Két hét múlva eldől az Akadémia sorsa

Publikálás dátuma
2019.04.18. 06:45
Palkovics László miniszter és Lovász László MTA-elnök az Eötvös Loránd fizikus halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett ü
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Május elején dönt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. Az alelnök kompromisszumos megoldásban bízik, mások szerint a kormány erővel fogja elvenni a kutatóhálózatot az Akadémiától.
Nincs szó arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége hirtelen szembefordult volna a kormánnyal, az álláspontunk nem változott a korábbiakhoz képest, sőt több tekintetben sikerült kompromisszumos megoldást találni – nyilatkozta lapunknak Freund Tamás, az MTA alelnöke az Akadémia keddi elnökségi ülésén elfogadott határozatokkal kapcsolatban. Az elnökség – ahogy eddig – továbbra is azt látná jónak, ha az akadémiai kutatóhálózat tervezett átszervezése után a hálózat újonnan létrejövő irányító testülete, a Szenátus az MTA-n belül maradna, ám a kormány nevében eljáró Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezt nem támogatta. – Vannak még vitás kérdések, de úgy gondolom, hogy ez normális – fogalmazott Freund. Az MTA alelnöke szerint az elnökség keddi állásfoglalása egy korábbi elnökségi nyilatkozat – amelyben arról írtak, az MTA elnöke „tudomásul vette” a kormány szándékát a kutatóhálózat MTA alóli kiszervezéséről – félreértelmezése miatt jelenhetett meg a hírekben most a kormánnyal való „szembefordulásként”. – A „tudomásul vette” nem azt jelenti, hogy az elnök el is fogadta a kormány elképzeléseit. Ilyen sosem történt. A tárgyalások folytatódnak, továbbra is dolgozunk egy olyan irányítási struktúra kialakításán, amely mindkét fél számára elfogadható. Én még látok lehetőséget arra, hogy kompromisszumos megoldás születhet – mondta Freund Tamás. A fiatal kutatókból álló Lendület kutatócsoport is arról számolt be, azt az ITM is elfogadta, hogy az új szervezet köztestületi formában működjön, tehát például a korábban felmerült vagyonkezelő alapítványi formát elvetette. Konszenzus alakult ki az irányítási rendszer lehetséges szerkezetéről, egy nemzetközi tanácsadó testület felállításáról, valamint arról is, hogy az új struktúra részletei független nemzetközi partnerek (mint az ITM vezetője, Palkovics László innovációs miniszter által gyakran emlegetett német Max Planck Társaság) bevonásával kerüljenek kidolgozásra. Az ITM vállalta a kutatóintézeti finanszírozás kiszámíthatóságának biztosítását, ahogy azt is, hogy a kutatóhálózat 2021. január 1-ig a jelenlegi formájában egyben marad. Ezt követően új intézetek alapítása és megszüntetése a Szenátus joga lesz. A legfőbb vita a Szenátus összetétele körül zajlik: az MTA azt javasolta, hogy a Szenátus tagjait egyharmad részben a kormány, egyharmad részben az MTA, egyharmad részben pedig a kutatóhálózat delegáltjai alkossák. Az ITM ellenben azt szeretné, hogy a tagok 50 százalékát delegálhassa a kormány. Az MTA vezetése ezt nem fogadta el, hiszen így a kutatóhálózat tényleges irányítását és szakmai értékelését nem egy többségében a tudományos közösség delegáltjaiból álló, annak szempontjait megjelenítő testület végezné. Az MTA és kutatóhálózatának sorsa bő két hét múlva, az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés május 6-ai ülésén dőlhet el. Az elnökség az átalakításról szóló valamennyi alternatívát a Közgyűlés elé terjesztette. Noha az MTA alelnöke még bízik a kompromisszumos megoldásban, egy másik akadémiai forrásunk nem ennyire bizakodó. – Nem hiszem, hogy a következő két hétben lesz érdemi változás, szerintem az ITM is a Közgyűlés döntésére vár. A végső szót a Közgyűlés mondhatja ki, és én nem gondolom, hogy az ITM javaslatait fogja támogatni. Arra számítok, hogy ezeket majd leszavazzák – mondta akadémikus forrásunk, hozzátéve: nagy a valószínűsége, hogy az ITM ezt követően nem folytatja a tárgyalásokat, egyszerű törvénymódosítással fogják kiszervezni a kutatóhálózatot az MTA alól. Erre enged következtetni az ITM szerdai közleménye is, amelyben arról írnak: az MTA közgyűlése még eldöntheti, hogy az átalakítási folyamatban konstruktív partnerként kíván-e részt venni. Erre reagálva az MTA felidézte: az ITM továbbra is adós az átalakítások alapjául szolgáló részletes, programadó tanulmánnyal. „Amíg az Akadémia az ITM ezzel kapcsolatos elképzeléseit várja, elkészítette saját szakmai vitaanyagát, a konkrét javaslatokat is megfogalmazó Eötvös 2020+ programot” – írták.
Szerző

