fontos, hogy a kölyök a legteljesebb nyugalomban, zavartalanul fejlődhessen. 
Szerző
Témák
Állatkert süni
Frissítve: 2019.04.16. 16:42