A családokra marad a védelem – Továbbra sem támogatják a védőoltást

Publikálás dátuma
2019.04.18. 07:15

Fotó: Shutterstock
Egyelőre nincs szó arról, hogy támogatással juthatnának a Meningococcus B elleni oltáshoz a magyar családok – derült ki a szaktárca lapunknak adott válaszából.
A járványos agyhártya-gyulladás néhány óra alatt válhat végzetessé, de aki túléli, annak a szervezetében is maradandó fogyatékosságot okozhat. Magyarországon az elmúlt két évben 42 Meningococcus okozta agyhártya-gyulladás volt, a fertőzés elsősorban a csecsemőket, a kamaszokat, és a fiatal felnőtteket veszélyezteti. Az elmúlt két évben a betegek fele 6 évesnél fiatalabb volt. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Póta György szerint a kór ellen hatékony védelmet csak az oltás nyújthat, ezért a csecsemőket a baktérium B és a C törzse elleni vakcinával is ajánlott beoltani. Ez két egymással nem helyettesíthető védőoltást kíván, melyek együtt adhatnak teljes védettséget – állította a szakember. A kormány két éve, Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkársága idején tette támogatással elérhetővé a Meningococcus C elleni vakcinát, így azért a szülőknek csak 300 forintos úgynevezett doboz díjat kell fizetniük. A betegség másik lehetséges kórokozója, a B típus elleni oltóanyag azonban változatlanul csak teljes áron vásárolható meg. A vakcina egyetlen adagja 27-30 ezer forint, s a védettség megszerzéséhez legalább 3-4 oltásra van szükség. A Népszava érdeklődésére a szaktárca azt válaszolta: a magyar járványügyi helyzet nem indokolja, hogy a Meningococcus elleni védőoltás a nemzeti immunizációs program részévé váljon. Hozzátették: a védőoltások kockázathaszon elemzését rendszeresen elvégzik a „kompetens egészségügyi szakemberek” figyelembe véve a járványügyi helyzetet és az elérhető védőoltásokat. – Magyarországra tudomásom szerint olyan vizsgálat nem készült a Meningococcus B oltóanyaggal kapcsolatban, amely a hazai viszonyok alapján vizsgálta volna a költséghatékonyságot, de az eredménye nagyjából borítékolható figyelembe véve a betegség ritkaságát – mondta lapunknak Ferenci Tamás biostatisztikus, aki több összefoglaló cikket is készített és közölt a Meningococcus B védőoltással kapcsolatban. Megjegyezte: Angliára, Németországra, Franciaországra, Olaszországra elkészültek ezek az egészség-gazdaságtani vizsgálatok is, s nem túl meglepő módon az derült ki, hogy a Bexsero-val történő általános oltás szinte semmilyen körülmények között nem tekinthető költséghatékonynak vagy csak drasztikusan alacsonyabb oltóanyag-ár mellett. Nagyon leegyszerűsítve számolva Magyarországon egy megbetegedés megelőzése a Bexseroval – évi 90 ezer születés mellett, a jelenlegi vakcina ár és betegség-előfordulás mellett – 700 millió, egy halálozás elkerülése több mint 2 milliárd forintba kerülne.   

Rejtőzködő tünetek

A meningococcus okozta agyhártyagyulladás nehezen felismerhető betegség, többnyire a megfázás, influenza-szerű megbetegedésekre jellemző általános tünetekkel jelentkezik. Emiatt nehezen felismerhető, későn derülhet ki, hogy milyen betegség áll a tünetek hátterében. Ilyen nem specifikus kezdeti tünet például a láz, az erős fejfájás és a hányinger. Csecsemőknél az említetteken kívül jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, a nehezen ébreszthetőség. A betegség előrehaladásával a súlyosabb tünetek is megjelenhetnek, ilyen a fényérzékenység, a tudatzavar, csecsemőknél esetenként a fejükön kidomborodik a kutacs. A fertőzés következtében vérmérgezés is gyorsan kialakulhat, ezt jelezhetik a bőrön megjelenő pontszerű bevérzések vagy a nagyobb kiterjedésű bőrvérzések. Ezek összetéveszthetők más kiütéses megbetegedésekkel. Annak eldöntésében, hogy kiütésről vagy bevérzésről van-e szó, segíthet az„üvegpohárpróba”, amikor a foltokra üvegpoharat nyomunk. A nyomásra el nem tűnő eltérések az agyhártyagyulladás egyik nagyon súlyos formájára, a meningococcus vérmérgezésre utalhatnak.

