Csokért vesz ukrán voksokat az Orbán-kormány

Publikálás dátuma
2019.04.13 06:30

Olyan ukrán határ menti településeken is igényelhető lesz a családi otthonteremtési kedvezmény, ahol nemhogy csökkent volna, még nőtt is a lakosságszám.
Nyilvánosságra hozta a kormány annak a 2486 településnek a listáját, ahol elérhető lesz a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok), de továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés és ellentmondás a támogatással kapcsolatban. Mindenekelőtt az: továbbra sem jelent meg a falusi csok igénybevételének feltételeit tartalmazó rendelet szövege. Pedig a miniszterelnök március 8-án azt mondta, már csak a visszaélések elleni garanciális csomag hiányzik a rendelethez. Tartogat meglepetések a települések listája is. Kezdetben arról volt szó, hogy csak az olyan, ötezer főnél kisebb községekben lesz elérhető a támogatás, ahol a népesség a 2003. január elsejei állapothoz képest legalább öt százalékkal csökkent. Ez alapján 1799 település került fel az első listára. Később aztán eltörölték az országos lélekszám csökkenésének mértékéhez kötött kitételt. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter március 7-én pedig már arról beszélt: mindenhol lehet jelentkezni, ahol csökkent, akár csak 1-2 százalékkal is a lélekszám. Ehhez képest a listán szerepel olyan település, amelynek nemhogy csökkent volna, nőtt a lakosságszáma. A listán rajtra vannak például azok az ukrán határmenti kisvárosok és falvak, ahol – miként lapunk is megírta nemrégiben – ugrásszerűen megnőtt a népesség aránya a papíron betelepülő, sokszor magyarul sem beszélő kettős állampolgárok miatt. Kispalád, Ajak vagy épp Barabás is ilyennek számít, ezek a települések korábban le is mondtak arról, hogy kihasználhatják a falusi CSOK előnyeit. Ám most mégis örülhetnek, miután a kormány bővítette a kedvezményezett települések listáját. 
Míg az ukrán határnál a lakosságnövekedés ellenére is felkerült több település a listára, addig a Dunántúlon lemaradtak a népesedő falvak. A nem egészen hétszáz lelkes Balatonmáriafürdő például az egyedüli a tó déli parti települései közül, ahol nem lehet majd felhasználni a falusi csokot, mert nőtt a lakosságszám. Más kérdés, hogy Galácz György polgármester örül annak, hogy szerencsések, amiért nem felelnek meg a feltételeknek, hiszen ez a település fejlődését jelzi. A településvezető szerint a válság elmúltával egy tehetősebb réteg felfedezte magának Máriafürdőt, sok helyen lebontják a régi épületeket, s újakat építtetnek. – Való igaz, elsősorban nem fiatalok, vagyis a csok-szabályozásnak megfelelő korosztály érkezik, hanem inkább középkorúak, akik viszont nem feltétlenül csak nyaralónak veszik meg az ingatlanokat, hanem ide is költöznek. Az elmúlt évek alapján úgy gondolom, talán nem kerülünk hátrányba a környékbeli településekkel szemben, hogy nálunk nem lehet majd felhasználni a falusi csokot – tette hozzá Galácz György.

25 milliárd a falusi csokra

 A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely tavaly július végén, a Magyar Falvak program indulásakor jelentette be, hogy az ötezer fő alatti lélekszámú településeken a használt lakásoknál is meg akarja emelni a kormány a csok összegét. Az csak idén februárra derült ki, hogy a 150 milliárdos fejlesztési csomagból 25 milliárdot szánnak erre a célra 2019-ben. A kistelepüléseken és a tanyán élők egy gyerek után ugyanúgy 600 ezer forintot, két gyereknél 2 millió 600 ezret, háromnál pedig 10 millió vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, mint a városiak, de ők használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is kérhetik, akkor is, ha meglévő ingatlanukat akarják feljavítani. A falusi csok július elsejétől lesz elérhető. 