Lasszóval fogják a déli határvadászokat

Publikálás dátuma
2019.04.18. 06:00
Szerdán átadták az 5,7 milliárd forintbol épült, négyezer négyzetméteres határvadász laktanyát Kaposváron.
Fotó: Röhrig Dániel
Alig állnak szolgálatba frissen végzett határvadászok, de a rendőrség a 14. képzési ütem után sem adja fel a toborzást. A migránsok viszont lényegében eltűntek.
Nyolc hónap alatt majdnem a hatodára esett vissza a frissen végzett határvadászok száma, legutóbb hétfőn már csak 22-en álltak szolgálatba a Készenléti Rendőrségnél. A most zárult képzés már a 14. ütem volt és a jelentkezőket – mint a rendőrségi holnap közléséből kiderül – továbbra is várják. Ez vélhetően nem független attól, hogy az elvándorlás miatt szükség van új emberekre annak érdekében, hogy fenntartsák a létszámot. – Korábban, a migrációs hullám nyomán a megyei főkapitányságok állományából vezényeltek át sokakat a határvadászokhoz, de mára jelentősen lassult ez a folyamat – mondta lapunknak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. A frissen végzettek leginkább azok helyét töltik be, akik elhagyják a pályát vagy a szervezeten belül másik beosztásba, mondjuk közbiztonsági területre kérik magukat. A határvadászok létszáma már korábban megközelítette a 3 ezret, de ahogy minden szakmai területen, itt is szükség van utánpótlásra – tette hozzá. A fluktuáció ugyanis egyre nagyobb. A rendőrség teljes állományában nagyjából 50 ezren vannak, ebből a hivatásos állomány csaknem 36 ezres. Az elvándorlásban a 2018-as év csúcsot döntött – fogalmazott Pongó Géza. Miközben tíz éve még csak nagyjából 200-an hagyták el végleg a pályát, azaz ennyien voltak, akik nem nyugdíjba vagy más rendvédelmi szervekhez mentek, hanem leszereltek, ugyanakkor tavaly már 2000 volt a számuk. Ez a főtitkár szerint óriási növekedés, ha azt nézzük, hogy van olyan megyei kapitányság, ahol a rendőri állomány létszáma összesen nagyjából ennyi. A leszerelés pedig nem hagyja érintetlenül a határvadászokat sem. A kormány 2016. augusztus 10-én döntött arról, hogy a határőrizet megerősítése érdekében 3 ezer új rendőrrel növelik a határvadász századok létszámát. A rendőrség ezután kezdte meg a toborzást, és kormánypárti politikusok részéről akkoriban az az ígéret is elhangzott, hogy három hónapon belül feltöltik az állományt. Ehhez képest egy év elteltével, 2017 őszére 1422-en kerültek a Készenléti Rendőrség állományába, akikből 1132-en szereztek úgynevezett őr-járőrtárs szakképesítést és álltak szolgálatba. Vagyis egy év alatt a létszám harmada lett meg a toborzással – derült ki akkor a szocialista Harangozó Tamás írásbeli kérdésére küldött belügyminiszteri válaszból. Bár sokakat áthelyeztek más területekről a határvadászokhoz, amivel a létszám a pluszban ígért 3 ezer felé közelített, maga a toborzás jelentősen lassult. Tavaly augusztusban például, a 11. képzési szakaszt befejezők közül még 124-en léptek szolgálatba, pedig a tervezett létszámkeretet akkorra is nagyrészt feltöltötték. Alig egy hónappal később, a 12. ütemben végzettek 31-en voltak, a decemberi hasonló adat 23 volt, a legutóbbi pedig 22. Kerestük az ügyben hétfőn az ORFK-t, de szerda estig nem reagáltak megkeresésünkre. Az a korábbi adatközlésből kiderült, hogy a hat hónapos határvadász-képzés alatt minden tizedik ember lemorzsolódik, azaz megszűnik a szolgálati jogviszonya. A már végzettek közül is többen elhagyják a pályát, de ez utóbbiról nincsenek pontos adatok. Sokat elárult viszont a helyzetről, amikor tavaly leszerelt a rendőrségtől a határvadász képzések egyik reklámarca. A mostani rendőrségi tájékoztató szerint a határvadászok a jövőben ott teljesítenek szolgálatot, „ahol az a leginkább indokolt”, hogy „jelenlétükkel a lakosság közbiztonságérzetét fenntartsák”, de leginkább határrendészeti, járőrszolgálati és biztosítási feladatokat hajtanak végre. Ez már csak azért is érdekes, mert a program indulásakor az egyik fő érv a migráció elleni küzdelem volt, csakhogy azóta szinte alig érkeznek menedékkérők Magyarországra.

