Magas szintű korrupció? Olyan kategóriát Polt Péter még nem látott

Publikálás dátuma
2019.04.17. 12:45

Fotó: Népszava
A legfőbb ügyész korrupciós témában leckéztette Gurmai Zita szocialista képviselőt, majd elmondta, hogy az ügyészség hatékonyan dolgozik.
Mit tesz Polt Péter azért, hogy az Európai Bizottság következő jelentésében Magyarország kapcsán ne a komoly korrupciós kockázatokról és határozott fellépés hiányáról írjon – erről kérdezte a legfőbb ügyészt az MSZP-s Gurmai Zita. A felvetés jogosnak tűnik, tekintve, hogy a kormány képtelen volt igazolni az Elios-kifizetések jogosságát az Unió felé, így ország 13 milliárd forintnyi közpénzt bukott az ügyön – a Tiborcz-közeli, bűzlő közvilágítási tenderek ügyében viszont még csak gyanúsítottakat sem hallgattak ki.
A legfőbb ügyész válaszában aggályos alapossággal magyarázza el, hogy olyan büntetőjogi kategória, mint „magas szintű korrupciós kockázat”, nem létezik. 
„A magas szintű korrupciós kockázat fogalma definiálatlan (…) az Európai Bizottság sem határozta meg, és statisztikai adatgyűjtései során ilyen adatot nem gyűjt. Ezért félrevezető rendszerszintű intézkedést elvárni olyan körben, melynek határait maga az Európai Bizottság sem képes objektív adatok alapján megvonni”

-írta Polt, mintha a köznapi megfogalmazást nem is értené, csak jogi terminusokban gondolkodna. Aztán  levelének folytatásából kiderül, hogy valami mégis dereng a legfőbb ügyésznél: „Mindez nem jelenti azt, hogy az ügyészség ne folytatna olyan büntetőeljárásokat, amelyek esetleg a közvélemény felfogásában „magas szintű” korrupciós ügynek minősülnek”.
Bizonyításként, Polt (név nélkül) több egykori és jelenlegi országgyűlési képviselő ügyét, köztük a fideszes Mengyi Roland, vagy az exképviselő Ódor Ferenc ellen folytatott eljárásokat is. Hogy eközben az igazán nagy botrányok -  a letelepedési kötvénybiznisz vagy a nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaon magyarországi tevékenységének ügyében –  sem indult vádhatósági vizsgálat, az a jelek szerint más lapra tartozik. 
Szerző

Navracsicshoz fordul a DK az Akadémia ügyében

Publikálás dátuma
2019.04.17. 12:37
Navracsics Tibor
Fotó: THIERRY CHARLIER / AFP
Arató Gergely szerint nincs semmilyen szakmai indoka az intézmények elvételének.
A Demokratikus Koalíció Navracsics Tiborhoz, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosához fordul az MTA ügyében - jelentette be a párt frakcióvezető-helyettese. Arató Gergely sajtótájékoztatóján arra szólította fel a biztost, járjon közben azért, hogy a kormány és az Akadémia olyan megoldást találjon, ami garantálja az akadémiai kutatóintézet-hálózat megnyugtató működését és a tudomány szabadságát. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott:
az MTA elnöksége eddig minden zsarolás és törvénytelen megfélemlítési kísérlet ellenére kiállt a tudomány szabadsága mellett.

Hangsúlyozta, hogy egy felmérés alapján az MTA hálózata az egyik legjobb tudományos teljesítményt nyújtó és leghatékonyabban működő kutatóintézet-hálózat egész Európában. Ezért nincs semmilyen szakmai indoka az intézmények elvételének.   
Szerző
Témák
MTA

Palkovics: az MTA még eldöntheti, hogy részt akar-e venni a saját átalakításban

Publikálás dátuma
2019.04.17. 11:40

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az innovációs és technológiai miniszter azt üzente, az Akadémia még eldöntheti, hogy „konstruktív partnerként” részt kíván-e venni az átalakítási folyamatban.
A kormány véghezviszi az MTA átalakítását – derült ki a Palkovics László vezette tárca közleményéből. Az Akadémia elnöksége tegnap este a kormány akaratával ellentétesen, úgy döntött, ragaszkodnak hozzá, hogy az intézmény keretein belül maradjanak a kutatóhálózatai. Az MTA május 6-ai közgyűlése várhatóan jóváhagyja a tegnapi elnökségi határozatot, melyben 
az Akadémia ahhoz is ragaszkodott, hogy kutatóintézetek állami költségvetési pénzei is az MTA fejezetéhez tartozzanak majd.

A döntésre ma az innovációs minisztérium közleményben reagált, mely szerint „a  kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne. Az a cél, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok a magyar gazdaság hatékonyságát és versenyképességét növeljék”. Azonban
a tárca álláspontja, hogy az aláírt szándéknyilatkozatnak megfelelően ez nem az MTA költségvetési fejezete, hanem a kutatóintézeti hálózat önálló fejezeteként képzelhető el

 – írják.  A közlemény szerint az Akadémia a hónapok óta zajló tárgyalássorozatban lényegében nem engedett azon kiinduló álláspontjából, hogy az MTA égisze alatt kívánja tartani a kutatóintézeti hálózatot. Annak ellenére sem, hogy Palkovics és Lovász László akadémiai elnök közös szándéknyilatkozatot írt alá, melyben az MTA elnöke tudomásul vette, hogy a kutatóhálózat a jövőben az Akadémia szervezetének közvetlen keretén kívül, önállóan működik majd.   „A status quo minden áron való fenntartására való törekvés helyett a változásban rejlő előnyöket érdemben megfontolni kész MTA hozzáállásra van szükség” – tanácsolja az akadémikusoknak a tárca levele.   „Az MTA közgyűlése eldöntheti, hogy az átalakítási folyamatban konstruktív partnerként részt kíván-e venni. 
Ha igen, akkor közösen alakíthatók ki azok a garanciális elemek,

amelyek zálogai lehetnek egy, a közösség céljai és Magyarország versenyképessége érdekében működő, folyamatosan javuló teljesítményt mutató, autonóm magyar tudományosságnak” – olvasható közleményében.
Szerző
Témák
MTA Palkovics
Frissítve: 2019.04.17. 13:46