Egy szabolcsi polgármester arról beszélt: a Nyíregyháza környéki Nyírpazony, Sényő vagy Napkor nem számított arra, hogy bekerül a kedvezményezettek közé, hisz a megyeszékhely közelsége és a jó közlekedési lehetőségek miatt ide eleve sokan költöztek ki az utóbbi években, a házak árai is emelkedtek. Ugyanakkor érthetetlen – tette hozzá -, hogy az elszegényedő Újdombrád, amelyik éppenséggel megfelelne a fogyó lakosság kritériumának, hiányzik a listáról. A keleti országrész falvainak többségében nem azt várják a polgármesterek, hogy hogy ugrásszerűen megnő majd a hozzájuk betelepülő fiatal, gyermekes családok száma. Inkább abban bíznak, hogy legalább a már ott lakók nem költöznek odébb. Bardi Béla László, a Kisvárdához közeli Gyulaháza független polgármestere a Népszavának azt mondta: náluk minden feltétel adott lenne, hogy boldog és kiteljesedett életet élhessenek a családok – van óvoda, iskola, uszoda, sportcsarnok, számos szociális intézmény - egyedül a munkalehetőség hiányzik, ez pedig az egyik legnagyobb probléma. Kisvárda térségében a rendszerváltáskor még 11 ezert munkahely volt, ez mára a harmadára csökkent. Nagyon sok fiatal emiatt elment az országból, de legalábbis a térségből, s nyugatra vagy a Dunántúlra költözött. - Ők már nemigen jönnek vissza, de talán a csok segít abban, hogy a még itt lévők zöme itt is maradjon – mondta. Szavai szerint a saját lakás vagy ház megléte még ma is a családok elsődleges célja, olykor életcélja is egyben, ha ez megvan, már jóval nehezebben mozdulnak, még akár egy másik, jobb munka reményében sem költöznek odébb, mint az nyugaton megszokott.

Gazdagok és szegények: Tihany is a támogatottak között

 A nagyvárosok agglomerációjában sok kistelepülésnek jön jól a falusi csok, csak azt nem lehet követni, miért kerültek a kedvezményes listára olyan falvak is, ahol eddig is nőtt a népesség. - Komoly lehetőséget jelent számunkra a falusi csok – mondta Varga András, a Kaposvártól 12 kilométerre fekvő Várda polgármestere. – Már az elmúlt évben is többen költöztek a településre, jellemzően a megyeszékhelyről, s a csoktól a betelepülések felpörgését reméljük. Mivel a falu nemcsak a családos kaposváriak, hanem a németek körében is egyre felkapottabb, így az ingatlanok a meghirdetés után néhány nap alatt elkelnek. – A csok ebben tehát nem valószínű, hogy változást hoz – folytatta Varga András. - Viszont a településképen javíthat, hiszen így több pénze lesz a beköltözőknek felújítani a megvett házakat. Az önkormányzat közvetlenül nem profitál majd semmit, hiszen nincsenek saját telkei, annak idején gondolkodtunk rajta, de az anyagi forrásaink nem tették lehetővé. Reményeink szerint többen választják majd Várdát, ugyanis a település lassan, de biztosan öregszik, azaz mindenképpen jót tenne, ha fiatal családok érkeznének. Hasonló okok miatt tartja nagy eredménynek Tósoki Imre, Tihany polgármestere, hogy az egyik legfelkapottabb balatoni település is bekerült a falusi csok-programba. - Minden település számára fontos, hogy a fiatalok számára vonzó legyen – magyarázta Tósoki Imre. – Tihanyt általában gazdag faluként könyvelik el, pedig az önkormányzatnak és az itt élőknek csak a turizmus jelent bevételt, itt nincsenek gyárak, üzemek, melyek komoly iparűzési adót fizetnének. A tihanyi faluvezető hozzátette, az önkormányzatnak nincsenek saját telkei, sőt, miután a félsziget jelentős része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, így amúgy is igen korlátozott a további beépíthetőség. Felvetésünkre, miután Tihany ingatlanárak szempontjából az ország egyik legdrágább települése, így a csok felhasználása másutt sokkal gazdaságosabbnak tűnik, Tósoki Imre úgy reagált: elsősorban nem máshonnan betelepülőkre számítanak, sokkal inkább azt remélik a lehetőségtől, hogy a helybeli fiataloknak segít a faluban maradni. Vas András