Szerző

Két hét múlva eldől az Akadémia sorsa

Publikálás dátuma
2019.04.18. 06:45
Palkovics László miniszter és Lovász László MTA-elnök az Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett ü
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Május elején dönt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. Az alelnök kompromisszumos megoldásban bízik, mások szerint a kormány erővel fogja elvenni a kutatóhálózatot az Akadémiától.
Nincs szó arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége hirtelen szembefordult volna a kormánnyal, az álláspontunk nem változott a korábbiakhoz képest, sőt több tekintetben sikerült kompromisszumos megoldást találni – nyilatkozta lapunknak Freund Tamás, az MTA alelnöke az Akadémia keddi elnökségi ülésén elfogadott határozatokkal kapcsolatban. Az elnökség – ahogy eddig – továbbra is azt látná jónak, ha az akadémiai kutatóhálózat tervezett átszervezése után a hálózat újonnan létrejövő irányító testülete, a Szenátus az MTA-n belül maradna, ám a kormány nevében eljáró Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezt nem támogatta. – Vannak még vitás kérdések, de úgy gondolom, hogy ez normális – fogalmazott Freund. Az MTA alelnöke szerint az elnökség keddi állásfoglalása egy korábbi elnökségi nyilatkozat – amelyben arról írtak, az MTA elnöke „tudomásul vette” a kormány szándékát a kutatóhálózat MTA alóli kiszervezéséről – félreértelmezése miatt jelenhetett meg a hírekben most a kormánnyal való „szembefordulásként”. – A „tudomásul vette” nem azt jelenti, hogy az elnök el is fogadta a kormány elképzeléseit. Ilyen sosem történt. A tárgyalások folytatódnak, továbbra is dolgozunk egy olyan irányítási struktúra kialakításán, amely mindkét fél számára elfogadható. Én még látok lehetőséget arra, hogy kompromisszumos megoldás születhet – mondta Freund Tamás. A fiatal kutatókból álló Lendület kutatócsoport is arról számolt be, azt az ITM is elfogadta, hogy az új szervezet köztestületi formában működjön, tehát például a korábban felmerült vagyonkezelő alapítványi formát elvetette. Konszenzus alakult ki az irányítási rendszer lehetséges szerkezetéről, egy nemzetközi tanácsadó testület felállításáról, valamint arról is, hogy az új struktúra részletei független nemzetközi partnerek (mint az ITM vezetője, Palkovics László innovációs miniszter által gyakran emlegetett német Max Planck Társaság) bevonásával kerüljenek kidolgozásra. Az ITM vállalta a kutatóintézeti finanszírozás kiszámíthatóságának biztosítását, ahogy azt is, hogy a kutatóhálózat 2021. január 1-ig a jelenlegi formájában egyben marad. Ezt követően új intézetek alapítása és megszüntetése a Szenátus joga lesz. A legfőbb vita a Szenátus összetétele körül zajlik: az MTA azt javasolta, hogy a Szenátus tagjait egyharmad részben a kormány, egyharmad részben az MTA, egyharmad részben pedig a kutatóhálózat delegáltjai alkossák. Az ITM ellenben azt szeretné, hogy a tagok 50 százalékát delegálhassa a kormány. Az MTA vezetése ezt nem fogadta el, hiszen így a kutatóhálózat tényleges irányítását és szakmai értékelését nem egy többségében a tudományos közösség delegáltjaiból álló, annak szempontjait megjelenítő testület végezné. Az MTA és kutatóhálózatának sorsa bő két hét múlva, az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés május 6-ai ülésén dőlhet el. Az elnökség az átalakításról szóló valamennyi alternatívát a Közgyűlés elé terjesztette. Noha az MTA alelnöke még bízik a kompromisszumos megoldásban, egy másik akadémiai forrásunk nem ennyire bizakodó. – Nem hiszem, hogy a következő két hétben lesz érdemi változás, szerintem az ITM is a Közgyűlés döntésére vár. A végső szót a Közgyűlés mondhatja ki, és én nem gondolom, hogy az ITM javaslatait fogja támogatni. Arra számítok, hogy ezeket majd leszavazzák – mondta akadémikus forrásunk, hozzátéve: nagy a valószínűsége, hogy az ITM ezt követően nem folytatja a tárgyalásokat, egyszerű törvénymódosítással fogják kiszervezni a kutatóhálózatot az MTA alól. Erre enged következtetni az ITM szerdai közleménye is, amelyben arról írnak: az MTA közgyűlése még eldöntheti, hogy az átalakítási folyamatban konstruktív partnerként kíván-e részt venni. Erre reagálva az MTA felidézte: az ITM továbbra is adós az átalakítások alapjául szolgáló részletes, programadó tanulmánnyal. „Amíg az Akadémia az ITM ezzel kapcsolatos elképzeléseit várja, elkészítette saját szakmai vitaanyagát, a konkrét javaslatokat is megfogalmazó Eötvös 2020+ programot” – írták.
Szerző