Béren túli gondok

A pályaelhagyás egyik fő oka az alacsony bérek, de vannak más problémák is. Az életpályamodell nem töltötte be a szerepét, mert miközben a civil szektorban jelentősen emelkedtek a jövedelmek, a rendőrségen az elmúlt években már nem – mondta Pongó Géza hozzátéve, hogy a budapesti és nagyvárosi körzetekben probléma a lakhatás is, az ingatlanárak emelkedésével pedig még rosszabb a helyzet. A versenyszektor elszívó hatása pedig egyre erőteljesebben érezhető.

Megszavazták: tízezer fős lesz a Frontex

A képviselők szerdán jóváhagyták az Európai Határ- és Partvédelmi Őrség megerősítését az Unió külső határainak fokozott védelme érdekében. A reform keretében felállítandó új állandó alakulat uniós tagállamoknak nyújt majd helyszíni segítséget a határvédelem és a visszaküldések terén, valamint kisegít a határon átnyúló bűnüldözés területén is. A 2021-re ötezer fővel induló alakulatnak 2027-re kell elérnie a tízezres létszámot. Magyarországnak 2021-ben összesen 173 fővel, 2027-re pedig 303 fővel kell hozzájárulnia ehhez. Emellett a hirtelen jelentkező határvédelmi feladatok kezelésére gyorsreagálású tartalékos egységet is felállítanak, amelybe Magyarország további 65 főt küld majd.  
Szerző

Tóth Bertalan: "a feleségem nem ért rá"

Publikálás dátuma
2019.04.17. 21:02

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az MSZP elnöke már korábban kijelentette, hogy akármennyi mandátumot szereznek, nem megy ki dolgozni az Unióba. Akkor vajon miért ő a közös listavezető?
Az európai parlamenti választás képviselő-jelöltjei között Tóth Bertalan az egyetlen olyan listavezető, aki már a kampány legelején megmondta, hogy bármennyi mandátumot szereznek, nem dolgozik az Európai Unióban. Adódik a kérdés, hogy akkor miért ő az MSZP-P listavezetője?
"Ha tréfásan szeretnék erre válaszolni, akkor azt mondanám, hogy a feleségem éppen nem ért rá"

- mondta a pártelnök az RTL Klub híradójának adott interjúban. (Arra utalva, hogy a DK Gyurcsány Ferenc pártelnök asszonyát illesztette EP-névsora élére.)

De a viccet félretéve arról van szó, hogy az MSZP elnökeként szerette volna az egész párt szervezetét, az egész hálózatot arra fordítani, hogy egy ilyen nagy téttel rendelkező európai parlamenti választáson mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy minél több Európa párti képviselő legyen Magyarországról az Európai Parlamentben - fordítja komolyra a szót Tóth Bertalan. Az EP-kampányban a szocialista párt 50 millió forintból gazdálkodik, ennyit tud elkölteni különféle kampányeszközökre, miközben a Fidesz naponta költ el százmilliókat óriásplakátokra. Egészen elképesztő helyzet, hogy ellenzéki pártok villanyoszlopokra nem helyezhetnek el plakátokat. Így marad a közösségi média és a személyes jelenlét - mondja a pártelnök.
Noha Tóth Bertalan nem tart visszaélésektől az EP-választáson, az ellenzéki pártokkal mégis arra törekszenek, hogy együtt szervezzék a szavazóköri delegáltakat, hogy minden szavazókörben legyen ellenzéki ellenőr. Viszont a Fidesz korlátlan közpénzből kampányolhat - lásd. plakátok, médiajelenlét -, ez az, ami torzítja a választás eredményét - véli az MSZP-P listavezetője. 
Az MSZP elnöke legalább 3 mandátumot remél az EP-választáson, és abban bízik, hogy minél többen elmennek majd szavazni május 26-án.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18. 08:23