Frissítve: 2019.04.13 21:44

Keverednek a faluprogramok

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:45

Fotó: Molnár Ádám
Fajátékok készítésével és téglagyártással akarja fellendíteni a kormány a leszakadó falvak gazdaságát, de azt még a fideszes polgármesterek sem tudják, hogy hol.
A kormány egy múlt heti határozatban azzal bízta meg Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, hogy próbálja összehangolni a Modern Városok és a Magyar Falu Programot azzal az egyelőre becenév nélküli csomaggal, amely 445 település gazdasági fellendítését ígéri. „A Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési program” tavaly decemberben már szóba került, akkor is kormányhatározat rögzítette, hogy a kiválasztott elmaradott térségekben mire kellene alapozni a helyi gazdaság fellendítését. Olyan ötleteket foglaltak jogszabályba, mint például ahol van meleg víz, ott az üvegházi zöldségtermesztést kell támogatni, vagy hogy az erdővel határos faluban gyártsanak fajátékokat, ahol pedig eddig is sertést tenyésztettek, ott ezt támogatja az állam ezután is. A jogszabály arra is kitér, hogy ahol gyógynövények teremnek, ott ezek termesztését segítik majd, míg agyagos talajon téglagyárakat érdemes felhúzni. 
Az év végi döntés legfurcsább pontja mégis az, amelyben a kormány azt rögzítette, hogy a kiválasztott települések a Magyar Falu Program pályázatainak megkerülésével, egyszerűen bejelentkezéssel vegyenek részt a tervezett útfejlesztésekben. A baj ezzel az, hogy ha a meghirdetett 50 milliárd forintos idei mellékút-fejlesztési tervek egy részét ezek a kiemelt települések lekötik, kevés pénz marad a pályázaton indulóknak. A kérdésről a múlt héten megjelent kormányhatározat még mindig csak a kiválasztás szempontjait közli, de azt nem, hogy a Bácsszentgyörgytől Zebeckéig tartó 1230 falut felsoroló hátrányos, tehát „kedvezményezett” települések listájából mely szerencsések kaphatnak automatikusan pénzeket és melyeknek kell majd pályázni is. A legfontosabb kitétel, hogy hol volt sikeres a közmunkaprogram az utóbbi években. – Konkrétumokat egyelőre nem tudunk a leszakadó térségek felzárkóztatásáról szóló két kormányhatározatról – mondta el lapunknak Szabó Gellért, a Faluszövetség elnöke. Szentkirály polgármestere szerint egyelőre sem az nem világos, mekkora lesz a legszegényebbek felzárkóztatására szolgáló keret, sem hogy azt hazai vagy uniós forrásokból tervezik-e feltölteni, valamint az sem, hogy milyen kritériumok alapján osztják majd szét a pénzt. A Faluszövetséget nem vonták be az előzetes egyeztetésekbe, s nem kértek tőlük előzetes felméréseket sem. – Az nyilvánvaló, hogy az ország két térségét, az északkeletit és a délnyugatit célzottan és konkrét programokkal kellene fejleszteni, másképp a leszakadás megállíthatatlan – tette hozzá. A fejlesztési tervek összehangolásával megbízott Miniszterelnökség lapzártánkig nem válaszolt kéréseinkre.

„Kijevhez vagyunk közelebb”

Magyarország 178 járása közül az észak-kelet magyarországi cigándi a legszegényebb: ha van térség, amire ráfér a célirányos gazdasági fejlesztés, akkor ez az. Az általunk megkérdezett környékbeli polgármesterek közül azonban egyelőre senki nem hallott arról, hogy külön kormányfigyelem irányulna rájuk, s megkönnyítenék a boldogulásukat. Vécsi István, Ricse baloldali polgármestere szerint ők eddig is igyekeztek kihasználni a főként uniós pályázatokban rejlő lehetőségeket, s a közmunkásokkal sem járdákat kapirgáltattak, hanem például idősek otthonát, piacot, savanyítóüzemet építettek, de egyelőre nem lát „rendszerszintű törekvést” arra, hogy ezt a térséget valamilyen koncepció mentén igyekeznének felzárkóztatni. Karcsa fideszes polgármestere szerint épp itt az ideje, hogy a kormány gazdaságélénkítő programmal külön is segítse például a cigándi járáshoz tartozó Bodrogközt, mert a saját erejük már nem elég. A kétezer fős településen jelenleg is működik egy negyvenöt közmunkást foglalkoztató varroda, ahol büntetés-végrehajtási intézeteknek, rendőrségnek, mentőknek varrnak formaruhát állami megrendelésre, de ahhoz, hogy kilépjenek a „szabadpiacra”, támogatás kell. Megemlítette a BMW-gyárat, amelynek tudnának például autó-üléshuzatokat varrni, de ehhez fejleszteni kellene az üzemet. Turisztikai tervük is van, egy közel háromszázmilliós beruházással szálláshelyként működő természetközeli gömbházakat építenének a 4 kilométeres tavuk partján, de ez egyelőre ötlet szintjén létezik. - Sajnos mi nem Budapesthez, hanem Kijevhez vagyunk közelebb, így földrajzi helyzetünkből adódóan eleve nem vonzzuk ide a tőkét – tette hozzá. (Doros Judit)

