Hatásos lesz a kampányban a falusi csok

Publikálás dátuma
2019.04.18. 07:45

Tovább erősítheti a Fidesz-KDNP-t az amúgy is kormánypárti településeken a falusi csok – derült ki a Policy Agenda (PA) tanulmányából, amely rámutatott: azokban a falvakban, ahol igénybe lehet majd venni a támogatást, már eddig is sokkal többen szavaztak a regnáló hatalomra, mint az ellenzékre.
Mint arról a Népszava beszámolt, a kormány a múlt héten hozta nyilvánosságra azoknak az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeknek a listáját, amelyeken a nyártól 2022-ig igényelhető lesz a falusi csok: az érintett családok jelentős állami támogatást kapnak ingatlan vásárlására vagy felújítására. A PA vizsgálata szerint a lajstromban szereplő 2486 faluban 2,6 millióan élnek, negyedük Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben. A csokos települések 56 százaléka kelet-magyarországi, csak 39 százalékuk található a Dunántúlon, s mindössze huszaduk Pest megyében. A Policy Agenda azonban nem csak területi elhelyezkedés alapján tanulmányozta a támogatott falvakat, hanem politikai irányultság szerint is. A felmérés bizonyos szempontból nem okozott meglepetést: míg a tavalyi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 47,4 százalékot szerzett, addig a falusi csokkal érintett településeken ennél tíz százalékkal többet kapott. Öt éve ugyanezeken a helyeken pedig csak 49-et, vagyis négy év alatt 152 ezer plusz voksot gyűjtöttek be a kormánypártok a támogatásban részesülő falvakban. Értelemszerűen az ellenzéki pártok rovására erősödött meg a Fidesz-KDNP támogatottsága: a Jobbik négy év alatt 3,5 százalékot gyengült az érintett településeken, a többi ellenzéki párt pedig az ott kapott voksok alapján be sem került volna a parlamentbe. Hogy a csokos falvakban a kormánypártok népszerűsége jóval nagyobb az átlagnál, azt a 2016-os kvótanépszavazás is bizonyította: a részvételi arány ezeken településeken négy százalékkal haladta meg az országost. Vagyis, mutatott rá a PA felmérése, a kormány ugyan egy valós problémára, a lakosságcsökkenésre próbál megoldást találni a falusi csokkal, ám a látszólagos segítségnyújtás legalább annyira a Fidesz-KDNP szavazóinak szól: a hatalom figyel a gondjaikra, s a korábbi tapasztalatok alapján szinte bizonyos, hogy a falusi csok erős kampányelemként jelenik majd meg az érintett településeken az elkövetkező kampányokban.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18. 08:21

