Nincs szó arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége hirtelen szembefordult volna a kormánnyal, az álláspontunk nem változott a korábbiakhoz képest, sőt több tekintetben sikerült kompromisszumos megoldást találni – nyilatkozta lapunknak Freund Tamás, az MTA alelnöke az Akadémia keddi elnökségi ülésén elfogadott határozatokkal kapcsolatban. Az elnökség – ahogy eddig – továbbra is azt látná jónak, ha az akadémiai kutatóhálózat tervezett átszervezése után a hálózat újonnan létrejövő irányító testülete, a Szenátus az MTA-n belül maradna, ám a kormány nevében eljáró Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezt nem támogatta. – Vannak még vitás kérdések, de úgy gondolom, hogy ez normális – fogalmazott Freund.
Az MTA alelnöke szerint az elnökség keddi állásfoglalása egy korábbi elnökségi nyilatkozat – amelyben arról írtak, az MTA elnöke „tudomásul vette” a kormány szándékát a kutatóhálózat MTA alóli kiszervezéséről – félreértelmezése miatt jelenhetett meg a hírekben most a kormánnyal való „szembefordulásként”. – A „tudomásul vette” nem azt jelenti, hogy az elnök el is fogadta a kormány elképzeléseit. Ilyen sosem történt. A tárgyalások folytatódnak, továbbra is dolgozunk egy olyan irányítási struktúra kialakításán, amely mindkét fél számára elfogadható. Én még látok lehetőséget arra, hogy kompromisszumos megoldás születhet – mondta Freund Tamás.
A fiatal kutatókból álló Lendület kutatócsoport is arról számolt be, azt az ITM is elfogadta, hogy az új szervezet köztestületi formában működjön, tehát például a korábban felmerült vagyonkezelő alapítványi formát elvetette. Konszenzus alakult ki az irányítási rendszer lehetséges szerkezetéről, egy nemzetközi tanácsadó testület felállításáról, valamint arról is, hogy az új struktúra részletei független nemzetközi partnerek (mint az ITM vezetője, Palkovics László innovációs miniszter által gyakran emlegetett német Max Planck Társaság) bevonásával kerüljenek kidolgozásra. Az ITM vállalta a kutatóintézeti finanszírozás kiszámíthatóságának biztosítását, ahogy azt is, hogy a kutatóhálózat 2021. január 1-ig a jelenlegi formájában egyben marad. Ezt követően új intézetek alapítása és megszüntetése a Szenátus joga lesz.
A legfőbb vita a Szenátus összetétele körül zajlik: az MTA azt javasolta, hogy a Szenátus tagjait egyharmad részben a kormány, egyharmad részben az MTA, egyharmad részben pedig a kutatóhálózat delegáltjai alkossák. Az ITM ellenben azt szeretné, hogy a tagok 50 százalékát delegálhassa a kormány. Az MTA vezetése ezt nem fogadta el, hiszen így a kutatóhálózat tényleges irányítását és szakmai értékelését nem egy többségében a tudományos közösség delegáltjaiból álló, annak szempontjait megjelenítő testület végezné.
Az MTA és kutatóhálózatának sorsa bő két hét múlva, az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés május 6-ai ülésén dőlhet el. Az elnökség az átalakításról szóló valamennyi alternatívát a Közgyűlés elé terjesztette. Noha az MTA alelnöke még bízik a kompromisszumos megoldásban, egy másik akadémiai forrásunk nem ennyire bizakodó.
– Nem hiszem, hogy a következő két hétben lesz érdemi változás, szerintem az ITM is a Közgyűlés döntésére vár. A végső szót a Közgyűlés mondhatja ki, és én nem gondolom, hogy az ITM javaslatait fogja támogatni. Arra számítok, hogy ezeket majd leszavazzák – mondta akadémikus forrásunk, hozzátéve: nagy a valószínűsége, hogy az ITM ezt követően nem folytatja a tárgyalásokat, egyszerű törvénymódosítással fogják kiszervezni a kutatóhálózatot az MTA alól. Erre enged következtetni az ITM szerdai közleménye is, amelyben arról írnak: az MTA közgyűlése még eldöntheti, hogy az átalakítási folyamatban konstruktív partnerként kíván-e részt venni.
Erre reagálva az MTA felidézte: az ITM továbbra is adós az átalakítások alapjául szolgáló részletes, programadó tanulmánnyal. „Amíg az Akadémia az ITM ezzel kapcsolatos elképzeléseit várja, elkészítette saját szakmai vitaanyagát, a konkrét javaslatokat is megfogalmazó Eötvös 2020+ programot” – írták.