Lasszóval fogják a déli határvadászokat

Publikálás dátuma
2019.04.18. 06:00
Szerdán átadták az 5,7 milliárd forintbol épült, négyezer négyzetméteres határvadász laktanyát Kaposváron.
Fotó: Röhrig Dániel
Alig állnak szolgálatba frissen végzett határvadászok, de a rendőrség a 14. képzési ütem után sem adja fel a toborzást. A migránsok viszont lényegében eltűntek.
Nyolc hónap alatt majdnem a hatodára esett vissza a frissen végzett határvadászok száma, legutóbb hétfőn már csak 22-en álltak szolgálatba a Készenléti Rendőrségnél. A most zárult képzés már a 14. ütem volt és a jelentkezőket – mint a rendőrségi holnap közléséből kiderül – továbbra is várják. Ez vélhetően nem független attól, hogy az elvándorlás miatt szükség van új emberekre annak érdekében, hogy fenntartsák a létszámot. – Korábban, a migrációs hullám nyomán a megyei főkapitányságok állományából vezényeltek át sokakat a határvadászokhoz, de mára jelentősen lassult ez a folyamat – mondta lapunknak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. A frissen végzettek leginkább azok helyét töltik be, akik elhagyják a pályát vagy a szervezeten belül másik beosztásba, mondjuk közbiztonsági területre kérik magukat. A határvadászok létszáma már korábban megközelítette a 3 ezret, de ahogy minden szakmai területen, itt is szükség van utánpótlásra – tette hozzá. A fluktuáció ugyanis egyre nagyobb. A rendőrség teljes állományában nagyjából 50 ezren vannak, ebből a hivatásos állomány csaknem 36 ezres. Az elvándorlásban a 2018-as év csúcsot döntött – fogalmazott Pongó Géza. Miközben tíz éve még csak nagyjából 200-an hagyták el végleg a pályát, azaz ennyien voltak, akik nem nyugdíjba vagy más rendvédelmi szervekhez mentek, hanem leszereltek, ugyanakkor tavaly már 2000 volt a számuk. Ez a főtitkár szerint óriási növekedés, ha azt nézzük, hogy van olyan megyei kapitányság, ahol a rendőri állomány létszáma összesen nagyjából ennyi. A leszerelés pedig nem hagyja érintetlenül a határvadászokat sem. A kormány 2016. augusztus 10-én döntött arról, hogy a határőrizet megerősítése érdekében 3 ezer új rendőrrel növelik a határvadász századok létszámát. A rendőrség ezután kezdte meg a toborzást, és kormánypárti politikusok részéről akkoriban az az ígéret is elhangzott, hogy három hónapon belül feltöltik az állományt. Ehhez képest egy év elteltével, 2017 őszére 1422-en kerültek a Készenléti Rendőrség állományába, akikből 1132-en szereztek úgynevezett őr-járőrtárs szakképesítést és álltak szolgálatba. Vagyis egy év alatt a létszám harmada lett meg a toborzással – derült ki akkor a szocialista Harangozó Tamás írásbeli kérdésére küldött