A családokra marad a védelem – Továbbra sem támogatják a védőoltást

Publikálás dátuma
2019.04.18. 07:15

Fotó: Shutterstock
Egyelőre nincs szó arról, hogy támogatással juthatnának a Meningococcus B elleni oltáshoz a magyar családok – derült ki a szaktárca lapunknak adott válaszából.
A járványos agyhártya-gyulladás néhány óra alatt válhat végzetessé, de aki túléli, annak a szervezetében is maradandó fogyatékosságot okozhat. Magyarországon az elmúlt két évben 42 Meningococcus okozta agyhártya-gyulladás volt, a fertőzés elsősorban a csecsemőket, a kamaszokat, és a fiatal felnőtteket veszélyezteti. Az elmúlt két évben a betegek fele 6 évesnél fiatalabb volt. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Póta György szerint a kór ellen hatékony védelmet csak az oltás nyújthat, ezért a csecsemőket a baktérium B és a C törzse elleni vakcinával is ajánlott beoltani. Ez két egymással nem helyettesíthető védőoltást kíván, melyek együtt adhatnak teljes védettséget – állította a szakember. A kormány két éve, Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkársága idején tette támogatással elérhetővé a Meningococcus C elleni vakcinát, így azért a szülőknek csak 300 forintos úgynevezett doboz díjat kell fizetniük. A betegség másik lehetséges kórokozója, a B típus elleni oltóanyag azonban változatlanul csak teljes áron vásárolható meg. A vakcina egyetlen adagja 27-30 ezer forint, s a védettség megszerzéséhez legalább 3-4 oltásra van szükség. A Népszava érdeklődésére a szaktárca azt válaszolta: a magyar járványügyi helyzet nem indokolja, hogy a Meningococcus elleni védőoltás a nemzeti immunizációs program részévé váljon. Hozzátették: a védőoltások kockázathaszon elemzését rendszeresen elvégzik a „kompetens egészségügyi szakemberek” figyelembe véve a járványügyi helyzetet és az elérhető védőoltásokat. – Magyarországra tudomásom szerint olyan vizsgálat nem készült a Meningococcus B oltóanyaggal kapcsolatban, amely a hazai viszonyok alapján vizsgálta volna a költséghatékonyságot, de az eredménye nagyjából borítékolható figyelembe véve a betegség ritkaságát – mondta lapunknak Ferenci Tamás biostatisztikus, aki több összefoglaló cikket is készített és közölt a Meningococcus B védőoltással kapcsolatban. Megjegyezte: Angliára, Németországra, Franciaországra, Olaszországra elkészültek ezek az egészség-gazdaságtani vizsgálatok is, s nem túl meglepő módon az derült ki, hogy a Bexsero-val történő általános oltás szinte semmilyen körülmények között nem tekinthető költséghatékonynak vagy csak drasztikusan alacsonyabb oltóanyag-ár mellett. Nagyon leegyszerűsítve számolva Magyarországon egy megbetegedés megelőzése a Bexseroval – évi 90 ezer születés mellett, a jelenlegi vakcina ár és betegség-előfordulás mellett – 700 millió, egy halálozás elkerülése több mint 2 milliárd forintba kerülne.   

Rejtőzködő tünetek

A meningococcus okozta agyhártyagyulladás nehezen felismerhető betegség, többnyire a megfázás, influenza-szerű megbetegedésekre jellemző általános tünetekkel jelentkezik. Emiatt nehezen felismerhető, későn derülhet ki, hogy milyen betegség áll a tünetek hátterében. Ilyen nem specifikus kezdeti tünet például a láz, az erős fejfájás és a hányinger. Csecsemőknél az említetteken kívül jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, a nehezen ébreszthetőség. A betegség előrehaladásával a súlyosabb tünetek is megjelenhetnek, ilyen a fényérzékenység, a tudatzavar, csecsemőknél esetenként a fejükön kidomborodik a kutacs. A fertőzés következtében vérmérgezés is gyorsan kialakulhat, ezt jelezhetik a bőrön megjelenő pontszerű bevérzések vagy a nagyobb kiterjedésű bőrvérzések. Ezek összetéveszthetők más kiütéses megbetegedésekkel. Annak eldöntésében, hogy kiütésről vagy bevérzésről van-e szó, segíthet az„üvegpohárpróba”, amikor a foltokra üvegpoharat nyomunk. A nyomásra el nem tűnő eltérések az agyhártyagyulladás egyik nagyon súlyos formájára, a meningococcus vérmérgezésre utalhatnak.

