Ha a nejlonzacskó majdnem a legrosszabb, akkor a biopamutból készült szatyor a legrosszabb verzió, legalábbis ezt állítják most különböző táskák előállításának ökológiai lábnyomát vizsgáló szakemberek – írta az Index Ma is tanultam valamit című, tudományos blogja.
A vászonszatyor előállítása kevésbé környezetbarát, mint a műanyagszatyroké, mert sokkal több vízre és energiára van hozzá szükség. Egy 2011-es tanulmányból az derült ki, egy vászontáska előállítása a nulláról kezdve 271,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár, egy nagy sűrűségű polietilén szatyoré másfél kilogramm. Egy 2018-as tanulmány szerint a nagyon ócskának és vékonynak tűnő táskák előállítása terheli meg a legkevésbé a környezetet, azaz jobbak még a papírszatyroknál is. A vizsgálat arra nem tért ki, hogy melyik van károsabb hatással az óceánokra és az ökoszisztémára.
A dán környezetvédelmi hivatal számításai szerint viszont egy vászonszatyrot 7100 alkalommal, azaz közel 20 évig kell használni ahhoz, hogy ugyanannyi legyen az előállításának környezetre gyakorolt hatása, mint a műanyagszatyoré. A biopamut szatyrok esetében még nagyobb a szám: 20 ezer alkalommal, azaz 55 évig kellene használni. Igaz, a tanulmány azt feltételezte, hogy a kiszolgált vászonszatyrokat elégetik, pedig az újrahasznosításuk kevésbé terhelné meg a környezetet. A Greenpeace magyarországi szervezete szerint a tanulmány a dán állapotokra igaz, más országban végzett elemzések ettől eltérő eredményeket is mutathatnak.
A blog szerint a megoldás az lehet, hogy a szatyrokat, legyen az vászonból vagy műanyagból, sokszor és sokáig használjuk. Mindig legyünk nálunk néhány darab, hogy ne kelljen újat vásárolni.
