Mint arról a Népszava beszámolt, a kormány a múlt héten hozta nyilvánosságra azoknak az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeknek a listáját, amelyeken a nyártól 2022-ig igényelhető lesz a falusi csok: az érintett családok jelentős állami támogatást kapnak ingatlan vásárlására vagy felújítására. A PA vizsgálata szerint a lajstromban szereplő 2486 faluban 2,6 millióan élnek, negyedük Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben. A csokos települések 56 százaléka kelet-magyarországi, csak 39 százalékuk található a Dunántúlon, s mindössze huszaduk Pest megyében.
A Policy Agenda azonban nem csak területi elhelyezkedés alapján tanulmányozta a támogatott falvakat, hanem politikai irányultság szerint is. A felmérés bizonyos szempontból nem okozott meglepetést: míg a tavalyi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 47,4 százalékot szerzett, addig a falusi csokkal érintett településeken ennél tíz százalékkal többet kapott. Öt éve ugyanezeken a helyeken pedig csak 49-et, vagyis négy év alatt 152 ezer plusz voksot gyűjtöttek be a kormánypártok a támogatásban részesülő falvakban. Értelemszerűen az ellenzéki pártok rovására erősödött meg a Fidesz-KDNP támogatottsága: a Jobbik négy év alatt 3,5 százalékot gyengült az érintett településeken, a többi ellenzéki párt pedig az ott kapott voksok alapján be sem került volna a parlamentbe. Hogy a csokos falvakban a kormánypártok népszerűsége jóval nagyobb az átlagnál, azt a 2016-os kvótanépszavazás is bizonyította: a részvételi arány ezeken településeken négy százalékkal haladta meg az országost.
Vagyis, mutatott rá a PA felmérése, a kormány ugyan egy valós problémára, a lakosságcsökkenésre próbál megoldást találni a falusi csokkal, ám a látszólagos segítségnyújtás legalább annyira a Fidesz-KDNP szavazóinak szól: a hatalom figyel a gondjaikra, s a korábbi tapasztalatok alapján szinte bizonyos, hogy a falusi csok erős kampányelemként jelenik majd meg az érintett településeken az elkövetkező kampányokban.