belügyminiszteri válaszból. Bár sokakat áthelyeztek más területekről a határvadászokhoz, amivel a létszám a pluszban ígért 3 ezer felé közelített, maga a toborzás jelentősen lassult. Tavaly augusztusban például, a 11. képzési szakaszt befejezők közül még 124-en léptek szolgálatba, pedig a tervezett létszámkeretet akkorra is nagyrészt feltöltötték. Alig egy hónappal később, a 12. ütemben végzettek 31-en voltak, a decemberi hasonló adat 23 volt, a legutóbbi pedig 22. Kerestük az ügyben hétfőn az ORFK-t, de szerda estig nem reagáltak megkeresésünkre. Az a korábbi adatközlésből kiderült, hogy a hat hónapos határvadász-képzés alatt minden tizedik ember lemorzsolódik, azaz megszűnik a szolgálati jogviszonya. A már végzettek közül is többen elhagyják a pályát, de ez utóbbiról nincsenek pontos adatok. Sokat elárult viszont a helyzetről, amikor tavaly leszerelt a rendőrségtől a határvadász képzések egyik reklámarca. A mostani rendőrségi tájékoztató szerint a határvadászok a jövőben ott teljesítenek szolgálatot, „ahol az a leginkább indokolt”, hogy „jelenlétükkel a lakosság közbiztonságérzetét fenntartsák”, de leginkább határrendészeti, járőrszolgálati és biztosítási feladatokat hajtanak végre. Ez már csak azért is érdekes, mert a program indulásakor az egyik fő érv a migráció elleni küzdelem volt, csakhogy azóta szinte alig érkeznek menedékkérők Magyarországra.

Béren túli gondok

A pályaelhagyás egyik fő oka az alacsony bérek, de vannak más problémák is. Az életpályamodell nem töltötte be a szerepét, mert miközben a civil szektorban jelentősen emelkedtek a jövedelmek, a rendőrségen az elmúlt években már nem – mondta Pongó Géza hozzátéve, hogy a budapesti és nagyvárosi körzetekben probléma a lakhatás is, az ingatlanárak emelkedésével pedig még rosszabb a helyzet. A versenyszektor elszívó hatása pedig egyre erőteljesebben érezhető.

Megszavazták: tízezer fős lesz a Frontex

A képviselők szerdán jóváhagyták az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség megerősítését az Unió külső határainak fokozott védelme érdekében. A reform keretében felállítandó új állandó alakulat uniós tagállamoknak nyújt majd helyszíni segítséget a határvédelem és a visszaküldések terén, valamint kisegít a határon átnyúló bűnüldözés területén is. A 2021-re ötezer fővel induló alakulatnak 2027-re kell elérnie a tízezres létszámot. Magyarországnak 2021-ben összesen 173 fővel, 2027-re pedig 303 fővel kell hozzájárulnia ehhez. Emellett a hirtelen jelentkező határvédelmi feladatok kezelésére gyorsreagálású tartalékos egységet is felállítanak, amelybe Magyarország további 65 főt küld majd.  
Szerző