Van, ahol elkéstünk

Egy térség fejlettségén rettenetesen nehezen és lassan lehet változtatni. Az ELTE két kutatója, Győri Róbert és Mikla György például 1910 és 2011 között vizsgálta a magyar járások állapotát, s a száz év alatt alig láttak észrevehető elmozdulást – hangsúlyozta lapunknak Koós Bálint, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Mégis, hol sikerült az elmozdulás? Ami száz éve fejlett terület volt, az nagy valószínűséggel ma is az, mert képes reagálni az újdonságokra, meg tudja tartani az előnyét, de a leszakadt területek önerejükből nem tudnak elindulni. Azt láthatjuk, hogy nagyobb térségek, járások fejlődését csak kívülről érkező nagyberuházások tudták előmozdítani, mint például a szocialista iparosítás Dunaújváros, Paks, vagy Tiszaújváros esetében, de ott sem minden fejlesztés bizonyult hosszú távon sikeresnek. Újabban az autóipari nagyberuházások adják ezt a húzóerőt. Tíz éves távlatokban ez már érzékelhetően formálja a városokat, azok tágabb térségét, s ez igaz a Balaton és a Velencei tó környékére is. Az utóbbi évek területfejlesztési kormányzati anyagai is elismerik, hogy egyes térségek versenyképessége nem javult, a társadalmi különbségek nőttek. Miért kudarcos ez a kérdés? A területfejlesztést nehéz beilleszteni a minisztériumi struktúrába, nem olyan, mint az oktatás, vagy az egészségügy. Ma az ágazati törvények területileg nem differenciáltak, például az általános iskolai minimum osztálylétszám meghatározása egységes, nem teszi hozzá, hogy aprófalvas térségekben ettől el lehet térni. Ott kevesebb a gyerek, bezárjuk a felső tagozatokat, aztán az alsót is, a gyerekeket naponta utaztatjuk 10-20 kilométert, a pedagógusok pedig elhagyják a térséget. Ezzel szemben Ausztria már a hatvanas évek óta speciálisan támogatja a hegyvidéki, kis lélekszámú településeket, hogy tompítsák az elöregedés, elvándorlás következményeit. Ott sem fordult meg a folyamat, de nem ilyen kritikus a leépülés. Több hazai pénz kellene? Ha a piac, a gazdaság nem tud ezekkel a térségekkel mit kezdeni, akkor csak rettenetesen sok pénzzel lehetne elmozdulást elérni. Ráadásul ki kell mondani, hogy nagyon el vagyunk késve. A baranyai, borsodi aprófalvak már jószerével kiürültek, leépültek az intézmények, elment a szakképzett és értelmiségi réteg, már olyan település is van, ahová a polgármester is máshonnan jár át. Óriási feladatok vannak, újabb problémás térségek képződnek a szemünk láttára, például a Közép-Tisza vidéke is ilyen, most kell beavatkozni, mert félő, hogy végletesen leszakad ez a térség is. (G. E.)             

Frissítve: 2019.04.24 06:45

Odaadták a HÉV-et a MÁV-nak, le is állt az M2 és a gödöllői HÉV összekötésének tervezése

Publikálás dátuma
2019.04.24 06:22
TÁVLATI TERVEK A kettes metrót és a gödöllői HÉV vonalát összekötnék az Örs vezér téren, az így létrejövő vonal elágazása lenne
Csúszik az M2-es metró és a gödöllői HÉV-vonal összekötésének tervezése, a gondot az okozza, hogy a HÉV-ek kikerültek a főváros fennhatósága alól, most nem tudni, hogy a MÁV-HÉV Zrt. vagy a BKK-BKV lesz a projektgazda - írja a szerdai Világgazdaság. Az M2-es metró és a H8-as HÉV Örs vezér téri összekapcsolása csak első ránézésre szól a hiányzó százméteres vágánykapcsolat megépítéséről, valójában sokkal bonyolultabb projekt, hiszen olyan új járművekre lesz szükség, amelyek mindkét vágányt képesek használni - emlékeztet az újság, hozzátéve, hogy a fejlesztés a 2021 utáni európai uniós költségvetési ciklusban valósulhat meg, a teljes projekt költségvetése 2015-ös árakon számolva 278,6 milliárd forint. A Főmterv Zrt. még tavaly hozzákezdett a tervezési munkához, amelyre 1,9 milliárd forintot kapott. Az előzetes terveket már 2018-ban megküldte véleményezésre a cég, azzal, hogy januárban várja a válaszokat is, ám ezt a BKV és a MÁV-HÉV nem tudta teljesíteni. A fejlesztéssel 300 ezer ember közlekedése javulhat. A fejlesztés során a teljes gödöllői vonalat, állomásait, biztosítóberendezéseit felújítanák. A tervek szerint a két vonalat felüljárón kötnék össze, és az Örs vezér tere magasállomás lenne. Az M2-es metró Rákosfalváig járna, az új HÉV-szerelvények pedig egészen a Déli pályaudvarig használnák a metróalagutat, ezért a beszerzendő járműveknek képesnek kell lenniük mind az alsó-, mind a felsővezetékes üzemmódra. 
Témák
HÉVmetró