Szerző

Két hét múlva eldől az Akadémia sorsa

Publikálás dátuma
2019.04.18. 06:45
Palkovics László miniszter és Lovász László MTA-elnök az Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett ü
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Május elején dönt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. Az alelnök kompromisszumos megoldásban bízik, mások szerint a kormány erővel fogja elvenni a kutatóhálózatot az Akadémiától.
Nincs szó arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége hirtelen szembefordult volna a kormánnyal, az álláspontunk nem változott a korábbiakhoz képest, sőt több tekintetben sikerült kompromisszumos megoldást találni – nyilatkozta lapunknak Freund Tamás, az MTA alelnöke az Akadémia keddi elnökségi ülésén elfogadott határozatokkal kapcsolatban. Az elnökség – ahogy eddig – továbbra is azt látná jónak, ha az akadémiai kutatóhálózat tervezett átszervezése után a hálózat újonnan létrejövő irányító testülete, a Szenátus az MTA-n belül maradna, ám a kormány nevében eljáró Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezt nem támogatta. – Vannak még vitás kérdések, de úgy gondolom, hogy ez normális – fogalmazott Freund. Az MTA alelnöke szerint az elnökség keddi állásfoglalása egy korábbi elnökségi nyilatkozat – amelyben arról írtak, az MTA elnöke „tudomásul vette” a kormány szándékát a kutatóhálózat MTA alóli kiszervezéséről – félreértelmezése miatt jelenhetett meg a hírekben most a kormánnyal való „szembefordulásként”. – A „tudomásul vette” nem azt jelenti, hogy az elnök el is fogadta a kormány elképzeléseit. Ilyen sosem történt. A tárgyalások folytatódnak, továbbra is dolgozunk egy olyan irányítási struktúra kialakításán, amely mindkét fél számára elfogadható. Én még látok lehetőséget arra, hogy kompromisszumos megoldás születhet – mondta Freund Tamás. A fiatal kutatókból álló Lendület kutatócsoport is arról számolt be, azt az ITM is elfogadta, hogy az új szervezet köztestületi formában működjön, tehát például a korábban felmerült vagyonkezelő alapítványi formát elvetette. Konszenzus alakult ki az irányítási rendszer lehetséges szerkezetéről, egy nemzetközi tanácsadó testület felállításáról, valamint arról is, hogy az új struktúra részletei független nemzetközi partnerek (mint az ITM vezetője, Palkovics László innovációs miniszter által gyakran emlegetett német Max Planck Társaság) bevonásával kerüljenek kidolgozásra. Az ITM vállalta a kutatóintézeti finanszírozás kiszámíthatóságának biztosítását, ahogy azt is, hogy a kutatóhálózat 2021. január 1-ig a jelenlegi formájában egyben marad. Ezt követően új intézetek alapítása és megszüntetése a Szenátus joga lesz. A legfőbb vita a Szenátus összetétele körül zajlik: az MTA azt javasolta, hogy a Szenátus tagjait egyharmad részben a kormány, egyharmad részben az MTA, egyharmad részben pedig a kutatóhálózat delegáltjai alkossák. Az ITM ellenben azt szeretné, hogy a tagok 50 százalékát delegálhassa a kormány. Az MTA vezetése ezt nem fogadta el, hiszen így a kutatóhálózat tényleges irányítását és szakmai értékelését nem egy többségében a tudományos közösség delegáltjaiból álló, annak szempontjait megjelenítő testület végezné. Az MTA és kutatóhálózatának sorsa bő két hét múlva, az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés május 6-ai ülésén dőlhet el. Az elnökség az átalakításról szóló valamennyi alternatívát a Közgyűlés elé terjesztette. Noha az MTA alelnöke még bízik a kompromisszumos megoldásban, egy másik akadémiai forrásunk nem ennyire bizakodó. – Nem hiszem, hogy a következő két hétben lesz érdemi változás, szerintem az ITM is a Közgyűlés döntésére vár. A végső szót a Közgyűlés mondhatja ki, és én nem gondolom, hogy az ITM javaslatait fogja támogatni. Arra számítok, hogy ezeket majd leszavazzák – mondta akadémikus forrásunk, hozzátéve: nagy a valószínűsége, hogy az ITM ezt követően nem folytatja a tárgyalásokat, egyszerű törvénymódosítással fogják kiszervezni a kutatóhálózatot az MTA alól. Erre enged következtetni az ITM szerdai közleménye is, amelyben arról írnak: az MTA közgyűlése még eldöntheti, hogy az átalakítási folyamatban konstruktív partnerként kíván-e részt venni. Erre reagálva az MTA felidézte: az ITM továbbra is adós az átalakítások alapjául szolgáló részletes, programadó tanulmánnyal. „Amíg az Akadémia az ITM ezzel kapcsolatos elképzeléseit várja, elkészítette saját szakmai vitaanyagát, a konkrét javaslatokat is megfogalmazó Eötvös 2020+ programot” – írták.
Szerző